Ha már most összeszorul a gyomrod attól a gondolattól, hogy le kell szedned valamit a gipszkarton falról, nem vagy egyedül. A rögzítők eltávolítása sokszor több stresszt okoz, mint maga a felfúrás: morzsolódó fal, beragadt műanyag darabok, egyre nagyobb lyuk. Pedig létezik egy meglepően egyszerű módszer, amivel mindez elkerülhető – különösebb szerszámok és bontás nélkül. Egy apró trükk, ami akkor jön jól, amikor leginkább nyugalomra lenne szükséged.
A gipszkarton falak egyik nagy előnye a rugalmasság, ugyanakkor pontosan ez az, ami miatt sokan óvatosak velük. Polc, tükör, kép vagy tévé felszerelésekor elengedhetetlenek a megfelelő apró műanyag vagy fém rögzítők, ami elosztják a terhelést, és megakadályozzák, hogy a csavar egyszerűen kiszakadjon a falból.
A probléma akkor kezdődik, amikor ezekre már nincs szükség. A rögzítők eltávolítása gyakran jár repedésekkel, morzsolódással, sőt előfordul, hogy a rögzítő egyszerűen bent ragad a gipszkartonban. Ilyenkor jön a bosszúság – és sokszor a felesleges rombolás.

Az interneten terjedő praktikák között ritkán bukkan fel olyan, ami egyszerre ennyire egyszerű és hatékony. Egy rövid közösségimédia-videó azonban megmutatta: egy klasszikus dugóhúzós bornyitóval a nem menetes, műanyag gipszkarton rögzítők meglepően tisztán eltávolíthatók.
A módszer lényege, hogy a dugóhúzó spirálja belekapaszkodik a rögzítő belsejébe, így az egy mozdulattal kihúzható – feszítés, törés és további sérülés nélkül. Nem véletlen, hogy a trükk rövid idő alatt milliós megtekintést ért el: sokan pontosan erre a problémára kerestek kíméletes megoldást.
Mielőtt azonban bárki a falnak esne egy bornyitóval, érdemes tisztázni: ez a módszer nem univerzális. A dugóhúzó kizárólag nem menetes, műanyag gipszkarton rögzítőknél működik megbízhatóan.
Fém rögzítőknél, csavaroknál vagy menetes műanyag rögzítőknél nem ajánlott, mert ezek más elven rögzülnek a falban. Ilyenkor a dugóhúzó nem tud megfelelően kapaszkodni, és a fal sérülésének kockázata is nagyobb.
Arra is érdemes figyelni, hogy a rögzítő belső nyílása elég széles legyen ahhoz, hogy a spirál stabilan bele tudjon kapaszkodni.
A módszer egyszerű, de a nyugodt, finom mozdulatok sokat számítanak. A dugóhúzó hegyét a rögzítő közepéhez kell igazítani, majd enyhe nyomással bevezetni néhány centiméter mélyen. Ezután ugyanúgy kell forgatni, mintha egy borosüveget nyitnál.
Amikor már érezhető, hogy a spirál megfogta a műanyagot, lassan, egyenes irányban kell kifelé húzni. Ha minden jól ment, a rögzítő egyben csúszik ki a falból, és csak egy kisebb, könnyen javítható lyuk marad utána.
Ez különösen hasznos lehet bérelt lakásban, ahol a fal állapota nemcsak esztétikai, hanem szerződéses kérdés is.
Előfordulhat, hogy a rögzítő nem reagál erre a trükkre. Ilyenkor sem kell azonnal fúrógéphez nyúlni. Egy fogóval, óvatos oldalirányú mozgatással sok műanyag rögzítő meglazítható. Más esetekben segíthet, ha egy csavart félig betekersz a rögzítőbe, majd annak fejét megfogva húzod ki az egészet.
Végső megoldásként marad az a módszer, amikor a rögzítőt a fal síkjába nyomod, majd gletteléssel és festéssel tünteted el. Ez nem ideális, de gyakran kevesebb kárt okoz, mint az erőszakos kifeszítés.
A dugóhúzós megoldás tipikusan az a praktika, amiről utólag mindenki azt mondja: bárcsak hamarabb tudtam volna. Nem váltja ki minden helyzetben a klasszikus módszereket, de amikor működik, jelentősen csökkenti a sérülést, a javítási munkát – és a stresszt.
Legközelebb tehát, amikor egy régi polcot vagy képet szedsz le a falról, érdemes egy pillanatra megállni. Lehet, hogy a legegyszerűbb eszköz nem a szerszámosládában, hanem a konyhai fiókban vár.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!