A kánikulát nehéz elviselni, de van egy trükk, ami sokaknál beválik.
Nem csak Magyarországot sújtják egyre durvább hőhullámok: Nagy-Britanniában is tombol a kánikula, miközben a szakértők már évtizedekkel ezelőtt figyelmeztettek arra, hogy a klímaváltozás miatt London idővel olyan éghajlatúvá válhat, mint a mai Marseille. Akkor ez még távoli jóslatnak tűnt, mára azonban egyre inkább valósággá válik. Van azonban egy mediterrán trükk, ami segítség lehet a hatalmas kánikulában.
A mediterrán országok évszázadok óta bevált építészeti megoldásai – például a fehér falak, a világos tetők, a redőnyök és az árnyékolók – ma már több országban is nagyon hasznosnak bizonyulhatnak, ha a hőség elleni védelemről van szó.
Az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb módszer a házak hűvösebben tartására a világos, különösen a fehér szín használata. A fehér felületek visszaverik a napsugarakat, ahelyett hogy elnyelnék a hőt, így a kutatások szerint a fehérre festett vagy fényvisszaverő bevonattal ellátott tetők több mint 1, bizonyos esetekben akár 4 Celsius-fokkal is csökkenthetik az épület belső hőmérsékletét. Emellett a környező levegőt is akár 2 fokkal hűvösebbé tehetik, ami mérsékelheti a városokban kialakuló hősziget-hatást.
Rosa Schiano-Phan, a Westminsteri Egyetem építészeti és környezeti tervezés oktatója szerint is érdemes a mediterrán országok évszázadok óta bevált építészeti megoldásaihoz nyúlni. Bár hozzátette, hogy ezek a dolgok önmagukban nem csodaszerek, jól működhetnek, ha több passzív hűtési módszert egyszerre alkalmazunk. A fehér tető például sokkal többet ér, ha a legmelegebb órákban zárva maradnak az ablakok, a redőnyök vagy külső árnyékolók pedig távol tartják a közvetlen napsütést.
Ha a legmelegebb órákban zárva maradnak az ablakok, előnyt jelentenek a vastag, nagy hőtároló képességű falak és padlók. Ezek az anyagok éjszaka elraktározzák a hűvösebb levegőt, majd napközben fokozatosan adják le azt, ezért a mediterrán házak még szélsőséges hőségben is tovább maradnak kellemes hőmérsékletűek.
Szintén kulcsszerepe van az éjszakai szellőztetésnek, feltéve, hogy odakint valóban lehűl a levegő. A nagyvárosokban azonban a hősziget-hatás miatt ez nem mindig történik meg, ezért Londonhoz vagy Manchesterhez hasonló településeken különösen fontosak a fényvisszaverő tetők, valamint az is, hogy minél kevesebb plusz hőt termeljenek például a légkondicionáló berendezések.
Felmerülhet a kérdés, hogy a fehér tető télen nem teszi-e hidegebbé az otthonokat. Rosa Schiano-Phan szerint ettől nem kell tartani. Ha egy ház megfelelően szigetelt, a téli fűtési igényt elsősorban az határozza meg, mennyire képes bent tartani a meleget, nem pedig az, hogy a tető mennyi napsugárzást nyel el. Ráadásul az északibb országokban a téli napsütés eleve gyengébb, ezért a napenergia hasznosítására sokkal hatékonyabb megoldást jelentenek a jól szigetelő ablakok.
A szakértő beszélt arról is, hogy a fehérre festés ráadásul nem számít a legdrágább felújításnak, legalábbis ahhoz képest amennyibe kerülnek egy ház fenntartási költségei sok országban. A meredek, cseréppel vagy palával fedett tetők festése viszont nem ajánlott, mert a bevonat gyorsan elkophat, és a tető természetes szellőzését is akadályozhatja. Ilyenkor tartósabb megoldást jelenthet a sötét tetőfedés világosabb, például agyagcserepes változatra cserélése, bár ehhez már sokkal jobban ki kell nyitnunk a pénztárcánkat.
Rosa Schiano-Phan szerint a klímaváltozást ugyan nem lehet megállítani, de az otthonok alkalmazkodását nem feltétlenül drága technológiai fejlesztések jelentik. Sokszor azok az egyszerű, évszázadok óta alkalmazott építészeti megoldások bizonyulhatnak a leghatékonyabbnak, amelyek a mediterrán térségben már régóta természetesnek számítanak.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!