Egy darab alufólia és némi ragasztószalag is elég lehet ahhoz, hogy első támpontot kapjunk arról, vajon a lakás levegőjéből csapódik-e le a pára a falon, vagy magából a falszerkezetből érkezik a nedvesség.
Télen különösen gyakori probléma a nedves fal, a felhólyagosodó festék és a visszatérő penész. Sokan ilyenkor többet szellőztetnek, páramentesítőt vásárolnak, vagy egyszerűen újrafestik az érintett felületet. Csakhogy nem mindegy, mi okozza a problémát. Egy meglepően egyszerű, otthon is elvégezhető próba segíthet az első nyomok megtalálásában: ehhez mindössze egy darab alufóliára van szükség.
A módszer lényege, hogy egy kisebb darab alufóliát ragasztószalaggal légmentesen rögzítünk a gyanús falszakaszra, majd körülbelül 48 órán át a helyén hagyjuk. Fontos, hogy a fólia széleit mindenhol gondosan leragasszuk, különben a szoba levegője bejuthat mögé, és félrevezető lehet az eredmény.
Az alufólia ugyanis alig engedi át a vízgőzt, így elválasztja egymástól a fal felületét és a szoba levegőjét. A próba után azt kell megnézni, hogy a fólia melyik oldalán jelent meg nedvesség.
Ha az alufólia szoba felőli oldalán láthatók apró vízcseppek, az arra utalhat, hogy a helyiség levegője párás, és a fólia külső felületén lecsapódik a nedvesség. Ez akkor fordulhat elő, ha a felület kellően lehűl ahhoz, hogy elérje a levegő harmatpontját. Hasonló jelenséget tapasztalhatunk az ablakokon is a fűtési szezonban.
Ha viszont a fólia fal felőli oldalán gyűlik össze a nedvesség, az arra utalhat, hogy a falból víz vagy nedvesség jut a fólia mögötti térbe. Ennek hátterében többek között csőszivárgás, külső beázás vagy a szerkezetben felgyülemlett nedvesség is állhat.
Fontos azonban, hogy egyik eredmény sem jelent biztos diagnózist. A fólia mögött megjelenő víz például nem bizonyítja önmagában, hogy kívülről ázik a fal. A vizsgálatot a fal anyaga, hőmérséklete, a beltéri páratartalom és a rögzítés módja is befolyásolhatja. Az is előfordulhat, hogy mindkét oldal nedves lesz, mert egyszerre több folyamat játszódik le.
Ha 48 óra után a fólia mindkét oldala száraz, az még nem bizonyítja, hogy nincs gond a fallal. A teszt ugyanis nem alkalmas a rejtett penész kimutatására, és azt sem mutatja meg, hogy egy korábbi beázás után maradt-e penész a szerkezetben.
Emellett pedig érdemes a környező felületeket is megvizsgálni. A felhólyagosodó festék, az elszíneződés, a málló vakolat és a visszatérő dohos szag mind figyelmeztető jel lehet. Az szintén árulkodó, ha egy falszakasz tartósan nedves marad.
Ha a nedves foltok visszatérnek, a penész újra megjelenik, vagy a fal állapota látványosan romlik, nem érdemes pusztán festéssel vagy penészirtóval próbálkozni. A kiváltó okot kell megtalálni, ehhez pedig szükség lehet műszeres nedvességvizsgálatra és szakember segítségére.
Az alufóliás trükk tehát érdekes első lépés lehet, de nem helyettesíti a valódi állapotfelmérést. A legfontosabb, hogy ne csak a foltot tüntessük el, hanem azt is kiderítsük, miért jelent meg.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!