Óda Stockholmhoz – 40 éves az IKEA ’STOCKHOLM’ bútorcsaládja, új kollekciót terveztek a jubileumi évfordulóra

Az IKEA legendás STOCKHOLM bútorcsaládja idén ünnepli 40. születésnapját, amelynek örömére vadonatúj, közel száz különböző designdarabból álló jubileumi kollekció látott napvilágot. Az új bútorcsalád debütálásának apropóján ellátogattunk a svéd fővárosba, hogy első kézből tapasztaljuk a svéd életérzést, valamint Stockholm utánozhatatlan karakterét. 

Ahhoz, hogy megértsük, miért is olyan lényeges a STOCKHOLM kollekció az IKEA történetét és működését illetően, vissza kell lapoznunk a svéd bútorgyár történelemkönyvében az 1980-as éveket jelölő fejezethez. A vállalat vezetősége ekkor ismerte fel egy új irányvonal igényét, ugyanis a hűséges vásárlók már kinőttek a fiatalos, hétköznapi bútoraikból, és elegánsabb, kifinomultabb darabokra vágytak. Ingvar Kamprad, az IKEA alapítója és tulajdonosa a választ a magas minőségű, ugyanakkor megfizethető bútorok létrehozásában találta meg, melyek a skandináv és közép-európai bútorhagyományok esszenciáját képviselték. 1985-ben Karin Mobring és Tomas Jelinek tervei alapján debütált az első STOCKHOLM kollekció, amely azonnal meghatározta a márka további fejlődésének irányát: egyszerű vonalvezetés, gondosan kiválasztott, időtálló anyagok, valamint elegancia és funkcionalitás jellemezte az új darabokat. A sorozat tervezői az apró részletekre helyezték a hangsúlyt, rejtett szerelvényekkel és csökkentett anyagvastagsággal finomították a bútorok megjelenését. A STOCKHOLM bútorcsalád tagjait sokkal inkább önálló daraboknak, mintsem egészben megvásárolható kollekciónak szánták. A kezdeményezés sikeressége újabb sorozatok születését eredményezte: 1990-ben „Szebb hétköznapok” címmel jelent meg a második kiadás, amely kiegészítőkkel, textilekkel és tapétákkal gazdagította a már meglévő választékot. Az évek során több tervező is csatlakozott a projekthez, akik továbbra is a klasszikus skandináv designhoz hűen, de óvatos „kontinentális” hatásokkal gazdagították a kollekciókat. Így jött létre például 2006-ban a „Super quality!” sorozat, amely bár exkluzív anyagokat – mohert, bársonyt, tölgyfát – alkalmazott, mégis megőrizte az IKEA filozófiáját: elérhető áron kínálta a luxust. A STOCKHOLM bútorok tervezésében mindig is meghatározó szempont volt a természeti kapcsolódás, 2013-ban például organikus vonalvezetés és meleg, minőségi diófa elemek jellemezték Ola Wihlborg terveit, míg a 2017-es kollekcióban Nike Karlsson a rattan kézműves értékét emelte ki. 

Röpke négy évtizeddel később az első sorozat debütálása után, a STOCKHOLM kollekciók meghatározó szereplői, Karin Gustavsson kreatív vezető, Ola Wihlborg, Nike Karlsson, és immár Paulin Machado tervező (valamint több tucat fenomenális termékfejlesztő, mérnök és egyéb szakember) közreműködésével megszületett a legújabb kiadás, amely az elmúlt 40 év bútorainak esszenciáját, a skandináv design-t, valamint a svéd főváros legszebb részleteit hordozza magában. 

Könnyű beleszeretni egy tervezőbe vagy éppen gyártóba egy bútor megjelenése alapján – a kontúr, az anyaghasználat és -minőség, a míves szerkezeti megoldások, illesztések és bravúros kapcsolódások mind fontos szerepet játszanak a kötődés létrejöttében. De bele tudunk-e szeretni egy városba, amely a bútor (vagy épp kollekció) inspirációjaként szolgált? A válasz: egyértelműen. Stockholm utcáit járva egyébként is egyszerű a kapcsolódás – ha betévedünk egy üzletbe, derűs ’HEJ!’ felkiáltással és széles mosollyal üdvözölnek. Minden sarkon akad egy látványos space-age épület vagy éppen egy stukkós homlokzattal rendelkező polgári ház, amelyet bájos antik könyvesboltok és fikát áruló kávézók vesznek körül – no meg persze olyan designbutik és iparművészeti galéria választék, amilyet legutóbb álmainkban láttunk. De ami a legszebb (és egyben a tervezők számára egyik leginspirálóbb) részlete Stockholmnak, hogy mindössze pár perc alatt eljuthatunk a nyüzsgő városi közegből a természet békéjébe. Ha turistaként képesek vagyunk röpke pillanatok alatt végérvényesen szerelembe esni egy várossal, képzeljük csak el, milyen hálás feladat lehet egy Stockholm-inspirálta kollekció megtervezése egy designernek, aki egész életét ezen a helyen töltötte el? Egy bútor pedig akkor igazán sikeres, ha képes ezt a szeretetet egy tárgyon keresztül ódába foglalni. 

A STOCKHOLM legújabb, 2025-ös (eddigi legpompásabb és legnagyobb, összesen 96 darabból álló) prémiumkollekciója a negyven éve töretlenül fennálló hagyományt folytatja: kiváló minőség, kifinomult kézműves megoldások, időtlen skandináv formavilág, gyűjtői darabok, amelyek több évtizeden át az otthonunk szerves részeként élhetnek tovább. A válogatásban a lakás minden zónájára jut egy-egy jól megfogalmazott design-válasz – a kézzel szőtt gyapjúszőnyegektől a tömörfa bútorokon át egészen a szájjal fújt üvegtárgyakig. A dizájnerek célja egy olyan időtlen enteriőrvízió megalkotása volt, amely akár teljes egységként, akár egyedi darabokon keresztül is kiválóan érvényesülhet. „Arra törekedtünk, hogy az egész kollekció olyan hatást keltsen, mintha évek alatt, lassan gyűltek volna össze a darabjai – még akkor is, ha valaki egy vásárlás során viszi haza az egészet” – mondja Nike. Az elkészült darabok egységét Karin Gustavsson „modern költészetként” jellemezte. „Olyan kortárs, mégis időtlen darabok születtek, amelyek hűek maradnak az északi hagyományokhoz, és nem trendeket követnek, hanem hosszú távra szólnak. Az igazán maradandó design nem harsány vagy hivalkodó, hanem visszafogott és funkcionális, amely anyaghasználatában is méltósággal öregszik. A régi generációk még „egy életre” vásároltak étkezőasztalt vagy tálalószekrényt – ezek a bútorok a lakások állandó, értékálló darabjaivá váltak. Szeretnénk, ha a felhasználók nem csupán, esztétikai, hanem érzelmi szempontból is kapcsolódnának a STOCKHOLM kollekcióhoz: tapintásban, színekben, textúrában is szólítsák meg őket.” Az idő szempontjából kiemelten fontos kérdés az anyaghasználat, épp ezért költséghatékony részletek helyett tömör fával, üveggel, rézzel, és strapabíró szövetekkel dolgoztak, amelyek azon túl, hogy kiállják az idő próbáját, sajátos patinájuk által válnak igazán nemessé. Ola Wihlborg szerint az anyagkombinációk adják a tárgyak igazi karakterét: „Ha csak egyféle anyaggal dolgozol, könnyen egyszerűvé válik az összhatás. De ha három különbözőt használsz – mondjuk rattant, bőrt és tömörfát – azok egymást erősítik.”

A rézrúdra függesztett üvegcsövekből álló csillár például ikonikus darabja a sorozatnak: kizárólag kesztyűvel érdemes megérinteni és installálni, akár egy ritka műtárgyat. A kollekció másik sarokköve a moduláris kanapé, amelynél Ola személyes élményeiből kiindulva fogott neki a tervezés folyamatának. Az új kialakítást saját, korábbi STOCKHOLM kanapéja inspirálta, amelynek párnáit nap mint nap igazításra szorultak. „Ezúttal olyan darabról álmodoztam, amely díszpárnák nélkül is kényelmes, és tartja a formáját, ezáltal nem szükséges minden egyes este újraigazítani” – meséli. Az Älmhultban működő fejlesztőközpontban először puha habanyagból vágták ki a prototípust, majd több komfortszintű variáció született, amíg elérték a tökéletes kialakítást. „Rengeteget dolgoztunk azon, hogy az illesztések rejtve maradjanak, a bútor pedig olyan benyomást keltsen, mintha egy darabból készült volna.” A kanapé belsejében rugós mag, formát adó hideghab és különböző rétegzett kényelmi zónák találhatók, így az ülőfelület egyszerre süllyedésmentes, mégis ölelően puha. A forma mellett a funkcionalitás is kulcsszerepet játszott: a moduláris felépítésű kanapé tetszés szerint bővíthető, az elemek szerszám nélkül összekapcsolhatók, a huzatok pedig cipzárral levehetők és moshatók. A választék négy színre terjed ki, többek közt egy fehér bukléval és egy szemmágnes sötéttürkiz bársonnyal. 

A kollekcióban szereplő üvegkancsók és karafék formavilágát szintén Ola álmodta meg: „A vonalvezetés laboratóriumi üvegformák világát idézi. A vékony falú, könnyű, kézbe simuló üveg egyszerre szép és praktikus – akár vízhez, akár borhoz.” 

A ’25-ös kiadás színpalettáját maga a főváros, valamint a természet diktálta: a svéd táj árnyalatait évszakról évszakra követték, ösztönös színválasztásaik végül egy kiegyensúlyozott egységgé álltak össze. „A természetes fény és a színek szerepe kiemelkedő volt, különösen egy olyan országban, ahol a szürkés hónapok után különösen nagy jelentősége van a világosságnak.” – emlékszik vissza Karin a tervezés folyamatára. A színpaletta tavaszi zöldektől a tél pasztelles szürkés árnyalataiig terjed, helyenként egy-egy vibráló narancssal és élénk kobaltkékkel megspékelve. Stockholm városa – mint inspirációs forrás – most először vált tudatos reflexió tárgyává a tervezők számára – a város és a természet közötti finom határvonal, a vízzel körülölelt szigetek, a madárdal és a csoportos gombaszedés élményei mind visszaköszönnek az egyes darabokban. Pauline Machadp mid-century-modern stílust idéző mintái pedig üde játékosságot csempésznek a szigorú, ízig-vérig svéd esztétikába.