Inspiráló interjú az IKEA stratégiájáról és jövőjéről

Sok-sok különböző tényező hat folyamatosan a lakberendezési irányzatokra – nemcsak stílus tekintetében, hanem más vetületekben is. A világjárvány, a fenntarthatóság iránti egyre növekvő érdeklődés és sok más tendencia alapvetően alakítja át az otthonainkat – de vajon egészen pontosan milyen irányba tart a lakberendezés és milyen termékek kapcsolódnak majd hozzá a jövőben? Erről beszélgettünk David McCabe-bel, az IKEA magyarországi, csehországi és szlovákiai régiójának ügyvezető igazgatójával és fenntarthatósági vezetőjével.

Milyen trendeket lát jelenleg legfontosabbnak a lakberendezés területén?

Az elmúlt években nagyon izgalmas időszakon mentünk át. A világjárványnak eredményeként alapvetően átalakult az, ahogyan a lakásunkat használjuk – az otthonunknak, akármekkora is, egyre több funkciónak kell eleget tennie, több szerepben kell megfelelnie. Legtöbbünk otthona már nemcsak az a hely, ahol esténként pihenünk, hanem a munka színtere és az a tér is egyben, ahol kikapcsolódunk: egyszerre nappali, iroda és akár házimozi. A lakások multifunkcionális terek lettek és minél kisebb egy adott otthon alapterülete, annál inkább előtérbe kerülnek az átalakulásra képes bútorok, a rugalmas megoldások – például a többfunkciós tárgyak vagy a két mozdulattal átalakítható enteriőr. Szintén nagyon fontos trend az okos megoldások és a technológiai részletek egyre nagyobb térnyerése, harmadik fontos irányzatként pedig az otthont, mint a testi-lelki wellness színterét említeném meg – az emberek egyre inkább szentélyként gondolnak az otthonaikra, olyan helyként, ahol a természet, a fizikai wellbeing egyre nagyobb szerepet kap. Ez részben a természetes alapanyagok, felületek iránti egyre növekvő igényt jelenti, de akár azt is, hogy a fürdőszobánkra gyakran egyfajta mini spa-ként gondolunk.

Mi a helyzet a fenntarthatósággal?

A fenntarthatóság egy hatalmas trend – akkora, hogy mi már nem is trendként gondolunk rá. Egyfajta alap elvárás lesz a közeli jövőben, hogy egy vállalat, egy termék fenntartható legyen. Az IKEA alapgondolata már régóta a ’waste is crime’ , vagyis ’a pazarlás bűn’, és nagyon örülünk, hogy ez a gondolkodásmód ma egyre inkább mainstreammé válik. Ma a mi termékeink mintegy harmada már fenntarthatósági elvek alapján készül, 2030-ra pedig azt tűztük ki célul, hogy a termékeink 100%-ban újrafelhasznált vagy újrafelhasználható darabok lesznek. A másik dolog, amire büszke vagyok, az a vállalás, miszerint 2028-ra fokozatosan beszüntetjük a műanyaghasználatot az eladásra kínált termékeink csomagolásában is – ezzel nemcsak az a célunk, hogy csökkentsük a műanyaghulladék mennyiségét a világban, hanem az is, hogy irányt mutassunk mások számára, hogy ösztönözzük az iparágat a megújuló és újrahasznosított anyagok felhasználására épülő csomagolási megoldások kidolgozására.

Milyen módon változik az IKEA stratégiája a gyártás fenntarthatóságát illetően – tervezik például, hogy a termékek egy részét a távol-kelet helyett Európába hozzák vissza?

Egy termék előállítása nagyon sok faktor függvénye. Lehet, hogy fenntarthatóbb lenne valaminek a gyártása mondjuk Magyarországon, de ha az utaztatása, szállítása aránytalanul magas költségekkel jár, akkor a nagy egészet tekintve továbbra is jobban megérheti azt egy távoli országban gyártani. Az IKEA egy globális gyártó, rengeteg országban készülnek termékeink, és minden esetben igyekszünk minimalizálni a gyártásukhoz kapcsolódó előállítási, szállítási és tárolási költségeket – ami szükségszerűen együtt jár például a károsanyag-kibocsátás csökkenésével. Magyarországon is gyártunk egyébként termékeket, például konyhabútor-frontokat. A coviddal persze a gyártási folyamataink is átmentek kisebb változásokon – a rendszerünk ma rugalmasabb, többféle variációt megenged, és jóval hatékonyabb, mint korábban volt. Mindemellett ki kell emelnem, hogy a beszállítóink felé is nagyon szigorú elvárásaink vannak, nemcsak a minőség, de a fejlesztéseik és a termékek előállításának körülményei – például a dolgozóik számára előírt munkaidő – tekintetében is.

Mik a tapasztalataik az online kereskedelmet illetően az elmúlt időszakban?

Az IKEA webshopja Magyarországon már 2017-ben létezett, ugrásszerű növekedést viszont valóban a világjárvány alatt ért el ez a szegmens. Ma azt látjuk, hogy az offline és az online értékesítés egyre jobban egymásra épül, kiegészíti egymást – például a vásárlók eljönnek valamelyik áruházba, végignézik és végigtapogatják a konyhafrontokat és -pultokat, jegyzeteket készítenek, ötleteket gyűjtenek, fotóznak, de aztán hazamennek, és egy előre megbeszélt időpontban az online felületen, a konyhatanácsadó segítségével, otthonról tervezik meg, hogy milyen legyen a konyhájuk. A folyamat végén aztán a termékekért már egy kész listával érkeznek újra az áruházba – vagy megrendelik online és csak átvételre ugranak be érte hozzánk. A termékeink értékesítésének 2019-es 8% -os mennyisége helyett ma már mintegy 20% az online eladott termékek aránya Magyarországon, de ezzel egyidőben a fizikai vásárlóink száma is növekedett. Egyértelműen azt látjuk tehát, hogy az ügyfélélménynek fontos része az áruházban történő inspirálódás, de azt is, hogy az online vásárlás hatékonyabb és gyorsabb a vevőink számára.

Milyen új szolgáltatásokra nőtt meg az igény az elmúlt időszakban?

Mindenképpen kiemelném a second hand IKEA projektünket, melynek keretében a vásárló visszahozhatja azt a terméket, amit már nem használ, de ami még más számára jól jöhet. Magyarországon ez a ’Bútorok Második Élete’ néven fut: a termékért cserébe IKEA ajándékkártyát kaphat a vásárló. Ezeket a termékeket mi újra értékesítjük, így egyrészt a szemétmennyiség csökkentéséhez is hozzájárulunk, a vásárlók pedig egy még alacsonyabb árkategóriájú választékhoz is hozzáférnek. Folyamatosan gondolkozunk ún. upcycling megoldásokon is, vagyis, hogy hogyan lehet a termékeink élettartamát növelni vagy kiegészítők hozzáadásával azokat más funkcióra, másképpen használni. A megélhetési költségek növekedése az elmúlt fél-egy évben szintén olyan trend, ami egyformán érint mindannyiunkat, így a megfizethetőbb megoldások iránt még nagyobb lett az igény a közelmúltban. Ugyancsak fontosnak tartjuk az edukációt. Az egyik új kollekciónk például, a BLÅVINGAD olyan, tengeri állatokat mintázó játékokat kínál, mely olyan PET-palackokból készült, amiket egyébként a tengerbe dobtak volna. Így két legyet ütünk egy csapásra: megkíméltük az óceánt egy jó adag hulladéktól, és a gyerekeket is neveljük az újrahasznosítás fontosságára. De hogy a szolgáltatásoknál maradjunk, az IKEA Family klubbal is nagy terveink vannak, és általánosságban is azt mondanám, hogy törekszünk arra, hogy ne csak termékeket, hanem megoldásokat is kínáljunk vásárlóinknak. Hiszünk abban, hogy kis változtatásokkal is óriási különbséget lehet elérni – egy hőszigetelő hatású függöny felhelyezésével például nemcsak az enteriőr karakterét tudjuk átalakítani, de akár az energiahatékonysághoz is hozzájárulhatunk. Ez az a megközelítés, ami az IKEA tekintetében egyébként a legszimpatikusabb nekem – és úgy vélem, erre egyre nagyobb igény lesz a jövőben is.