A kandallóban ropogó tűz az őszi-téli esték egyik legkellemesebb része, különösen akkor, amikor odakint már csípős a levegő. A legtöbben azonban csak a tűzifára, a hamu eltávolítására és a tűztér tisztaságára figyelnek, pedig van egy ennél jóval fontosabb ellenőrzés, aminek elmulasztása komoly veszélyt jelenthet.
Ráadásul nemcsak azoknak érdemes foglalkozniuk vele, akik most készülnek először begyújtani: akkor is lehet probléma, ha a kandalló már hetek óta működik, és látszólag minden rendben van.
A kandalló biztonságos használatának egyik legfontosabb feltétele a kémény és az égéstermék-elvezető rendszer megfelelő állapota. Hiába tiszta a tűztér, és hiába ég szépen a fa, ha az égés során keletkező füst nem tud akadálytalanul távozni, vagy a kéményben olyan lerakódások találhatók, amik növelik a tűzveszélyt.
A fatüzelés során korom és kátrányos lerakódás keletkezhet a kémény belső felületén. Ezek mennyisége többek között a fa nedvességtartalmától, az égés körülményeitől és a használat módjától függ. A felhalmozódott éghető lerakódások meggyulladhatnak, és kéménytüzet okozhatnak. A nem megfelelő huzat vagy az elzáródott égéstermék-elvezető pedig a füst visszaáramlásához és veszélyes égési körülmények kialakulásához vezethet.
Ezért a kémény ellenőrzése nem pusztán takarítási kérdés, hanem a kandalló biztonságos üzemeltetésének alapfeltétele.

Sokan úgy gondolják, ha a kandalló az első néhány alkalommal megfelelően működött, akkor a fűtési szezon hátralévő részében sincs különösebb teendőjük. Ez azonban hamis biztonságérzetet adhat. A lerakódások a használat során folyamatosan gyarapodhatnak, egy korábban meglévő hiba pedig nem feltétlenül okoz azonnal észrevehető problémát.
Ha az idei fűtési szezon előtt elmaradt a szükséges kéményellenőrzés, nem késő most időpontot kérni. Különösen fontos ez akkor, ha nem tudod, mikor járt utoljára kéményseprő az ingatlannál, ha régi a kandalló, vagy ha a füst időnként visszaáramlik a helyiségbe.
A rendszeres használat önmagában nem bizonyítja, hogy a kémény biztonságos. Egy látszólag jól működő kandalló égéstermék-elvezetőjében is lehet olyan hiba, amit csak szakszerű ellenőrzéssel lehet felismerni.
A kémény állapotát nemcsak az befolyásolja, milyen gyakran használjuk a kandallót, hanem az is, mivel és hogyan fűtünk. A nedves fa égésekor több vízgőz és kátrányos szennyeződés keletkezhet, amik a kémény falán lerakódva növelhetik a kéménytűz kockázatát. A katasztrófavédelem ezért a megfelelően kiszárított, 20 százalék alatti nedvességtartalmú tűzifát ajánlja.
A kandallóba nem kerülhet festett, lakkozott, ragasztott vagy más módon kezelt fa, bútorlap, illetve háztartási hulladék sem. Ezek elégetése nemcsak káros anyagok kibocsátásával járhat, hanem az égéstermék-elvezető szennyeződését is fokozhatja. A tűzifát száraz, jól szellőző helyen érdemes tárolni, a kandalló közelében pedig csak kisebb, a következő néhány órára elegendő mennyiséget tartsunk.

A legfontosabb támpont nem az, hogy mikor gyújtottál be utoljára, hanem hogy mikor történt meg a kémény legutóbbi szakszerű ellenőrzése. Magyarországon a szilárd tüzelésű berendezésekhez kapcsolódó kémények esetében az ajánlott ellenőrzési gyakoriság évente egy alkalom. A családi házak tulajdonosainak azonban maguknak kell kezdeményezniük a vizsgálatot: a kéményseprő nem érkezik automatikusan.
A magánszemélyek tulajdonában lévő, gazdálkodó szervezet székhelyeként vagy telephelyeként nem bejegyzett családi házaknál az ajánlott gyakoriság szerinti általános ellenőrzés és a szükséges tisztítás díjmentesen igényelhető. Időpontot a katasztrófavédelem kéményseprési oldalán vagy a 1818-as telefonszámon lehet kérni. A soron kívüli, ajánlottnál gyakoribb vizsgálat ugyanakkor díjköteles lehet.
Társasházakban más a rendszer: ott a kéményellenőrzés jellemzően előre meghatározott sormunkaterv alapján történik. Ha nem tudjuk, mikor volt az utolsó vizsgálat, érdemes a közös képviselőnél vagy az illetékes kéményseprőipari szolgáltatónál érdeklődni.
A kandalló működésében bekövetkező változásokra mindig érdemes odafigyelni. Ha a füst visszaáramlik a szobába, szokatlanul gyenge a huzat, vagy a kémény környezetében korábban nem tapasztalt elváltozás jelenik meg, ne tekintsük ezt a fatüzelés természetes velejárójának. Ilyenkor a kandalló további használata helyett szakemberrel kell tisztázni az okot.
Különösen veszélyes lehet a kéményből hallatszó erős, szokatlan zúgás, a kéményből kilépő szikrák vagy lángok megjelenése. Ezek kéménytűzre utalhatnak. Ilyen esetben azonnal hívjuk a 112-t, és ne próbáljuk házilag, például vízzel eloltani a kéményben égő lerakódásokat. A kandallót csak akkor használjuk újra, ha az illetékes szakemberek megállapították, hogy biztonságos.
A szén-monoxid-veszélyre is gondolni kell. A mérgező gáz színtelen és szagtalan, ezért a megfelelően elhelyezett, megbízható szén-monoxid-érzékelő fontos kiegészítő biztonsági eszköz. Ha az érzékelő riaszt, azonnal menjünk friss levegőre, és értesítsük a segélyhívót.

A rendszeres kéményellenőrzés mellett a kandalló állapotára és közvetlen környezetére is figyelni kell. A sérült ajtótömítés, a megrepedt tűztérbélés vagy a nem megfelelően záródó ajtó mind olyan probléma lehet, ami szakember vizsgálatát indokolja. A kandalló körül ne legyenek könnyen gyulladó textilek, papírok vagy túl közel elhelyezett bútordarabok, a hamut pedig csak teljes kihűlés után, megfelelő fém tárolóba gyűjtve távolítsuk el.
A legfontosabb tanulság, hogy a kandalló biztonságát nem lehet pusztán a lángok látványából megítélni. Attól, hogy a tűz szépen ég, a kéményben még lehetnek veszélyes lerakódások vagy rejtett hibák. Ha az idei ellenőrzés elmaradt, akkor is érdemes pótolni, ha már többször begyújtottál. A következő használat előtt tisztázni kell, hogy a rendszer biztonságosan üzemeltethető-e.
Via
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!