Az energiahatékony megoldások ökölszabályai

Reuse, recycle, upcycle… Gyakran használt fogalmak, amiknek hátteréről keveset tudunk. Jakabfi-Kovács Boglárka és Juhász Janka építészekkel, a fenntartható építészet és design kutatóival beszélgettünk a megfelelő anyag- és termékválasztásról az energiahatékonyság és fenntarthatóság kapcsán.

Mivel érdemes kezdeni az anyag- vagy termékválasztást, ha a legfőbb szempont az energiahatékonyság?

Először azt érdemes tisztázni, hogy mit tekintünk energiahatékonynak. A progresszív termékfejlesztés már a tervezőasztalon számításba veszi a keletkező hulladékot is, amikor egy termék teljes leendő életútját vizsgálja (ezt nevezik LCA-nak, azaz Life Cycle Assesmentnek). Ez egy rendkívül összetett kérdés, hiszen beletartozik az anyagok előállításához szükséges elektromos energia, víz és egyéb erőforrások mennyisége, csakúgy, mint a szállítás üzemanyag-költsége, a gyártás energiaigénye, majd a csomagolás és újabb szállítás energia- és természeti költségei. 

Hogyan változtak a tervezők lehetőségei az elmúlt évtizedekben?

Harminc éve még eddig, az imént kifejtett pontig tartott a tervezők látóköre (bár messze nem ilyen részletességgel). Ma már figyelembe veszik a használat módjából és annak időtartamából fakadó kibocsátás mennyiségét, illetve a termék véghasználatát követő hulladék minőségét is. Utóbbi azt jelenti, hogy bizonyos termékek részben vagy teljes egészükben újrahasználhatóak egy másik felhasználó által (reuse), esetleg bizonyos komponensei újrahasznosíthatóak (recycle), míg más részeiből új terméket lehet előállítani (upcycle), vagy egyszerűen szemét lesz belőle, mely legrosszabb esetben egy hulladéklerakóban végzi – ez esetben a lebomlási időt kell számításba venni. Fontos tehát látnunk, hogy amikor letesszük a voksunkat egy új termék mellett, akkor annak már élettörténete van és nem nulláról indulunk. 

Mik azok a környezetkímélő, energiahatékonyságot figyelembe vevő szabályok, amiket érdemes szem előtt tartani, amikor például új burkolatot, építőanyagot vagy bútort vásárolunk?

Az első szempont a hosszútáv és javíthatóság. Sajnos az építészetben és belsőépítészetben is egyre divatosabb pár évente lecserélni a beépített bútorokat, de még a burkolatokat is. Ez a fogyasztói szokás azonban rendkívül káros a környezetre, így amennyiben elköteleződünk egy energiahatékonyabb megoldás mellett, akkor olyat válasszunk, ami hosszútávon kiszolgálja az igényeinket és aminek a karbantartását is vállalni tudjuk.

A következő szempont a kis távolság. A szállításból fakadó kibocsátás mennyisége vezető a globális széndioxid-kibocsátás mérlegében, így lehetőleg olyan terméket válasszunk, amit hazánkban gyártottak. Még jobb, ha az alapanyag is itthonról származik. Hiába tűnik például egy faburkolat fenntartható megoldásnak (hiszen a fa megújuló erőforrásnak számít), ha azt a világ másik végéről rendeljük meg, máris hatalmas energiadeficittel indulunk. 

Továbbá elődeink ökológiai krízis és energiaválság nélkül is észszerű, a valós igényeiket kielégítő megoldásokra törekedtek. Méltatlanul kevés szó esik hagyományos építészetünkről, mely a fenntartható, energiahatékony megoldások egész tárházát kínálja. Elsőként a jól megválasztott tájolással már rengeteg energiát nyerhetünk. Építőanyagként a vályog, a kő és a szalmabála (vagy ezek kombinációja) használatával nagy hőtehetetlenségű (azaz télen meleg, nyáron hűvös) épületet kapunk. Épületenergetikai szempontból érdemes megfigyelni a pince, a padlás, a tető és a tornác működését – mindnek szigetelő és árnyékoló funkciója is van. Az alaprajzi elrendezésnek pedig az átszellőztetésben is nagy szerepe van. Nem szólva az épület közvetlen környezetéről: a homlokzatra futó növények és lombhullató fák nyáron árnyékot adnak, télen beengedik a kevéske napfényt (és nem: a vadszőlő nem teszi tönkre a vakolatot). 

Végezetül az innováció általában erősen árérzékeny kérdés, így érdemesebb a trendek helyett a saját életvitelünknek megfelelő, karbantartható és jól tisztítható anyagokat keresni. De nemcsak az építőanyagok területén érdemes a hagyományokat követnünk. A klasszikus sparhelt, magyarul takarékkályha már kortárs formavilággal is elérhető, sőt magyar gyártó is létezik. Fontos megjegyezni, hogy a kemencéhez hasonlóan a sparhelt is akkor tud igazán hatékonyan működni, ha tisztában vagyunk a működési elvével és ez beilleszthető az életmódunkba. Mindenképpen vizsgáljuk meg, hogy milyen feltételekkel működik valóban energiahatékonyan a termék vagy technológia, amit kinéztünk magunknak.  

A fűtés és a hűtés egyébként is kritikus pontjai egy lakótérnek. Bár a fenti példák könnyebben megvalósíthatóak családi házakban, a hőszivattyús rendszerek lakásokat is ki tudnak szolgálni. Itt a nagyobb bekerülési költséget a hatékonyság és az egészségesebb hőérzet is kompenzálja. Vakolatok közül a marokkói eredetű  tadelakt kiválthatja a burkoláshoz használatos ragasztókat és a későbbi, erős vegyszeres fugatisztítást. 

Szó esett az innovációkról. Melyek azok a találmányok, amelyek segíthetnek a tudatos lakberendezésben és építkezésben?

Ha az innovációkra terelődik a szó, akkor a már meglévő értékeinket érdemes a legújabb anyagokkal kombinálni. Az anyagkísérletek egy része már ismert komponenseket ötvöz, így például a magyar találmány, a  kenderbeton és az üvegbeton, vagy a homlokzati üvegbe integrálható napelem. Ma már lakossági felhasználásra is gyártanak az öngyújtókból ismert piezo kristállyal működő lépő paneleket, amelyek nyomás hatására világítanak.

Más részük az újrahasznosítást helyezi a középpontba: az újrahasznosított műanyagnak számtalan eredménye született az épületszigetelés és a belsőépítészet számára is, de itt is érdemes szem előtt tartani a „kis távolság” szabályt. Ebben a kategóriában elsősorban az újrahasznosított textil területén vannak izgalmas eredmények magyar vonatkozásban, de ide tartozik a hulladékgyapjúból készített akusztikai panel is. 

Ma már komoly trendnek számít az élő anyagok kutatása, kiemelten a micélium technológia (azaz a gomba alapú megoldások). Növesztenek hőszigetelést, csomagolóanyagot, műbőrt és  lakástextilt is, de komplett épületet is gombából.

Az anyagkutatás ezek szerint hozzájárulhat a fenntartható kezdeményezésekhez?

Az anyagkutatás a világon mindenhol fontos területe a fenntartható termékfejlesztésnek, a működőképes eredmények pedig bekerülnek egy online adatbázisba. A MOME-n található Budapest Design Material Library ennek a globális anyagkönyvtárnak egy fizikailag is megtekinthető egysége. Az anyagkönyvtár tagsági díj ellenében bárki számára látogatható, az adatbázis (a gyűjtemény nagyobbik része) így elérhető.

Még több hasznos energiahatékonysági tanácsért keresd legújabb lapszámunkat az újságárusoknál!