A kerted szomjasnak tűnik, pedig rendszeresen locsolsz? Lehet, hogy nem a víz mennyiségével van a gond. A kertészek szerint sokan éppen akkor öntöznek, amikor a növények a legkevesebbet profitálnak belőle, miközben jelentős mennyiségű víz vész kárba.
A nyári hőségben ez különösen fontos kérdés: a megfelelő időpontban végzett locsolás nemcsak a növények egészségét javíthatja, hanem a vízfogyasztást is csökkentheti.
Sokan úgy gondolják, hogy a növényeknek mindegy, mikor kapják meg a szükséges vizet. A valóság azonban ennél jóval összetettebb.
A talaj hőmérséklete, a levegő páratartalma, a napsütés intenzitása és a párolgás mértéke egyaránt befolyásolja, hogy a kijuttatott víz végül eljut-e a gyökerekhez. Ha rossz időpontban öntözünk, a víz jelentős része még azelőtt elpárologhat, hogy a növények hasznosítani tudnák.
A forró nyári napokon különösen látványos lehet a különbség. A déli napsütésben kijuttatott víz egy része perceken belül eltűnhet a talaj felszínéről, miközben a növények gyökereihez alig jut belőle valami.

A szakértők többsége egyetért abban, hogy a kert öntözésére a kora reggeli órák a legalkalmasabbak.
Ilyenkor a talaj még viszonylag hűvös, a levegő páratartalma magasabb, a napsugárzás pedig még nem elég erős ahhoz, hogy jelentős párolgást okozzon. A víznek így több ideje marad beszivárogni a gyökérzónába, ahol a növények valóban fel tudják használni.
A reggeli locsolás másik előnye, hogy a növények már a nap legmelegebb szakasza előtt hozzájutnak a szükséges nedvességhez. Ez segíthet csökkenteni a hőstresszt, különösen a veteményesben, a virágágyásokban és az újonnan ültetett növények esetében.
Nem véletlen, hogy a mikor locsoljunk? kérdésre a legtöbb kertész első válasza a kora reggel.
Sokan csak akkor érnek rá kertészkedni, amikor napközben tartózkodnak otthon. A déli vagy kora délutáni öntözés azonban általában nem ideális.
A legmelegebb órákban a párolgás a legerősebb. A kijuttatott víz egy része szinte azonnal eltűnik, mielőtt elérhetné a gyökereket. Emiatt gyakran több vízre van szükség ugyanannak az eredménynek az eléréséhez.
A kertészek szerint ez az egyik leggyakoribb oka annak, hogy a kerttulajdonosok úgy érzik, folyamatosan öntözniük kell. Nem feltétlenül a víz mennyisége kevés, hanem a kijuttatás időpontja nem megfelelő.
Az esti locsolás régóta vita tárgya a kertészek között. Sokak számára ez a legkényelmesebb időpont, hiszen a napi munka után jut idejük a kertre.
Az esti öntözés valóban jobb lehet, mint a déli, mert ilyenkor kisebb a párolgás. Ugyanakkor vannak kockázatai is.
Ha a növények levelei egész éjszakán át nedvesek maradnak, az kedvezhet bizonyos gombás betegségek kialakulásának. Ez különösen sűrű növényállományban vagy párás időjárás esetén jelenthet problémát.
Ha este öntözöl, érdemes közvetlenül a talajra juttatni a vizet, és kerülni a lombozat felesleges nedvesítését.
Az egyik leggyakoribb kertészeti tévhit, hogy a növényeknek minden nap szükségük van egy kis vízre.
A szakemberek szerint a legtöbb esetben jobb eredményt ad a ritkább, de alaposabb öntözés. A mély öntözés arra ösztönzi a gyökereket, hogy lefelé növekedjenek, ahol a talaj hosszabb ideig őrzi meg a nedvességet.
A gyakori, felszínes locsolás ezzel szemben sekély gyökérzet kialakulásához vezethet. Az ilyen növények sokkal érzékenyebben reagálnak a hőhullámokra és a száraz időszakokra.
Ezért a kert öntözése során nemcsak az számít, mikor locsolunk, hanem az is, hogy mennyire alaposan.
Nem minden növény vízigénye azonos. A gyep például általában jobban viseli a rövidebb száraz időszakokat, mint sok zöldségféle.
A veteményesben különösen fontos az egyenletes nedvesség, hiszen a paradicsom, a paprika vagy az uborka terméshozama jelentősen csökkenhet, ha a növények rendszeresen vízhiánnyal küzdenek.
A virágágyások esetében is nagy különbségek lehetnek. A levendula, a zsálya vagy egyes díszfüvek jóval szárazságtűrőbbek, mint például a hortenzia vagy sok egynyári virág.
Érdemes ezért a kert különböző részeit eltérő igények szerint kezelni.
A kiszáradt felszín nem mindig jelent valódi vízhiányt. Sokszor előfordul, hogy a talaj felső néhány centimétere porosnak tűnik, miközben mélyebben még elegendő nedvesség található.
A kertészek ezért gyakran az úgynevezett ujjpróbát javasolják. Ha néhány centiméter mélyen a talaj még nedves, akkor a növények valószínűleg nem szorulnak azonnali öntözésre.
A lankadó levelek, a lassuló növekedés vagy a virágok idő előtti hervadása ugyanakkor már valódi vízhiányra utalhat.
A cél nem az, hogy állandóan nedves legyen a talaj, hanem az, hogy a gyökérzóna megfelelő mennyiségű vizet kapjon.
Az utóbbi évek nyarai egyre forróbbak és szárazabbak. Hőhullámok idején különösen fontos, hogy a kijuttatott víz minél nagyobb része valóban eljusson a növényekhez.
Ilyenkor a kora reggeli öntözés felértékelődik. A talaj még nem forrósodott fel, így a víz hatékonyabban szivárog be, és kevésbé párolog el.
A kertészek szerint a nagy melegben gyakran nem több vízre van szükség, hanem okosabb öntözésre.
Az öntözés időpontja mellett az is számít, hogyan őrizzük meg a talaj nedvességét. Ebben segíthet a mulcsozás.
A fakéreg, a komposzt vagy más szerves takaróanyag csökkenti a párolgást, mérsékli a talaj felmelegedését és hosszabb ideig bent tartja a nedvességet. Ennek köszönhetően ritkábban kell locsolni, és a növények is egyenletesebb körülmények között fejlődhetnek.
Különösen hasznos megoldás lehet veteményesekben, virágágyásokban és fiatal cserjék körül.
Amikor a növények lankadni kezdenek a nyári melegben, sokan ösztönösen növelik az öntözés mennyiségét. A szakértők szerint azonban gyakran nem ez a legjobb válasz.
A megfelelő időpontban végzett öntözés sokszor többet ér, mint a nagyobb vízmennyiség. A kora reggeli locsolás segít csökkenteni a párolgási veszteséget, javítja a víz hasznosulását, és támogatja a növények egészséges fejlődését.
Ha szeretnéd, hogy a kerted kevesebb vízből is szép maradjon a nyári hónapokban, érdemes nemcsak arra figyelni, mennyit locsolsz, hanem arra is, hogy mikor teszed.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!