Titkos kertek és mesés épületek: 6 budapesti hely, ahol lelassul az idő

A mindennapi feladatok, túlterhelt életritmus mellett hajlamosak vagyunk elfelejteni, mennyi szépséget tartogat Budapest. Pedig megéri pár óra erejéig turistának lenni a saját lakóhelyünkön is, és felfedezni azokat a szegleteket, amik különleges élményeket tartogatnak.

Válogatásunk budapesti épületei, titkos kertjei és különleges helyszínei arra hívnak, hogy egy pillanatra lelassítsunk és elmélyüljünk a minket körülvevő szépségben. Arra is emlékeztetnek, hogy nemcsak a folyamatos teljesítésnek és rohanásnak van értéke: legalább ilyen fontos időt és figyelmet szentelni azoknak a pillanatoknak, amikor egyszerűen jelen vagyunk, befogadunk és megéljük mindazt, ami mellett a hétköznapokban talán észrevétlenül elsietnénk..

Epreskert

A Képzőművészeti Egyetemhez tartozó, minden évszakban mesebeli hangulatot nyújtó Bajza, Kmety György, Munkácsy Mihály és Szondi utca által keretezett rész másfél évszázada fontos bázisa a művészeti oktatásnak. Az itt rendezett időszaki kiállítások és vezetett séták alkalmával is van lehetőségünk arra, hogy körbejárjuk ezt, a 19. században, a korabeli sajtó által sokszor „tündérkertként”emlegetett, az Andrássy út zajától csak pár percre megbújó zöld területet, aminek romantikája és varázslatos hangulata valóban páratlan a fővárosban. A nevét adó eperfák árnyékában csak úgy dúskálhatunk a fotogén témákban: antik és középkori szobormásolatok, elmúlt századok és a jelenkor művészeinek alkotásai, barokk kálvária, a budavári Mátyás templom eredeti, 13. századi középkori kapuzatának romjai és az egykor itt alkotó és tanító mesterek – Benczúr Gyula, Lotz Károly, és Strobl Alajos – műteremházai között rengeteg remek képet készíthetünk. 

Fülöp László villája

A zuglói villanegyed talán legérdekesebb épülete egy rémregények illusztrációit idéző, középkori várkastélyra hasonlító neogótikus épület, amit Fülöp László festőművész építtetett műteremként és lakóhelyként. A népszerű festőművész, aki európai rengeteg illusztris vallási-és világi vezetőjét, többek között XIII. Leó pápát, Ferenc Józsefet, az angol királyi család több tagját, például Viktória királynőt is megrendelői között találjuk, sőt, a későbbi II. Erzsébet gyermekkori portréját is elkészíthette, a tornyaival és mellvédekre hasonlító erkélyeivel lovagvárakat idéző épületbe feleségével, a Guiness sörgyáros dinasztia egyik örökösével költözött be, és a megfelelő munkakörülmények érdekében négy műtermet is berendezett az épületben. A Zichy Géza utcában található, még mostani, romos állapotában is impresszív épületet azonban hamarosan elhagyta a család, Londonba költöztek a 20. század első évtizedében, később bérlőként Molnár Ferenc író és a magyar szecesszió kiemelkedő építésze, Lajta Béla is otthonának mondhatta ezt az igazán egyedi épületet.

Millennium Háza

A Városliget egyik legdíszesebb épülete már első pillantásra magára vonja a tekintetet. Az egykori Olof Palme Ház az 1885-ös Országos Általános Kiállításra, Pfaff Ferenc tervei alapján eredetileg a Műcsarnoknak épült, később azonban helyet kapott benne múzeum, szobrászműhely és irodák is. 2019-ben átfogó műemléki felújítással nyerte vissza eredeti pompáját, ma pedig kulturális központként működik: időszaki kiállításoknak, egy századfordulós hangulatú kávéháznak és különféle művészeti programoknak ad otthont.

Érdemes alaposan körbejárni az épületet, hiszen a homlokzatot díszítő, restaurált Zsolnay kerámiák, a reneszánsz ihletésű motívumok, az oroszlánfejek, puttók és aprólékosan kidolgozott részletek minden nézőpontból újabb és újabb fotótémát kínálnak, csak tárhelye legyen elég az embernek. És az épület szépségei mellett a főbejárat előtt elterülő, több mint 1500 rózsatőből álló rózsakert és a Zsolnay-szökőkút említése sem maradhat ki. Belül a felújított terek, a századfordulós hangulatú kávéház és a természetes fénnyel elárasztott enteriőrök teszik teljessé az élményt. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Budapest erős mezőnyében is az egyik legfotogénebb történelmi épület a Millenium háza.

Központi Szeminárium

A nagybetűs Belváros szívében, a Papnevelde utcában húzódik meg az a kívülről nem sokat sejtető épület, ami azonban két meseszép titkot is rejt. A 18. század közepén épült, majd a következő században ráépítéssel magasított épület eredetileg a pálos rendiek tulajdonában volt. A mellette álló templom, csodálatos faragott kapuval és gazdag külső és belső díszítésével a magyar barokk egyik legszebb alkotása.  Mindenképpen érdemes betérni, impresszív márványoszlopok és szobrok, aranyozott fafelületek és drámai fény-árnyék hatású freskók várnak minket tereiben – minden díszítés kamerára kívánkozik. De az igazi kuriózumok a Központi Papnevelő Intézet épületében találhatóak. A 19. század eleje óta papképzésnek helyszínt adó épület csak vezetett sétákkal látogatható, de érdemes vadászni ilyen alkalmakra, ugyanis a visszafogott barokk épület egy különleges belső kertet és egy faborítású könyvtárhelyiséget is rejt.

A Papnevelde titkos kertjénél kevés romantikusabb helyet találni Budapesten. A zöld pázsit közepén egy kút csobog, körülötte tuják, liliomok és repkénnyel befutott falak őrzik az egykori herbárium hangulatát. Már önmagában a kert is olyan eldugott oázis, ahol szinte magától lelassul az ember.

Az épület könyvtára pedig joggal pályázhat Budapest egyik legelzártabb és legtitokzatosabb helyszínének címére. Kézzel faragott tölgyfából készült, lenyűgöző barokk berendezése és több évszázados könyvei különleges atmoszférát teremtenek, történelmi jelentőségét pedig tovább növeli, hogy egykor az Országos Széchényi Könyvtár első otthonául is szolgált.

A belső kert csendje, valamint a könyvtár gazdag részleteinek felfedezése nem egyszerűen lehetőséget kínál a lelassulásra és az elmélyülésre, hanem szinte megköveteli azt. Itt érdemes időt hagyni arra, hogy valóban körülnézzünk, megfigyeljük az apró részleteket – és persze fényképeken is megörökítsük őket.

József-hegyi kilátó

A II. kerületben, a Szemlő-hegy tetején található kilátóhoz meredek utcákon keresztül vezet az út, de a látvány bőven megéri a sétát. Nemcsak a kilátóból nyílik gyönyörű panoráma, hanem a körülötte elterülő füves lankák is tökéletesek piknikezéshez, pihenéshez vagy akár többórás olvasgatáshoz. Télen a környék szánkózásra is népszerű, az egyik meredek lejtőt nem véletlenül becézik „Nagyhalálnak”.

Maga az 1970-es években épült kilátó egyszerű, néhány lépcsőfok megtétele után azonban szinte egész Budapest a lábunk előtt hever. Jól látható innen többek között a Parlament, a Budai Vár és a Szabadság-szobor, tiszta időben pedig a Duna hídjait is végigkövethetjük a Megyeri hídtól egészen a Rákóczi hídig.

Ha pedig a panoráma után sétálnánk egyet, a környéket is érdemes felfedezni. A rózsadombi utcákon Kádár János egykori villája mellett a modernista építészet számos különleges épületével találkozhatunk.
 

Lindenbaum-ház

A VI. kerületi Izabella utca ritkán kerül fel a lassú városi séták ajánlott helyszínei közé, pedig a 94. szám alatt álló Lindenbaum-ház előtt érdemes hosszabban is elidőzni. A homlokzat ugyanis tele van látványos, aprólékosan kidolgozott részletekkel, amelyek mellett könnyű lenne elsétálni.

A Spiegel Frigyes és Weinréb Fülöp tervei alapján 1896–97-ben épült bérház Budapest első szecessziós homlokzatainak egyike. Megszületésekor komoly kritikákat is kapott, hiszen merőben eltért a korszak reneszánsz és barokk elemekből építkező, historizáló stílusától.

Érdemes nemcsak egészében megnézni az épületet, hanem közelebbről is szemügyre venni a díszítéseket. Szinte minden ablakkeret és fríz újabb motívumokat rejt. A restaurált homlokzaton aranyozott pávák, stilizált fák, napkorongok, csillagok, madarak és kígyók, valamint a Nap felé nyújtózó nőalakok jelennek meg, amelyek a Föld és a Levegő elemeit idézik. Napsütésben különösen látványos az épület: az aranyozott részletek ragyognak, miközben a kék, zöld, rózsaszín és narancssárga árnyalatok még jobban érvényesülnek. Igazi felfedeznivaló azok számára, akik szeretnek megállni egy-egy különleges épület előtt, és elveszni az apró építészeti részletekben.