Ott van a mosdó szélén vagy a zuhany mellett, naponta többször nyúlunk érte, és gyakran az egész család ugyanazt használja. Mégsem nagyon gondolkodunk azon, mi történik vele azután, hogy visszatesszük a szappantartóba. Pedig éppen a két kézmosás közötti időszak az, ami miatt időről időre felmerül a kérdés: valóban jó ötlet-e ugyanazt a szappant több embernek használnia?
A kérdés azért különösen érdekes, mert első pillantásra van benne némi ellentmondás. Egy olyan tárgyról beszélünk, amit éppen tisztálkodásra használunk, mégis újra és újra hozzáérünk nedves kézzel, majd sokszor nedves környezetben hagyjuk. Van okunk aggódni a szappan miatt? A válasz jóval árnyaltabb annál, mint amit elsőre gondolnánk.
Ez az a rész, ami első hallásra nem túl megnyugtató. Korábbi vizsgálatokban használt szappanokon valóban találtak mikroorganizmusokat. Ez azonban önmagában még nem bizonyítja, hogy a szappan használatakor ezek jelentős mennyiségben át is kerülnek a következő ember kezére – és végképp nem azt, hogy a közösen használt szappan automatikusan higiéniai kockázatot jelent.
Éppen ezt vizsgálta egy 1988-ban az Epidemiology & Infection folyóiratban megjelent kísérlet. A kutatók Escherichia coli és Pseudomonas aeruginosa baktériumokkal szennyezték a szappanokat, ráadásul az átlagosan használt szappanokon korábban mért baktériumszintnél jóval magasabb koncentrációban. Ezután 16 résztvevő mosott velük kezet. A két vizsgált baktériumot a kézmosás után egyikük kezén sem tudták kimutatni. Fontos ugyanakkor, hogy kis létszámú, régi vizsgálatról van szó, ezért egyetlen kísérletből nem érdemes minden helyzetre érvényes következtetést levonni.

Ez a különbség az egész kérdés kulcsa. Egy tárgy felületén kimutatható baktérium és a kézmosás során ténylegesen bekövetkező átvitel nem ugyanaz. A jelenlegi közegészségügyi ajánlások pedig nem tekintik problémásnak önmagában a szilárd szappan használatát.
Az amerikai járványügyi központ, a CDC jelenlegi tájékoztatója egyértelműen fogalmaz: a szilárd és a folyékony szappan egyaránt jól eltávolítja a kórokozókat a kézről, rutinszerű kézmosáshoz pedig egyszerű szappan használható bármelyik formában. Vagyis egy átlagos háztartásban önmagában attól, hogy a családtagok ugyanahhoz a szappanhoz nyúlnak, még nem kell kevésbé higiénikusnak tekintenünk a kézmosást.

Sokkal érdekesebb kérdés, mi történik a szappannal azután, hogy letesszük. Ha minden kézmosás után egy vízzel teli tartóban marad, folyamatosan nedves és felpuhul, egészen más körülményeket teremtünk számára, mintha a felesleges víz el tudna folyni, és a szappan két használat között meg tudna száradni.
A szakértők ezért olyan szappantartót javasolnak, ami megfelelő vízelvezetést biztosít. Ez lakberendezési szempontból sem lényegtelen apróság. Egy tömör kerámia-, üveg- vagy kőtálka gyönyörűen mutathat a mosdó mellett, de ha minden használat után víz gyűlik az alján, funkcionálisan nem feltétlenül ez a legjobb megoldás. Praktikusabb lehet egy bordázott, perforált vagy más módon vízelvezető darab, amin a szappan le tud csöpögni. A tartót pedig érdemes rendszeresen megtisztítani a felgyűlt víztől és szappanmaradványoktól.
Ugyanezért a zuhanyban sem szerencsés olyan helyet választani neki, ahol használaton kívül is folyamatosan víz éri. Ha látható szennyeződés kerül a szappanra, használat előtt leöblíthetjük. A lényeg tehát nem az, hogy minden családtagnak saját szappant kell kijelölni, hanem hogy a közösen használt szappant ésszerűen tároljuk.

Nem ennyire egyszerű. A folyékony szappannál valóban nincs egy nedves darab, amit mindenki megfog, ezért sok ember által használt fürdőszobában praktikusabb megoldás lehet. Gyerekeknek, vendégeknek vagy gyakori kézmosásnál az adagoló használata is kényelmesebb. Ugyanakkor nem állítanak fel higiéniai sorrendet a két forma között: a szakmai tájékoztató szerint mind a szilárd, mind a folyékony szappan megfelelően működik.
Ráadásul a pumpás flakon sem automatikusan problémamentes. Például nem ajánlott friss folyékony szappant egyszerűen ráönteni a részben kiürült adagolóban maradt termékre, mert az ilyen utántöltési gyakorlatot kórokozó baktériumok okozta fertőzéses eseményekkel is összefüggésbe hozták. Az újratölthető adagolóknál ezért a gyártó tisztítási és utántöltési előírásait érdemes követni.
Egy átlagos háztartásban elsősorban azt, amelyiket kényelmesen és megfelelően használjuk. A szilárd szappan mellett szólhat az egyszerű tárolás és a kevesebb csomagolás, míg a folyékony változat sokak számára praktikusabb, ha sok ember használja ugyanazt a mosdót. Higiéniai szempontból azonban nincs szükség arra, hogy kizárólag a forma alapján döntsünk: mindkettő megfelelő a hétköznapi kézmosáshoz.
Sokkal többet számít, hogy valóban jól mosunk-e kezet. Legalább 20 másodperces, szappanos kézmosás a javasolt, amit tiszta folyó vízzel történő öblítés és alapos kézszárítás követ. Vagyis hiába választjuk ki a szerintünk higiénikusabb szappant, ha maga a kézmosás néhány másodperces gyors öblítésből áll.

A címben feltett kérdésre tehát van egy megnyugtató válasz: a közösen használt szilárd szappant önmagában nem kell higiéniai problémának tekintenünk egy átlagos otthonban. A felületén valóban lehetnek baktériumok, de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy azok kézmosáskor átkerülnek a következő használóra. A részlet, amire érdemesebb figyelni, közvetlenül mellette van: a szappantartó. Ha a szappan két használat között le tud csöpögni és meg tud száradni, a tartót pedig rendszeresen megtisztítjuk, máris kulturáltabb körülményeket teremtünk neki. A folyékony szappan pedig nem automatikus higiéniai felmentés: annak adagolója ugyanúgy igényel figyelmet. Néha tehát nem a fürdőszobai szokást kell lecserélni – csak jobban megnézni azt az apró tárgyat, amit naponta többször, szinte gondolkodás nélkül használunk.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!