Reggel van, indulnál dolgozni, de a hálószobában még mindig sötét van. Megpróbálod felhúzni a redőnyt, ám az meg sem moccan. Újra próbálkozol, ezúttal egy kicsit határozottabban. Ismerős?
A hideg, párás reggelek tartogathatnak ilyen kellemetlen meglepetéseket, és ilyenkor könnyű azt hinni, hogy egyszerűen csak beragadt valami.
Pedig egy ártatlannak tűnő mozdulattal akár komolyabb károsodást is okoshatsz. Mutatjuk, mi történhet a redőnnyel, és hogyan kerülheted el a felesleges javítást.
A redőnyök egész évben ki vannak téve az időjárásnak, de a késő őszi és téli hónapok különösen próbára tehetik őket. A probléma nem feltétlenül akkor jelentkezik, amikor napokig mínuszok vannak. Elég lehet egy esős, ködös este, amit fagypont alatti hőmérséklet követ.
A nedvesség a redőny lamelláin és vezetősínjein is összegyűlhet. Ha ez a víz megfagy, a redőnypalást egyes részei egymáshoz vagy a vezetősínhez tapadhatnak, így a szerkezet átmenetileg mozdíthatatlanná válhat. Hasonló jelenséget tapasztalhatunk akkor is, amikor egy autó ablaktörlője a szélvédőhöz fagy.
Magyarországon ez különösen azokon a napokon lehet aktuális, amikor az enyhe, csapadékos időt hirtelen hideg éjszaka követi. Nem szükséges hozzá vastag jégréteg: a vékonyan megfagyott nedvesség is elég lehet az elakadáshoz.

Amikor nem mozdul a redőny, ösztönösen erősebben húzzuk a gurtnit, vagy újra megnyomjuk a motoros változat kapcsolóját. Pontosan ez az, amit a gyártók nem javasolnak.
A lefagyott redőnyt nem szabad erőltetni, mert a mozgatás károsíthatja a szerkezetet. A lefagyott redőnypalást mozgatása akár tartós meghibásodást okozhat.
Kézi működtetésnél a túlzott erőhatás a gurtni, a felhúzószerkezet vagy a redőny egyéb alkatrészeinek sérüléséhez vezethet. Motoros redőnynél pedig a meghajtás kerülhet szükségtelen terhelés alá. Nem minden próbálkozás végződik kárral, de egy egyszerűen megoldható jegesedésből könnyen javítást igénylő probléma lehet.
A motoros redőnyök kényelmesek: egyetlen gombnyomással működnek, sőt egyes rendszerek előre beállított időpontban maguktól is fel- vagy leengedik őket. Csakhogy fagyos időben éppen ez a kényelem jelenthet kockázatot.
Képzeljük el, hogy éjszaka a redőny alsó része a párkányhoz fagyott, reggel pedig az időzítő automatikusan elindítaná a felhúzást. Ha a rendszer nem érzékeli megfelelően az akadályt, a motor megpróbálhatja megmozdítani a rögzült redőnypalástot.
A gyártók ezért azt tanácsolják, hogy fagyveszély esetén kapcsoljuk ki az automatikus működtetést, ha a rendszer nem rendelkezik megfelelő jég- vagy akadályérzékeléssel. Az ISOTRA útmutatója szerint a túlterhelés-érzékelővel ellátott meghajtások kivételt jelenthetnek, mert veszély esetén automatikusan leállnak. Fontos tehát ismerni a saját redőnyünk képességeit, és nem feltételezni, hogy minden motoros rendszer ugyanúgy védett.

Az első és legfontosabb lépés meglepően egyszerű: hagyd abba a próbálkozást. Ha a redőny lefagyott, a legbiztonságosabb megoldás általában az, ha megvárod, amíg a jég természetes módon felolvad. A tetőtér külső redőnyeinél azt javasolják, hogy szükség esetén az ablak enyhe kinyitásával engedjük a belső meleget a szerkezet közelébe. Ez segíthet a vékony jégréteg felolvasztásában. Ez azonban termékspecifikus tanács, nem minden hagyományos homlokzati redőnynél alkalmazható.
Ami általánosan fontos: ne próbáld kézzel lefeszíteni a lamellákat, ne üsd a szerkezetet, és ne önts rá forró vizet. A hirtelen hőmérséklet-változás, a nedvesség bejutása vagy a mechanikai erőltetés további problémákat okozhat. Ha nem férsz hozzá biztonságosan a redőnyhöz, különösen emeleti ablaknál, ne hajolj ki a szerkezet javításához.
Nem minden elakadt redőny fagyott le. A hideg időben jelentkező probléma mögött állhat elhasználódott gurtni, elmozdult lamella, szennyezett vezetősín vagy motorhiba is.
A lefagyás gyanúját erősítheti, ha előző nap esett az eső, ködös vagy nagyon párás volt az idő, éjszaka pedig fagypont alá csökkent a hőmérséklet. Az is árulkodó, ha a redőny korábban hibátlanul működött, majd egyik reggel hirtelen megakadt.
Ha a hőmérséklet emelkedése és a teljes felolvadás után sem működik megfelelően, nem érdemes tovább kísérletezni. Ilyenkor redőnyszerelő segítségére lehet szükség. Különösen igaz ez akkor, ha a redőny ferdén áll, szokatlan hangot ad, vagy a motor működését hallod, de a palást nem mozdul.

A téli redőnyhasználat nem igényel különösebb szakértelmet, néhány szokáson azonban érdemes változtatni. Ha esős, párás idő után éjszakai fagy várható, számolj azzal, hogy reggel a szerkezet nehezebben mozdulhat. Motoros redőnynél ellenőrizd, hogy van-e megfelelő akadályérzékelés, és szükség esetén kapcsold ki az időzített mozgatást.
A rendszeres karbantartás szintén sokat számít. A vezetősínekben felhalmozódó szennyeződéseket a gyártó útmutatása szerint, kíméletesen érdemes eltávolítani. A redőny mozgását akadályozó levelek és egyéb lerakódások ugyanis önmagukban is problémát okozhatnak, télen pedig még kellemetlenebbé tehetik a helyzetet.
A redőny egyébként a hideg hónapokban is hasznos: a leengedett palást és az ablak közötti légréteg bizonyos körülmények között mérsékelheti a hőveszteséget. Ennek mértéke az ablak, a redőny és a beépítés tulajdonságaitól függ. Vagyis nem kell egész télen felhúzva hagynod, csak figyelni arra, hogy fagyveszély esetén ne kényszerítsd mozgásra.
Egy hideg reggelen bosszantó lehet, ha a redőny nem engedelmeskedik. De ilyenkor éppen a türelem lehet a legjobb megoldás. Néhány óra várakozás sokkal kevesebbe kerülhet, mint egy megsérült redőny javítása.
Via
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!