Egy forró nyári napon természetes reakció, hogy újra elővesszük a locsolókannát. Mégis sok kertbarát tapasztalja, hogy a cserepes növények akkor is gyorsan kiszáradnak, ha rendszeresen öntözi őket. Reggel még üdék és egészségesek, délutánra viszont már lekókadnak a levelek, a föld pedig szinte teljesen száraznak tűnik. Ilyenkor könnyű azt gondolni, hogy egyszerűen több vízre van szükségük.
A háttérben azonban gyakran olyan tényezők állnak, amikre a legtöbben nem is gondolnak – és amiket egy plusz kanna víz sem tud megoldani.
Nyáron egy balkon, terasz vagy napos udvar könnyen egészen más mikroklímává válhat, mint a kert többi része. A burkolatok visszaverik a hőt, a cserepek felmelegednek, a cserepes növények pedig sokkal gyorsabban veszítik el a nedvességet, mint szabadföldbe ültetett társaik.
Éppen ezért fordul elő olyan gyakran, hogy a gondosan ápolt muskátli, leander vagy petúnia akkor is szomjasnak tűnik, amikor úgy érezzük, már eleget locsoltuk.

A különbség elsősorban a gyökerek körül rendelkezésre álló föld mennyiségében rejlik.
A szabadföldben a növények gyökerei nagy területen képesek vizet keresni, és a talaj mélyebb rétegei hosszabb ideig megőrzik a nedvességet. Egy cserépben viszont minden jóval korlátozottabb. A föld térfogata kisebb, gyorsabban felmelegszik, és a víz is hamarabb elpárolog belőle.
Minél kisebb az edény, annál gyorsabban jelentkezik ez a probléma. Ezért van az, hogy egy nyári hőhullám idején a balkonládák gyakran sokkal hamarabb kiszáradnak, mint a kert ugyanazon növényei.
A túl kicsi cserép az egyik leggyakoribb oka annak, hogy a növények gyorsan kiszáradnak.
Minél kevesebb föld áll a gyökerek rendelkezésére, annál kevesebb vizet képes tárolni a rendszer. Egy kisebb balkonláda vagy dekoratív kaspó a nyári hőségben akár néhány óra alatt is elveszítheti a nedvesség jelentős részét.
A nagyobb edények ezzel szemben több földet tartalmaznak, ami nemcsak a gyökerek fejlődésének kedvez, hanem a vízháztartást is stabilabbá teszi. Ezért a szakemberek gyakran inkább egy mérettel nagyobb edényt javasolnak, különösen a napos helyen tartott növények esetében.
Nem minden cserép viselkedik ugyanúgy a nyári melegben.
A terrakotta például gyönyörű és természetes hatású, ugyanakkor porózus anyag, vagyis a falain keresztül is képes nedvességet veszíteni. Ez különösen forró, szeles időben gyorsíthatja a kiszáradást.
A mázas kerámia, a műanyag vagy bizonyos kompozit anyagok ezzel szemben jobban megtartják a nedvességet. Ez nem jelenti azt, hogy a terrakottát kerülni kellene, de érdemes számolni azzal, hogy a benne nevelt növények gyakrabban igényelhetnek öntözést.
A cserepes növények számára a föld nemcsak tápanyagforrás, hanem vízraktár is.
A jó minőségű virágföld képes megtartani a nedvességet, miközben elegendő levegőt is biztosít a gyökerek számára. Az olcsóbb vagy idővel elöregedett közegek viszont gyakran gyorsabban kiszáradnak, vagy éppen olyan tömör szerkezetűvé válnak, hogy a víz egyszerűen átfut rajtuk.
Sok esetben nem a növénnyel van a probléma, hanem azzal, hogy a talaj már nem tudja megfelelően ellátni a feladatát. Egy régi balkonláda felfrissítése új földdel néha látványosabb eredményt hoz, mint a gyakoribb locsolás.
A mulcsozást sokan kizárólag a kerti ágyásokhoz kapcsolják, pedig a cserepes növényeknél is rendkívül hasznos lehet.
A talaj felszínére terített vékony réteg lassítja a párolgást, árnyékolja a földet, és segít egyenletesebben megtartani a nedvességet. Erre a célra akár apró fakéreg, dekoratív kavics vagy más természetes takaróanyag is használható.
A különbség különösen a nyári hőhullámok idején válik látványossá. A mulccsal fedett talaj kevésbé forrósodik át a tűző napon, így a gyökerek is kiegyensúlyozottabb körülmények között fejlődhetnek.
A nyári hónapokban sok balkon és terasz valóságos hőcsapdává válik.
A déli fekvésű, burkolt felületek visszaverik a napsugarakat, a cserepek pedig gyorsan átforrósodnak. Ilyen körülmények között még a rendszeresen öntözött növények is gyorsan elveszíthetik a nedvességüket.
Érdemes figyelni arra, hogy valóban minden növény igényli-e az egész napos napsütést. Sok faj számára már néhány óra délutáni árnyék is jelentős különbséget jelenthet. Egy jól megválasztott hely gyakran többet számít, mint az öntözés gyakorisága.
Nemcsak az számít, mennyi vizet adunk a növényeknek, hanem az is, mikor tesszük ezt.
A reggeli öntözés általában hatékonyabb, mert a növény még a nap legforróbb időszaka előtt fel tudja venni a szükséges nedvességet. A talaj ilyenkor lassabban melegszik fel, és kisebb a párolgási veszteség is.
A késő esti öntözés ugyan szintén működhet, de bizonyos körülmények között kedvezhet egyes gombás problémák kialakulásának.

Amikor egy növény lekókad, az első reakció általában az, hogy még több vizet kap. Pedig a gyors kiszáradás hátterében gyakran nem a víz mennyisége áll, hanem a körülmények. A túl kicsi cserép, a nem megfelelő virágföld, a forró fekvés vagy a párolgást gyorsító környezet együttesen sokkal nagyobb hatással lehet a növény állapotára, mint néhány extra locsolás.
A legsikeresebb balkonok és teraszok tulajdonosai ezért nem feltétlenül többet öntöznek. Inkább olyan környezetet alakítanak ki, ami segít a növényeknek tovább megtartani a nedvességet. A nyári hőségben ez sokszor többet ér, mint egy újabb kanna víz. És talán ez a legfontosabb tanulság is: a cserepes növények egészsége nem kizárólag az öntözésen múlik. A megfelelő méretű edény, a jó minőségű föld, a mulcs és az átgondolt elhelyezés együtt sokkal többet tehet azért, hogy a balkon egész nyáron üde és virágzó maradjon.
Via
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!