A kavéfőző is lehet mérgező - így kerülheted el a veszélyt 

A reggeli kávé sokunknak szent rituálé. Lehet egy csendes pillanat a nap elején, lehet társasági esemény, vagy akár egy olyan mentőöv, amely nélkül nem indul be sem az agyunk, sem a kedvünk. De miközben a kávébab származásán, a pörkölésen vagy a vízhőfokon vitatkozunk, ritkán gondolunk bele: mi van akkor, ha maga a kávéfőző az, ami alattomosan rontja a kávé minőségét – és akár az egészségünket is?

Elsőre túlzásnak tűnhet, pedig egyáltalán nem az. Bár a legtöbb modern, BPA-mentes kávéfőző  biztonságos, ha rendeltetésszerűen használjuk, a piacon még mindig sok olyan készülék kering, ami olcsó, hőre érzékeny műanyagokból készül. Ezek pedig – különösen magas hőfokon – képesek káros anyagokat kioldani az italba. És ez már nemcsak technikai, hanem egészségügyi kérdés is.

Miért lehet mérgező egy kávéfőző?

A rövid válasz: a műanyag miatt.

A legtöbbünk konyhájában a kávéfőző egy hétköznapi eszköz. Megnyugtatóan egyszerűnek tűnik: víztartály, szűrőegység, csésze és kész. De amikor a gyártók az üveg vagy rozsdamentes acél helyett olcsó műanyagot használnak, máris kockázatos terepre lépünk.

A probléma az, hogy ezeket az anyagokat forró víz és gőz éri minden egyes főzéskor. Ha a műanyag nem megfelelő minőségű, a benne lévő BPA vagy PFAS kioldódhat, és a szervezetbe jutva:

- felhalmozódhat,

- hormonális zavarokat okozhat,

- csökkentheti a termékenységet,

- károsíthatja az immunrendszert.

A legnagyobb veszély, hogy ezek az anyagok íztelenek és szagtalanok, vagyis észrevétlenül kerülnek a kávéba.

Mi a baj a BPA-val?

A BPA (biszfenol-A) évtizedekig szinte minden konyhai műanyagban jelen volt – palackokban, edényekben, tárolókban, sőt, kávéfőzők belsejében is. A kutatások szerint ez az anyag utánozza az ösztrogén hatását, és hosszú távon hormonproblémákat okozhat.

A BPA különösen akkor gond, ha:

- a víztartály vagy a csőrendszer polikarbonátból készül,

- sok a műanyag érintkezési felület,

- a víz hosszan áll a tartályban és naponta többször melegszik újra.

A prémium márkák ma már BPA-mentes kávéfőzőkkel dolgoznak – ezt általában fel is tüntetik. De attól, hogy valami BPA-mentes, még nem biztos, hogy PFAS-mentes is.

A PFAS – az örökkévaló vegyi anyag

A PFAS egy vegyületcsalád, amit hőálló és tapadásmentes bevonatokban használnak – és sajnos kávéfőzők alkatrészeiben is előfordul.
A gond az, hogy:

• a szervezetben nem bomlanak le,
• évekig a vérben maradhatnak,
• összefüggésbe hozhatók daganatos betegségekkel és májkárosodással is.

A PFAS-mentes kávéfőzők ma még ritkák, de egyre több gyártó dolgozik ilyen modelleken.

Hogyan válassz biztonságos kávéfőzőt?

A toxikológusok szerint ezekre érdemes figyelni:

Rozsdamentes acél vagy üveg víztartály – tartós, nem oldódik ki belőle semmi.

Tisztázott anyaghasználat – ha a gyártó nem írja le, miből készült, ne vedd meg.

BPA- és PFAS-mentes megjelölés – a kettő együtt ad biztonságot.

Egyszerűbb gép, kevesebb műanyag – a kotyogós, french press és acél filteres megoldások a legbiztonságosabbak.

Kerüld az olcsó modelleket – a spórolás sokszor az anyagminőségen látszik meg.

Mit tehetsz otthon, ha nem szeretnél új kávéfőzőt venni?

Rendszeresen tisztítsd – a vízkő és lerakódás gyorsítja a műanyag öregedését.

Ne hagyd állni a vizet a tartályban – a hőingadozás növeli a kioldódást.

Használj üveg vagy fém bögrét, ne műanyagot.

Szűrt vízzel főzz, mert az kíméli a gépet és jobb ízt ad.

A tudatos kávézás új dimenziója

A jó kávé nemcsak a pörkölésen múlik – hanem azon is, hogy milyen anyagból készül a géped. Ha a mérgező kávéfőzők helyett BPA-mentes, PFAS-mentes vagy rozsdamentes acél modellt választasz, nemcsak az íz lesz tisztább, hanem te is nyugodtabb lehetsz: minden korty valóban jót tesz neked.

Via