Bravúros térszervezés! Ez a ház a hetvenes években épült, mégis olyan, mintha a jövőből érkezett volna

Vannak házak, amik évtizedek múltán is meglepően frissek maradnak. Ez az 1978-ban tervezett otthon azonban ennél is többet tud: különleges alaprajzával, a természet energiáit hasznosító építészeti megoldásaival és művészettel teli enteriőrjeivel ma is képes meglepetést okozni. Pedig közel ötven évvel ezelőtt született.

Első pillantásra nehéz eldönteni, melyik korszakhoz tartozik ez a ház. A hetvenes évek kísérletező építészete éppúgy felismerhető benne, mint azok az elvek, amik ma a kortárs otthontervezést foglalkoztatják. Az Illinois állambeli Lake Forestben álló, háromszintes épületet Richard L. Crowther amerikai építész tervezte 1978-ban, amikor az energiatudatos lakóház még korántsem számított magától értetődőnek.
Crowther azonban nem egyszerűen látványos épületet akart létrehozni. Olyan otthonban gondolkodott, aminek térszervezése, tájolása és szerkezeti megoldásai egyaránt tudatos tervezés eredményei. A közel 650 négyzetméteres ház legizgalmasabb tulajdonságai közül több első pillantásra nem is látható.

Egy ház, amiben egészen másképp lehet közlekedni

A hagyományos lakóházak alaprajzán általában könnyű eligazodni: a közlekedőből nyílnak a szobák, egyes helyiségekbe pedig csak ugyanazon az útvonalon lehet bejutni és visszatérni. Crowther ennél sokkal szabadabb térkapcsolatokat alakított ki.
A ház mindhárom szintjén körkörös közlekedési rendszer működik. A helyiségek és az azokat összekötő terek úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy különböző útvonalakon is bejárhatók. Nincsenek zsákutcába futó közlekedési útvonalak, a mozgás nem egyetlen folyosóra vagy tengelyre szerveződik.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a házban egyáltalán nincsenek folyosók. A különlegesség sokkal inkább a terek egymáshoz fűződő viszonyában rejlik. A körbejárhatóság oldottabbá teszi az alaprajzot, változatos térélményt kínál, és egy ekkora épületben különösen érdekes kapcsolatot teremthet az egyes funkciók között.

Már a hetvenes években a nap energiájával számolt

A ház másik különlegessége az építész környezettudatos gondolkodásában keresendő. Crowther a passzív napenergia-hasznosítás lehetőségeit is figyelembe vette, jóval azelőtt, hogy a fenntartható építészet a lakberendezési magazinok állandó témájává vált volna.
A tájolás, a napsugárzás és a hőtárolás nem utólagos szempontként jelent meg a terveken. Az épület egyik figyelemre méltó eleme a kövekkel kialakított hőtároló falszerkezet, aminek feladata a hőenergia felvétele és késleltetett leadása volt.
Az elv ma is ismerős a passzív építészeti megoldásokból. A megfelelően elhelyezett, nagy hőtároló tömegű anyagok nappal felmelegedhetnek, majd a hőmérséklet csökkenésével fokozatosan leadhatják a tárolt energiát. Hogy ez egy adott házban mennyire hatékony, az természetesen a teljes épületszerkezettől, a tájolástól és a használattól is függ.
Crowther terveinek értéke éppen abban áll, hogy az építészetet nem pusztán formaként kezelte: az épület működése is a koncepció része volt.

Kapcsolódó tartalom Van napelem a tetődön? Télen váratlan veszély leselkedhet arra, aki alatta jár

A hetvenes évek karakterét nem kellett eltüntetni

Egy közel ötvenéves ház felújításánál könnyen felmerül a kérdés: mit érdemes megőrizni, és mit kell hozzáigazítani a mai élethez? Különösen akkor nehéz megtalálni az egyensúlyt, ha az eredeti épületnek ennyire határozott építészeti személyisége van.
A ház mai megjelenése azt az izgalmas lehetőséget mutatja meg, amikor a korszerűsítés nem a múlt teljes eltörléséről szól. A hetvenes évek építészeti gondolkodása és a kortárs enteriőrök világa nem feltétlenül állnak szemben egymással. Sőt, megfelelő arányérzékkel kifejezetten erősíthetik egymást.
A ház jelenlegi, műalkotásokkal gazdagított belső terei különösen érdekes ellenpontot adnak az eredeti építészeti koncepciónak. A művészet itt nem csupán dekorációként értelmezhető: a nagyméretű terek és az egymásba kapcsolódó helyiségek egészen más lehetőségeket kínálnak a tárgyak, bútorok és alkotások elhelyezésére, mint egy hagyományos alaprajz.

Kapcsolódó tartalom Nem kell lesüllyesztened a nappalit – a ’70-es évek egyik legjobb ötlete enélkül is működik

Amikor az otthon egyben személyes galéria

Egy műalkotásokkal berendezett otthon könnyen válhat túlságosan reprezentatívvá, különösen ilyen nagy alapterületen. A valódi kihívás az, hogy a képek, szobrok és különleges tárgyak mellett a ház továbbra is lakható, személyes tér maradjon.
A Lake Forest-i otthon ebből a szempontból is érdekes példa. Az eredeti építészeti struktúra és a mai berendezés között közel fél évszázad húzódik, mégsem szükséges, hogy az egyik háttérbe szorítsa a másikat.
A kortárs művészet jelenléte új értelmezést adhat a hetvenes évekbeli formáknak. A régi és az új találkozása pedig éppen attól izgalmas, hogy nem próbálja egyetlen korszakba beszorítani az enteriőrt.

Kapcsolódó tartalom Előkerült a rejtélyes pécsi Zsolnay-gyűjtemény – most elárverezik

Az értékteremtés örökíthető

Magyar szemmel különösen érdekes egy ilyen épület. A hetvenes években nálunk is rengeteg családi ház épült, bár természetesen egészen más gazdasági, technológiai és építészeti környezetben. Sok korabeli ház ma éppen felújítás előtt áll, és a tulajdonosoknak ugyanazzal a dilemmával kell szembenézniük: hogyan lehet korszerűsíteni úgy, hogy közben ne vesszen el minden eredeti érték?
Crowther háza nem azért tanulságos, mert egy átlagos magyar családi házhoz hasonlítható. Sokkal inkább azért, mert megmutatja, mennyire hosszú távon gondolkodhat egy építész.
A jó térszervezés nem feltétlenül igényel hatalmas, egybenyitott helyiségeket. Egy kisebb otthonban is sokat számíthatnak az átgondolt közlekedési útvonalak, a természetes fény útja, a helyiségek közötti kapcsolatok és az, hogy a bútorozás mennyire támogatja a mindennapi használatot.
Ugyanez igaz az energetikai szempontokra. Egy meglévő épületnél a tájolást már nem lehet megváltoztatni, de az árnyékolás, a megfelelő szigetelés, a nyílászárók és a hőtechnikai adottságok figyelembevétele ma is alapvető része lehet egy jól átgondolt felújításnak.

Kapcsolódó tartalom Kell egy ház az óceán partján? Itt a műalkotások versenyre kelnek a panorámával

A jövő otthona már a múltban megszületett

A Lake Forest-i ház legnagyobb érdekessége végül nem egyetlen látványos építészeti részlet. Sokkal inkább az, hogy az alaprajz, az energiatudatos gondolkodás és az épület karaktere közel ötven év elteltével is értelmezhető és inspiráló.
Miközben a lakberendezési trendek folyamatosan változnak, a jól átgondolt térkapcsolatok és az épület adottságaira építő tervezés értéke sokkal tartósabb lehet.
Talán éppen ezért olyan izgalmas ez az otthon: nem egyszerűen megőrzött valamit a hetvenes évekből, hanem arra is emlékeztet, hogy a valóban előremutató építészetnek nem feltétlenül kell újnak lennie.

Interior design: Michelle Williams Interiors  Instagram @michellewilliamsinteriors

Photos: Dustin Halleck Instagram @dustinforest

Production: Karine Monié Instagram @karinemonie