Kicsi a kerted? Ezt a 3 gyönyörű virágzó fát érdemes ősszel elültetni

Egy fa talán a legnagyobb döntés, amit egy kis kertben meghozhatunk. Nem lehet egyszerűen arrébb tenni, ha néhány év múlva kiderül, hogy túl nagyra nőtt, túl sok árnyékot vet, vagy elfoglalta a fél kertet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kevés helyen le kell mondanunk a tavasszal virágba boruló fákról. Éppen ellenkezőleg: ha jól választunk, akár néhány méternyi szabad hely is elég lehet egy látványos példányhoz.

Augusztus végén még nem feltétlenül kell ásót ragadni. A tartós nyári hőség és a kiszáradt  talaj nem ideális az újonnan telepített fáknak. A választást és a tervezést viszont éppen most érdemes elkezdeni, hogy a hűvösebb őszi idő beköszöntével már pontosan tudjuk, melyik fa hová kerüljön.

Három olyan virágzó fát választottunk, amik kompakt méretük miatt valóban szóba jöhetnek kisebb magyar kertekben is, és megfelelő helyre ültetve a mi teleinket is átvészelhetik.

Miért éppen ősszel érdemes fát ültetni?

A fák és cserjék telepítésének egyik legjobb időszaka az ősz. A fákat általában ősztől tavaszig érdemes ültetni, amikor a talaj nem fagyott és nem vízzel telített. Konténeres példányokat elvileg más időpontban is lehet telepíteni, de meleg, száraz időben jóval nagyobb figyelmet és rendszeres öntözést igényelnek.

Hűvösebb időben kisebb a növény vízvesztesége, miközben az őszi és téli nedvesség segítheti a gyökérzet fejlődését a következő nyár előtt.

Magyarországon, ahol az elmúlt hónapokban sokfelé komoly csapadékhiány alakult ki, ennek különös jelentősége van. Ez azonban nem azt jelenti, hogy szeptember első napján feltétlenül ültetni kell. Ha folytatódik a meleg, száraz idő, érdemes megvárni a hűvösebb időszakot, és a kiszáradt talajt is megfelelően előkészíteni.

Addig pedig kiválaszthatjuk a megfelelő fát.

1. Csillagvirágú liliomfa – a magnólia, ami kis kertben is elférhet

Csillagvirágú liliomfa (Magnolia stellata)

Ha szeretnénk magnóliát a kertbe, de nincs helyünk egy hatalmas koronának, a csillagvirágú liliomfa az egyik legjobb lehetőség.

A Magnolia stellata jóval kompaktabb marad számos nagyobb termetű magnóliánál. Lassan növekszik, és nagyjából 2,5–4 méteres magasságot érhet el, körülményektől és fajtától függően. 

A látvány ugyanakkor egyáltalán nem visszafogott.

Kora tavasszal, jellemzően március-április környékén, még a lomb megjelenése előtt nyílnak sok keskeny sziromból álló, csillagszerű virágai. A legismertebb változatok fehérek, de halvány rózsaszínes árnyalatú fajták is léteznek.

Napos vagy félárnyékos, lehetőleg védettebb helyen érzi jól magát. Humuszban gazdag, jó vízgazdálkodású, de nem pangó vizes talajt kedvel, és különösen fiatal korában fontos, hogy ne hagyjuk tartósan kiszáradni.

A magyar teleket megfelelő termőhelyen jól viseli. Egy dolog azonban megtévesztő lehet: mivel nagyon korán virágzik, a késői tavaszi fagyok időnként károsíthatják a már kinyílt virágokat. Ez nem ugyanaz, mint a fa téli fagytűrése – maga a növény ettől még lehet teljesen télálló.

Miért szeretjük kis kertben? Mert lassú növekedése és kompaktabb habitusa mellett olyan látványos tavaszi virágzást ad, amihez általában jóval nagyobb fákat társítunk.

2. ‘Coralburst’ díszalma – kis korona, látványos tavasz

Díszalma (Malus ‘Coralburst’)

A díszalmáknál különösen fontos, hogy ne csak a növény nevét, hanem a konkrét fajtát is megnézzük. A Malus nemzetségben ugyanis nagyon eltérő méretű fák találhatók: ami fiatalon mindössze másfél méteres, néhány év múlva már egészen más arányokat mutathat.

A ‘Coralburst’ azért érdekes, mert kifejezetten kompakt növekedésű díszalma.

Lassan növekszik, sűrű, lekerekített koronát nevel, és nagyjából 2,5–4 méteres végső mérettel lehet számolni. Tavasszal sötétebb rózsaszín bimbókból nyílnak rózsaszínes-fehér virágai, majd később apró díszalmák jelennek meg rajta.

Ez kis kertben különösen értékes tulajdonság. Nem olyan fát kapunk, ami két hét virágzás után egész évre elveszíti az érdekességét: a virágok után a lomb és a termések veszik át a főszerepet.

Napos helyen virágzik a leggazdagabban, és jó vízelvezetésű talajt igényel. A díszalmák általában jó fagytűrésűek, a Coralburst pedig hidegebb éghajlaton is nevelhető fajta.

Miért szeretjük kis kertben? Mert a korona mérete viszonylag kiszámítható, miközben tavasszal virágot, később pedig dekoratív termést is ad.

3. ‘Kojo-no-mai’ japán díszcseresznye – alig néhány méter, mégis látványos

Japán díszcseresznye (Prunus incisa ‘Kojo-no-mai’)

A harmadik fa különösen jó választás akkor, ha tényleg kevés a hely.

A Prunus incisa ‘Kojo-no-mai’ mindössze körülbelül 1,5–2,5 méter magasra és hasonló szélességűre fejlődik. Nevelési formájától függően bokrosabb vagy határozottabb kis fás megjelenésű példánnyal is találkozhatunk.

Kora tavasszal, még a lombfakadás környékén fehéres-halvány rózsaszín virágok jelennek meg rajta. A virágzás után azonban nem válik érdektelenné: ősszel lombja narancsos és vöröses árnyalatokra színeződhet.

Még télen is van karaktere, mert ágai jellegzetesen szabálytalan, cikkcakkos vonalban fejlődnek.

Napos fekvésben virágzik a legszebben, jó vízelvezetésű talajt szeret, és –20 és –15 °C közötti téli minimumokat is elvisel. Ez alapján Magyarország nagy részén megfelelően télálló választás lehet, bár a helyi mikroklíma és a termőhely természetesen itt is számít.

Miért szeretjük kis kertben? Mert a három növény közül ez kér a legkevesebb helyet, mégis több évszakban is látványos.

Kis kertben ne azt nézd, mekkora a fa a kertészetben

Ez az egyik legfontosabb szabály, amikor fát választunk.

A kertészetben álló másfél méteres példány könnyen megtévesztő. Nem az számít, mekkora most, hanem hogy tíz-húsz év múlva milyen magas és – ami kis kertben sokszor még fontosabb – milyen széles lesz.

Vásárlás előtt ezért legalább három adatot ellenőrizzünk:

a várható végleges magasságot, a korona szélességét és a növekedési ütemet.

Egy keskenyebb habitusú, három-négy méter magas fa könnyebben elférhet egy kis kertben, mint egy alacsonyabb, de öt méter széles koronát nevelő növény.

Érdemes a házfaltól, terasztól, kerítéstől és más növényektől való távolságot is a kifejlett koronához, nem pedig a frissen megvásárolt fa méretéhez igazítani.

Most kell elültetni őket?

Nem feltétlenül.

Augusztus végén inkább a tervezés ideje kezdődik. Figyeljük meg, melyik terület kap elegendő napot, mennyi hely áll ténylegesen rendelkezésre, milyen a talaj, és mekkora lesz ott a fa néhány év múlva.

Az ültetéssel pedig érdemes megvárni, amíg elmúlik a tartós nyári hőség és kedvezőbbé válnak a talajviszonyok.

Frissen ültetve egyik fa sem válik automatikusan szárazságtűrővé. Az első időszakban a gyökérzet még korlátozott területről képes vizet felvenni, ezért az őszi ültetés után is figyelni kell a talaj nedvességére, különösen akkor, ha hosszabb csapadékmentes időszak következik.

A három fa karaktere egészen különböző: a csillagvirágú liliomfa romantikus, nagyméretű virágokkal  indítja a tavaszt, a kompakt díszalma a virágzás után terméseivel is díszít, a ‘Kojo-no-mai’ pedig egészen apró kertben is elférhet, és ősszel újra magára vonja a figyelmet.

Kis kertben tehát nem kell lemondani a virágzó fákról. Csak sokkal fontosabb jól választani.

Mert nem az a megfelelő fa, amelyik ma kényelmesen belefér az autó csomagtartójába, hanem az, amelyik tíz év múlva is éppen akkora helyet foglal el, amennyit szántunk neki.

Via