7 növény, amit tilos metszeni decemberben a szakértők szerint

A december különös hónap a kertben. Tél van, a fák és cserjék nyugalmi állapotban pihennek, és sok kertbarát hajlamos azt hinni, hogy ilyenkor a téli metszés sem árthat. Ez azonban veszélyes tévhit. 

A rossz időben végzett metszés sok növény számára komoly stresszt, fagyási sérüléseket, sőt akár a következő évi virágzás teljes elmaradását is okozhatja.

Ha decemberben vágsz bele, gyakran épp azokat a rügyeket távolítod el, amelyek a következő szezon virágait vagy termését adnák. A hidegben a metszési sebek lassan gyógyulnak, a fagy  miatt érzékenyek, és egyes fajok ilyenkor valósággal vérezni kezdenek, vagyis erőteljes nedvkiválasztással reagálnak, ami tovább gyengíti őket.

Ezért most olyan növényeket gyűjtöttünk össze, amiket soha nem szabad decemberben metszeni – még akkor sem, ha van egy kis időd az ünnepek között, és már csalogat a gondolat, hogy a kertet is rendbe tedd.

1. Orgona – a téli metszés egyenlő a virágok elvesztésével

Az orgona a tavasz ikonikus illata, de a növény igen érzékeny az időzítésre. Mivel a tavalyi fán hoz virágot, a bimbók már nyáron kialakulnak. Ha decemberben metszenéd, pontosan azokat az ágakat vágnád le, amik májusban virágoznának.

Helyes időpont: virágzás után, kora nyáron.

2. Aranyeső – a tél végi színkavalkád egyik kulcsa

Az aranyeső március–áprilisban hozza jellegzetes aranysárga virágait. Mivel ugyanúgy tavalyi hajtáson virágzik, a téli metszés itt is a bimbók eltávolítását jelenti – vagyis szinte garantált a virághiány.

Helyes időpont: késő tavasz–kora nyár.

3. Puszpáng – az örökzöld, amelyet a fagy könnyen megéget

A puszpáng örökzöld, de nem tűri a téli metszést. A friss vágások miatt:

• könnyebben kiszárad,
• a fagy és hideg szél levélperzselést okozhat,
• a cserje tartós stressz alá kerül.

A téli metszés után gyakran látható sárgulás, barnulás – ami megelőzhető a megfelelő időzítéssel.

Helyes időpont: április–augusztus.

4. Jezsámen – illatos virágzás, amelyet egy téli metszés teljesen tönkretehet

A jezsámen rügyei már ősszel kialakulnak. A decemberi metszés ezért szinte biztosan a következő évi virágzás elvesztését jelenti. Az idősebb tövek ráadásul lassan regenerálódnak, így évekig nem lesznek olyan dúsak, mint korábban.

Helyes időpont: virágzás után, június–július.

5. Nyárfa – a vérző fák csoportjának legérzékenyebb tagja

A nyárfa a biológiai sajátosságai miatt különösen rosszul reagál a téli metszésre. A nedvkeringés miatt ilyenkor erőteljes, hosszú ideig tartó nedvcsorgás indul meg.

Ez a nedvvesztés:

• kimeríti a fa tartalékait,
• gyengíti a védekezőképességét,
• növeli a betegségek és kártevők kockázatát.

Helyes időpont: késő tavasz–kora nyár.

6. Őszibarack – a csonthéjasok legsérülékenyebb sztárja

Az őszibarackot soha nem szabad télen metszeni. A csonthéjas fajok kifejezetten érzékenyek a téli sérülésekre, és a metszési sebek ilyenkor nyitott kaput jelentenek a betegségeknek.

Különösen veszélyes:

• az ezüstös levélbetegség megjelenése,
• gombás fertőzések bejutása,
• a fa legyengülése és a termés csökkenése.

Helyes időpont: tavasz, rügypattanáskor vagy nyár elején.

7. Szilvafa – ugyanaz a szabály, mint minden csonthéjasnál

A szilva ugyanúgy érzékeny a decemberi metszésre, mint az őszibarack vagy a nektarin. A téli sebek lassan gyógyulnak, és a fa rendkívül sérülékennyé válik.

Következmények lehetnek:

• ezüstös levélbetegség,
• bakteriális rákosodás,
• kéregelhalás,
• a korona fokozatos gyengülése.

Helyes időpont: tavasz vagy nyár.

Decemberben pihentesd a metszőollót – a növényeid meghálálják

A tél a növények számára a regenerálódás időszaka. Bár csábító lehet kihasználni a csendes napokat egy kis téli kertápolásra, a legtöbb virágzó cserje és csonthéjas gyümölcsfa számára a decemberi metszés komoly károkat jelent.

A legfontosabb szabály: ha nem vagy teljesen biztos abban, hogy egy növény bírja-e a téli metszést, inkább várj tavaszig. A következő évi virágzás, termés és a kert egészsége múlik az időzítésen.

Via