Fehér plafon? Felejtsd el! 

Ebben a szigetvári otthonban számos lakberendezési tabu megdől – hogy hogyan, arról a tervezőkkel: a Merci-Ancsa párossal beszélgettünk. 

Még több kulisszatitkot és fotót találsz a lakásról az ELLE Decoration első könyvében, a Home Stories-ban! 

ELLE Decoration: Ez a lakás a párosotok egyike: Dóczi Mercedes tulajdona, és a története szorosan összefonódik Szigetvárral. Mit jelentett számotokra, hogy éppen ebben az épületben alakíthattátok ki az otthonotokat?

Takács Anikó: Ez a lakás nem egyszerűen egy újabb helyszín volt, hanem egyfajta hazatérés. Merci gyerekkora óta kötődik ehhez a társasházhoz, több lakrészben is élt már itt, ezért amikor lehetőség nyílt arra, hogy megvásárolja a főépület egyik lakását, különösen izgalmas volt továbbgondolni, mit lehet kihozni belőle. A szomszédos kislakás megszerzésével végül olyan tér jöhetett létre, amely már valóban az életformájukhoz igazodik. A klasszikus építészeti adottságok – a nagy belmagasság, a halszálkás parketta, a stukkók, rozetták és a nagypolgári részletek – eleve karaktert adtak a lakásnak. Ehhez nem szerettünk volna egy „korhű” enteriőrt létrehozni, inkább hagytuk, hogy a különböző korszakok találkozzanak benne.

ELLE Decoration: A lakás egyik legizgalmasabb vonása éppen ez az eklektika: mid-century modern darabok, skandináv elemek, vintage kincsek és nagypolgári részletek élnek egymás mellett. Mi alapján döntitek el, hogy mi fér meg egymással?

Dóczi Mercedes: Nálunk nincs szigorú szabályrendszer. Sokkal inkább azt nézzük, hogy egy-egy tárgynak van-e karaktere, története vagy valamilyen különleges minősége. Egy enteriőr attól válik érdekessé, hogy nem egy katalógus lapjairól került minden darab ugyanabba a térbe. Kifejezetten szeretjük azokat a helyzeteket, amikor elsőre talán szokatlannak tűnő dolgok kerülnek egymás mellé. Egy arany konzolasztal, egy neobarokk tükör vagy egy régi csillár ugyanúgy működhet egy letisztultabb, skandináv környezetben, mint egy kortárs darab. A lényeg az arányokon, a színeken és azon múlik, hogy az összkép végül hiteles legyen.

ELLE Decoration: A vintage tárgyak mellett több ikonikus designklasszikus is feltűnik, például Verner Panton székei vagy Ghyczy Péter tojásfotele. Mennyire fontos számotokra egy-egy tárgy története?

Takács Anikó: Sokkal jobban kötődünk azokhoz a tárgyakhoz, amelyekhez valamilyen történet kapcsolódik. Lehet ez egy családi emlék, egy bolhapiacon talált kincs vagy egy olyan darab, amelyet hosszú keresés után sikerült megtalálni. A genfi bolhapiacról származó neobarokk tükrök például egészen más történetet hordoznak, mint a hazai space age darabok, mégis jól működnek egymás mellett. Ugyanez igaz a restaurált tojásfotelre vagy a Panton székekre is. Ezeket nemcsak használjuk, hanem megőrzendő tárgyként tekintünk rájuk. Fontos számunkra az értékmentés: ha egy különleges darab felújítható, inkább megmentjük, mintsem lecseréljük.

ELLE Decoration: Az otthonban nagyon erősen jelen vannak a színek és a minták, miközben helyiségenként egészen eltérő hangulatok születnek. Hogyan dolgoztatok a színekkel?

Dóczi Mercedes: Nem szerettük volna minden helyiségben ugyanazt a színvilágot követni. A nappaliban és a hálószobában inkább a hűvösebb árnyalatok dominálnak, míg az előszobával összekapcsolt konyha például egészen más karaktert kapott a napsárga színnel. A színek mellett a minták is fontos szerepet játszanak. A párnák, szőnyegek, képek, lámpabúrák vagy éppen a poszterfalak olyan réteget adnak a térhez, amelyet később könnyű megváltoztatni. Ez számunkra azért is fontos, mert nem hiszünk abban, hogy egy lakásnak egyszer és mindenkorra „elkészültnek” kell lennie.

ELLE Decoration: A tárgyak egy része ráadásul egyik lakásból a másikba vándorol. Ez tudatos szemlélet részetekről?

Takács Anikó: Abszolút. Szeretjük új helyzetekben látni a már meglévő tárgyainkat, és nem gondoljuk, hogy egy bútornak örökre ugyanott kell maradnia. A közös gyűjteményünk darabjai időről időre átköltöznek egyik lakásból a másikba, és ettől mindig egy kicsit új arcukat mutatják. A kincsvadászat is része ennek a gondolkodásnak. Nem ragaszkodunk ahhoz, hogy minden drága designtárgy legyen. Egy érdekes formájú, jó arányú vagy izgalmas részlettel rendelkező tárgyban is meglátjuk a lehetőséget. Sokszor éppen az a legszórakoztatóbb, amikor különböző helyekről, különböző árkategóriákból „csipegetjük össze” a berendezést.

ELLE Decoration: Ha egyetlen gondolatot kellene megfogalmaznotok arról, mitől lesz igazán jó egy otthon, mi lenne az?

Takács Anikó: Talán az, hogy ne akarjon tökéletes lenni. Egy otthon akkor működik jól, ha tükrözi azokat, akik benne élnek. Nem baj, ha vannak benne régi és új tárgyak, különböző korszakokból származó bútorok, vagy akár olyan megoldások, amelyek elsőre nem tűnnek magától értetődőnek. Merci édesanyjától is ezt a szemléletet örökölte: a lakberendezés nem valamiféle merev szabálykönyv, hanem az élet része, amelyben helye van a kísérletezésnek és a változásnak. Mi is inkább folyamatként gondolunk rá. A poszterfal változik, egy-egy tárgy új helyre kerül, egy sarok átrendeződik – és ettől az otthon együtt változik azzal, aki benne él.

ELLE Decoration: A világoskékre festett mennyezet nagyon unortodox megoldás – hogyan jött az ötlet, miért pont világoskék, és bevált-e? 

Dóczi Mercedes: A   nappaliban szerettünk volna valami szokatlant, de sokáig bizonytalanok voltunk. Végül a mennyezet kék színre festése mellett döntöttünk – rizikós volt, de működik, mert igazodik a konyha napsütötte hangulatához, úgymond a tiszta kék eget szimbolizálja. Olyan szín kellett, ami körülöleli és nem elnyomja a berendezést, mert a legfontosabb, ne felejtsük el: mindig az összkép, a harmónia.