A szomszéd házát is látja a biztonsági kamerád? Ebből komoly bajod lehet

Egyre több családi ház kapujánál és társasházi bejáratnál működik biztonsági kamera. Nem véletlenül: szeretnénk tudni, mi történik az otthonunk körül, és megvédeni az értékeinket. Csakhogy a nagy látószögű kamerák olyasmit is rögzíthetnek, amit már nem lenne szabad megfigyelnünk. Egy rosszul megválasztott kameraállásból pedig akár adatvédelmi eljárás is lehet.

Ma már egy egyszerű kamerás kapucsengővel is ellenőrizhetjük a telefonunkon, ki áll a bejárat előtt, mikor érkezett meg a futár, vagy történt-e valami szokatlan a ház körül. A technológia kényelmes, a készülékek egyre könnyebben telepíthetők, és sokan maguk végzik el a beállításokat is. Azt azonban kevesebben gondolják végig, hogy a kamera nem feltétlenül áll meg ott, ahol a saját ingatlanuk véget ér.
A szomszédos ingatlanokra néző kamerák komoly magánéleti kérdéseket vetnek fel. Magyarországon az európai adatvédelmi szabályok és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) gyakorlata az irányadó. Ezek alapján pedig egyáltalán nem mindegy, pontosan mit lát és rögzít az otthoni biztonsági kameránk.

A saját házadat kamerázhatod, de a szomszédét már nem ilyen egyszerű

Ha a biztonsági kamera kizárólag a saját, személyes vagy otthoni célra használt területünket figyeli, a kamerázás a GDPR úgynevezett háztartási kivétele alá tartozhat. Ez azt jelenti, hogy az ilyen, tisztán magáncélú adatkezelésre nem vonatkoznak a rendelet előírásai. Más a helyzet, ha a kamera megfigyelési területe a saját ingatlanon túlra is kiterjed.
A NAIH hivatalos tájékoztatása szerint a saját területen túlnyúló, közös tulajdonú területre vagy közterületre irányuló kamerázás már a GDPR hatálya alá eshet. Ilyenkor az üzemeltetőnek az adatkezelésre vonatkozó követelményeket is teljesítenie kell. Nem elegendő tehát arra hivatkozni, hogy a kamerát a saját házunk falára szereltük, és kizárólag biztonsági célból használjuk.
Képzeljünk el egy családi házat, aminek tulajdonosa a garázs fölé helyez kamerát. A készülék jól látja a kocsibejárót, de közben a szomszéd teraszának egy részét is rögzíti. Így nemcsak az esetleges illetéktelen behatolókról készülhet felvétel, hanem arról is, mikor tartózkodnak otthon a szomszédok, kik érkeznek hozzájuk, vagy hogyan használják a kertjüket. Ez már olyan megfigyelés, ami adatvédelmi szempontból külön vizsgálatot igényel.

A NAIH már intézkedett szomszédra néző kamerák miatt

A probléma nem pusztán elméleti. A NAIH 2021-ben külön határozatban foglalkozott a közterület és a szomszédos ingatlan magánszemély általi kamerás megfigyelésével. A hatóság 2025. évi beszámolója szintén kitér azokra a panaszokra, amik szomszédos ingatlanokra, közös udvarokra vagy közterületekre irányuló kamerákkal kapcsolatosak.
A hatóság gyakorlata alapján a saját ingatlan védelme önmagában nem ad korlátlan felhatalmazást mások megfigyelésére. Ha a kamerázás a GDPR hatálya alá tartozik, az adatkezelésnek megfelelő jogalappal kell rendelkeznie, és meg kell felelnie többek között a szükségesség, az arányosság és az adattakarékosság követelményének.
Ez nem jelenti azt, hogy minden, a telekhatáron túlnyúló képrészlet automatikusan jogellenes. A körülmények és a megfigyelés tényleges kiterjedése is számítanak. Aki azonban a szomszéd kertjét, ablakait vagy bejáratát is rendszeresen rögzíti, nem tekintheti magát automatikusan mentesnek az adatvédelmi kötelezettségek alól.

Van egy kamerabeállítás, amivel sok kellemetlenség megelőzhető

A legegyszerűbb megoldás, ha a kamerát eleve úgy helyezzük el, hogy kizárólag a védeni kívánt területre nézzen. A kapu, a kocsibejáró vagy a saját udvar megfigyeléséhez nem feltétlenül szükséges, hogy a készülék a szomszéd teraszára vagy ablakára is rálásson.
Számos korszerű biztonsági kamera rendelkezik adatvédelmi kitakarási funkcióval, amelyet privacy masking vagy privacy zones néven találhatunk meg a beállítások között. A megfelelően működő funkcióval a kép meghatározott részei kizárhatók a megjelenítésből és a rögzítésből. Ez különösen hasznos lehet sűrűn beépített utcákban, sorházaknál vagy egymáshoz közel álló családi házak esetében.
Fontos azonban megkülönböztetni az adatvédelmi kitakarást a mozgásérzékelési zónától. Az utóbbi csupán azt szabályozhatja, hogy a kamera mely területen észlelt mozgásra reagáljon, miközben a kép más részei továbbra is láthatók vagy rögzíthetők maradnak. Ezért a készülék használati útmutatójában érdemes ellenőrizni, pontosan hogyan működik az adott beállítás. A hangrögzítésre is célszerű figyelni, mert az további adatvédelmi kérdéseket vethet fel.

Társasházban nem dönthet egyetlen lakó a közös kamerarendszerről

A társasházakban különösen érzékeny kérdés a kamerák elhelyezése. Egy körfolyosó, lépcsőház vagy lift nem magánkert: ezeket a területeket a lakók, vendégek, kézbesítők és más látogatók is használják. A közös területek kamerás megfigyelésére ezért külön szabályok vonatkoznak.
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 25. §-a szerint a közös tulajdonú épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló kamerarendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés dönthet. Ehhez az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többséggel rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazata szükséges. A társasház szervezeti-működési szabályzatának a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges adatkezelési szabályokat is tartalmaznia kell.
A törvény azt is kimondja, hogy a közös képviselő vagy az intézőbizottság által kötött szerződés alapján a rendszer üzemeltetője a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységről szóló törvényben meghatározott személy lehet. Vagyis a kamerák megvásárlása és felszerelése önmagában nem elegendő: az üzemeltetés jogi feltételeit is rendezni kell.

A társasházi kamera nem nézhet a lakásajtódra

A társasházi törvény egyik különösen fontos előírása a lakások magánszféráját védi. A 25. § (4) bekezdése szerint a társasház közös területeit megfigyelő kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy más helyiség bejáratára, illetve egyéb nyílászárójára, még akkor sem, ha a kamera közös tulajdonú épületrészen van elhelyezve.
Ez különösen lényeges a körfolyosós társasházaknál, ahol a lakásajtók közvetlenül a közös közlekedőre nyílnak. A kamerák elhelyezésénél tehát nemcsak azt kell mérlegelni, hogy melyik pontról látható jól a folyosó, hanem azt is, hogy a megfigyelés ne irányuljon a lakások bejáratára vagy ablakaira.
A törvény az olyan közös használatú helyiségekben is tiltja a kamerák elhelyezését, ahol a megfigyelés a helyiség rendeltetéséből következően sértheti az emberi méltóságot. Ilyen például az öltöző vagy az illemhely.
A saját lakásajtó fölé felszerelt, közös folyosóra néző kamerát sem szabad automatikusan ugyanolyan magáncélú eszköznek tekinteni, mint egy kizárólag saját kertet figyelő készüléket. Ha a kamera más lakók vagy látogatók mozgását is rögzíti, adatvédelmi kötelezettségek merülhetnek fel. A felszerelés előtt ezért célszerű tisztázni a társasházzal és szükség esetén adatvédelmi szakemberrel, hogy a tervezett megfigyelés jogszerűen megvalósítható-e.

A felvételeket sem nézheti meg akárki

Egy társasházi kamerarendszer működtetésénél az is fontos, hogy ki férhet hozzá a rögzített képekhez. A hatályos társasházi törvény előírja, hogy a kamerarendszer által készített felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ennek tartalmaznia kell többek között a felvétel azonosításához szükséges adatokat, a megismerésre jogosult személy nevét, valamint a megtekintés okát és idejét.
Az épületbe belépőket és a megfigyelt területen tartózkodókat megfelelően tájékoztatni kell a kamerás megfigyelésről. A tájékoztatásnak ki kell terjednie többek között az üzemeltető személyére és elérhetőségére, valamint az érintetteket megillető jogokra.
A felvételek tárolási idejét sem lehet tetszőlegesen meghatározni: ha a kamerázás a GDPR hatálya alá tartozik, az adatokat a szükséges ideig lehet megőrizni, és a tárolás időtartamát megfelelően indokolni kell. A társasházakra vonatkozó korábbi, egységes 15 napos törvényi szabály már nincs hatályban, ezért nem helyes minden társasházi kamerafelvételre automatikusan ezt az időtartamot alkalmazni.

Mit tehetsz, ha a szomszéd kamerája a te kertedre néz?

Ha úgy látod, hogy a szomszéd biztonsági kamerája a te ingatlanodat is megfigyeli, elsőként érdemes tisztázni, ténylegesen milyen területre irányul a készülék. Egy kamera külső elhelyezkedéséből nem mindig állapítható meg pontosan, mit lát vagy rögzít.
Sok esetben már a látószög módosítása vagy egy megfelelő adatvédelmi kitakarás is megoldást jelenthet. Érdemes ezért először a szomszéddal egyeztetni, és jelezni, melyik terület megfigyelése okoz problémát.
Ha a helyzet nem rendeződik, és felmerül a személyes adatok jogellenes kezelése, a NAIH-hoz lehet fordulni. A hatóság a konkrét körülmények alapján vizsgálhatja a kamerás adatkezelés jogszerűségét. A szomszédos ingatlanok megfigyelésével kapcsolatos ügyek a NAIH gyakorlatában is megjelennek, ezért ez nem csupán elméleti lehetőség.

A biztonság nem jelenthet korlátlan megfigyelést

Egy biztonsági kamera valóban hasznos eszköz lehet az otthon védelmében. Segíthet ellenőrizni a bejáratot, a kocsibejárót vagy az udvart, és rögzíthet olyan eseményeket, amikre később szükség lehet. De a saját biztonságunkhoz fűződő érdek nem jelenti azt, hogy mások magánéletét is korlátlanul megfigyelhetjük.
Éppen ezért a kamera felszerelésekor nemcsak a képminőséget és a látószöget érdemes ellenőrizni, hanem azt is, mi kerül a felvételre. Egy jól megválasztott kameraállás és a megfelelő adatvédelmi beállítások sok kellemetlenségtől kímélhetnek meg bennünket – miközben az otthonunk védelméről sem kell lemondanunk.
Via