Amint beköszönt a hideg, a ruhaszárító állvány is beköltözik a nappaliba. A törölközők elfoglalják a radiátor környékét, a farmernadrágok másnap is nedvesek, a lakás pedig lassan egy kisebb mosodára kezd hasonlítani. Ilyenkor szinte eszünkbe sem jut, hogy a frissen mosott ruhákat kivigyük az erkélyre vagy a kertbe.
Pedig a téli teregetés egyáltalán nem olyan képtelenség, mint amilyennek hangzik. Sőt, még az is előfordulhat, hogy a szárítókötélen megfagyott ruha idővel megszárad. Ehhez persze nem árt ismerni az időjárás egyik meglepő sajátosságát.
Azt gondolnánk, hogy minél melegebb van, annál gyorsabban szárad a mosás. Ez általában igaz, csakhogy a hőmérséklet messze nem az egyetlen tényező. A szakértők szerint a kültéri ruhaszárítás sikerében a napsütés, a szél és a levegő páratartalma is kulcsszerepet játszik. A nap energiát ad a párolgáshoz, a szél pedig elszállítja a ruhák körül felgyülemlő nedves levegőt. Ha a levegő viszonylag száraz, a textilből akkor is távozhat víz, amikor mi már legszívesebben télikabátban állnánk az erkélyen.
Éppen ezért egy hideg, száraz, napos és enyhén szeles napon akár jobban is haladhat a száradás, mint egy jóval enyhébb, de ködös, párás délutánon. A meteorológusok szerint bizonyos körülmények között a ruhák gyorsabban száradnak hideg, száraz időben, mint meleg, nedves levegőben.
Nálunk ez különösen érdekes, hiszen télen gyakori a tartós köd és a magas páratartalom. Egy szürke, nyirkos novemberi napon hiába mutat 8 fokot a hőmérő, könnyen lehet, hogy a mosás estére sem lesz sokkal szárazabb. Egy napsütéses, szeles, 2–3 fokos napon viszont már érdemes lehet próbálkozni.

Aki teregetett már fagyban, ismeri a látványt: a pólók megmerevednek, a nadrágszárak szinte deszkakemények lesznek, a törölköző pedig úgy áll, mintha keményítőbe mártották volna. Ilyenkor könnyű azt hinni, hogy a száradás teljesen leállt.
Csakhogy a jégből is távozhat nedvesség. A jelenséget szublimációnak nevezik: ilyenkor a jég közvetlenül vízgőzzé alakul, anélkül, hogy előbb folyékony vízzé olvadna. A szakértők szerint megfelelően száraz levegőben ez fagypont alatt is megtörténhet.
Persze ez nem jelenti azt, hogy a megfagyott farmer néhány óra múlva biztosan hordható lesz. A folyamat lassú lehet, és az időjárástól függ. Ha a ruha teljesen átfagyott, ne hajtogassuk vagy csavarjuk erővel: várjuk meg, amíg felenged, és csak ezután ellenőrizzük, valóban megszáradt-e. A fagyott tapintás ugyanis nem ugyanaz, mint a szárazság.
Nem kell meteorológusnak lenni ahhoz, hogy eldöntsük, érdemes-e kitenni a mosást. Elég néhány dolgot megfigyelni. A legfontosabb a páratartalom. Ha reggel sűrű köd ül a házak között, nedves a terasz korlátja, és egész nap szürke, nyirkos idő várható, jobb más megoldást keresni. Ha viszont tiszta az ég, száraz a levegő, és enyhén mozognak a faágak, már sokkal biztatóbbak a körülmények. Esőben, havazásban vagy ónos csapadékban természetesen nincs értelme próbálkozni.
Az időzítés is számít. Télen rövidek a nappalok, ezért érdemes már délelőtt kiteregetni, hogy a ruhák minél tovább kapjanak természetes fényt. A mozgatható szárítóállványt akár a terasz naposabb részére is áthelyezhetjük. A ruhák között hagyjunk elegendő helyet, hogy a levegő minden oldalról átjárhassa őket.
Van még egy egyszerű trükk: ha a textil kezelési címkéje megengedi, használjunk megfelelő centrifugálási programot, szükség esetén egy további centrifugálással. Minél kevesebb víz marad a ruhában, annál kevesebbnek kell később elpárolognia. A vastag pamuttörölközőknél ez különösen hasznos lehet, a kényes kötött ruháknál viszont óvatosabban kell eljárni.

A téli kültéri teregetésnek van egy olyan előnye is, amiről ritkábban beszélünk. Nem feltétlenül kell odakint teljesen megszáradnia a mosásnak ahhoz, hogy jól járjunk.
Ha a ruhák a nap folyamán nedvességük egy részét már elveszítik, kevesebb víz párolog majd el belőlük a lakásban. Ez különösen kisebb otthonokban lehet fontos, ahol a szárítóállvány a nappaliban vagy a hálószobában kap helyet. A bent teregetett mosás ugyanis növeli a helyiség páraterhelését, ami elégtelen szellőzés mellett páralecsapódáshoz és penészesedéshez is hozzájárulhat.
A téli száradás ugyanakkor jóval tovább tarthat, és a sokáig nedvesen maradó ruhák kellemetlen szagot vehetnek fel. Ezért ne hagyjuk őket napokig a hidegben abban a reményben, hogy majd egyszer csak megszáradnak. Ha estére még nedvesek, vigyük be őket, és megfelelő szellőzés vagy páramentesítés mellett fejezzük be a szárítást.
Egy fedett, oldalról nyitott erkély is jó szolgálatot tehet, ha véd a csapadéktól, de a levegő szabadon mozoghat. A teljesen zárt, hideg és párás erkély viszont nem feltétlenül jelent előnyt.
A lényeg tehát nem az, hogy télen mindenáron kint szárítsuk a ruhákat. Hanem az, hogy ne mondjunk le róla automatikusan az első hideg napon. Legközelebb, amikor kisüt a nap, és kellemesen száraz, szeles az idő, érdemes lehet egy adag mosással kipróbálni. Meglepődhetünk, mennyit számít, ha a hőmérő helyett az egész időjárást figyeljük.
Via
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!