Hogyan mondjunk nemet egy igennel?

Szülőként nem egyszerű nemet mondani a gyermeknek, pedig olykor szükség van rá, bármennyire is fájdalmas. 

Kisgyerekes szülőként könnyen tudnánk akár napi százszor is nemet mondani a gyerekeinknek. A „nem”-ek zápora viszont olyan fájdalmas lehet a számukra, hogy egy idő után egyáltalán nem fog ránk hallgatni. A gyereknevelési kérdések minden kultúra számára fontosak. Íme néhány tipp a zsidóságtól, hogyan szabjunk empatikusan határokat.

Mire jók a határok?

A judaizmus szerint segíti a gyerekek én-tudatának felépítését, ha megtanítjuk nekik, hogy határozottan és fegyelmezetten nézzenek szembe az élet csalódásaival és frusztrációival. Lehet, hogy egy darabig háborognak és tombolnak, ha néha nemet mondunk nekik, de ha jól csináljuk, akkor kialakul bennük az ellenállóképesség a negatív hatásokkal szemben, amelyekkel elkerülhetetlenül szembe kell majd nézniük. A legjobb pedig, hogy mindehhez nem kell játszani a katonatisztet, mert lehet ezt empatikusan is csinálni!

Mondjunk részleges igent

Ha akarunk valamit, és annak egy részét tudjuk teljesíteni. Például: 

• Igen, megeheted ezt a sütit –ebéd után.
• Igen, mehetsz mezítláb – ha melegebb lesz az idő; de most hideg van, és zoknit és cipőt kell húznod, hogy ne fázz meg.
• Igen, kimehetsz – amint rend van a szobában.
• Guríthatod a labdát a padlón, de dobálni csak a szabadban lehet.
• A párnát megütheted/megcsípheted/megszoríthatod – de a kisbabát nem.

Adjunk rövid magyarázatot az érzéseinkre

Egyes gyerekeknél hosszabb időre van szükség az empátia kialakulásához. Anélkül, hogy sok drámai elemet használnánk, tudassuk velük, mit érzünk. 

• Meg akarlak hallgatni, de fáj a fülem, amikor így beszélsz. Kérlek, használd a felnőtt hangodat, és mondd el újra, amit szeretnél.
• Szeretnék elmenni, de nagyon fáradtak a lábaim. Úgy érzem, hogy az akkumulátoraimat fel kell tölteni. Ha pihentem, utána kimehetünk.
• Régen én is szerettem a gyorsételeket, és nehéz volt lemondani róluk, de mivel szeretlek, azt akarom, hogy egészséges ételeket egyél.

Beszéljünk a testrészekhez

A gyerekek gyakran rögeszméssé válnak, és nehezen tudják abbahagyni, amit csinálnak. Mivel szeretnek másoknak utasításokat adni, mondjuk meg nekik, hogy parancsolják meg a testrészeiknek, hogy álljanak le. Például így: 

• Mondd a szádnak: „Hagyd abba a harapást!” vagy „Hagyd abba a beszélgetést!”
• Mondd meg a kezednek: „Hagyd abba az ütést.” vagy „Hagyd abba a dörömbölést.”
• Mondd meg a lábadnak: „Hagyd abba a rugdosást.”
• Mondd meg a kezednek: „Ne üss! Légy gyengéd!”