Ezt az 5 dolgot augusztus közepétől már ne tedd a kertben – többet árthatsz vele, mint használsz

Augusztus közepén még javában virágzik a kert, ezért könnyű ugyanazzal a lendülettel folytatni a gondozását, mint júniusban vagy júliusban. Sok évelő és fás szárú növény növekedési ritmusa azonban már változni kezd, és bizonyos nyár eleji rutinoknak lassan lejár az idejük. 

A naptár önmagában persze nem döntő – az időjárás és az adott növény igénye mindig fontosabb –, de van öt dolog, amivel most már érdemes óvatosabban bánni a kertben.

A nyár vége nem jelenti a kerti munkák végét. A  dália ilyenkor lehet a legszebb, sok rózsa tovább virágzik, a dézsás növények  pedig egy forró augusztusi napon továbbra is intenzív öntözést igényelhetnek. Közben azonban az évelők, fák és cserjék egy része lassan az őszre készül, ezért már nem feltétlenül az intenzív növekedés ösztönzése a cél.

A szakértők szerint ilyenkor több megszokott kerti rutint is érdemes újragondolni. Magyarországon természetesen az augusztusi hőség és az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás miatt nem érdemes merev dátumokhoz ragaszkodni, az alapelvek azonban nálunk is jól használhatók.

1. Ne tápoldatozd automatikusan az évelőket és a cserjéket

Tavasszal és nyár elején a tápanyag-utánpótlással gyakran éppen azt szeretnénk elérni, hogy a növény intenzíven növekedjen és virágozzon. Nyár végén azonban egyes évelők, fák és cserjék esetében már nem biztos, hogy új hajtások képződésére akarjuk ösztönözni a növényt.

Különösen a magas nitrogéntartalmú tápanyagok indíthatnak el friss, zsenge hajtásnövekedést. Ezeknek az új hajtásoknak kevesebb idejük maradhat megfelelően beérni a hideg idő beköszönte előtt, így érzékenyebbé válhatnak a későbbi lehűlésre és fagyokra.

Ez nem jelenti azt, hogy augusztus közepén minden tápoldatos flakont el kell tenni. Az intenzíven virágzó egynyáriaknak, balkon- és dézsás növényeknek még szükségük lehet tápanyag-utánpótlásra. A lényeg, hogy ne megszokásból folytasd ugyanazt a tápoldatozási rutint az egész kertben: mindig az adott növény igénye és a készítmény használati előírása alapján dönts.

2. Ne kezdj erős alakító metszésbe csak azért, mert rendezetlennek tűnik

Nyár végére sok bokor és cserje túlnőheti a tavasszal kialakított formáját, ezért csábító lehet metszőollót ragadni, és gyorsan rendet tenni. Az erős alakító metszés azonban bizonyos növényeknél új növekedést indíthat el, aminek már kevesebb ideje marad megerősödni a tél előtt.

A rosszul időzített metszés a következő évi virágzásra is hatással lehet. Vannak cserjék, amik a következő szezon virágrügyeit már korábban, az előző évi hajtásokon kialakítják, így egy késői visszavágással ezeket is eltávolíthatjuk.

Szabad tehát metszeni augusztus második felében? Igen, de nem mindegy, mit és miért. A beteg, sérült vagy letört részek eltávolítása más kategória, és vannak olyan fajok is, amiknek megfelelő lehet a nyári metszés. Nagyobb alakító beavatkozás előtt viszont mindig ellenőrizd az adott növény optimális metszési idejét.

3. Ne távolíts el automatikusan minden elnyílt virágot

Az elnyílt virágok rendszeres eltávolítása sok növénynél meghosszabbíthatja a virágzást, ezért egész nyáron hasznos rutin lehet. Augusztus második felében azonban már érdemes eldönteni, hogy az adott növénynél további virágokat szeretnél, vagy inkább hagyod magot érlelni.

Ha például egy dáliától, petúniától vagy más hosszan virágzó növénytől még újabb virágokat vársz, továbbra is indokolt lehet az elnyílt részek eltávolítása. Más növényeken viszont már meghagyhatod a magfejek egy részét.

Ennek több előnye is lehet. Az önvetésre hajlamos növények elszórhatják magjaikat, bizonyos magfejek táplálékot kínálhatnak a madaraknak, a megszáradó virágzatok pedig ősszel és télen is érdekes struktúrát adhatnak az ágyásoknak. A kasvirág (Echinacea) és a kúpvirág (Rudbeckia) például kifejezetten látványos lehet akkor is, amikor virágzás után már csak a karakteres magfejek maradnak.

Nyár végén tehát nem az a cél, hogy minden elszáradt virágot azonnal eltüntessünk: a kert egy részét már hagyhatjuk természetesen tovább alakulni.

4. Ne próbáld mindenáron smaragdzölden tartani a gyepet

A nyári hőségben barnuló gyep látványa könnyen arra késztethet, hogy egyre gyakrabban locsoljunk. A színváltozás azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a fű elpusztult: bizonyos fűfélék hőség és szárazság hatására visszafoghatják növekedésüket, és átmenetileg nyugalmi állapotba kerülhetnek.

Magyarországon ezt a tanácsot különösen az aktuális időjáráshoz kell igazítani. Hosszan tartó hőségben és csapadékhiányban természetesen szükség lehet öntözésre, különösen frissen telepített gyepnél. A cél azonban ne az legyen, hogy minden körülmények között tavaszi zöld színt kényszerítsünk ki.

Ha öntözni kell, általában a ritkább, de alaposabb vízpótlás kedvezőbb, mint a mindennapos felületes locsolás. Így a víz mélyebbre jut a talajban, és a gyökerek is mélyebb rétegek felé fejlődhetnek. A pontos öntözési igényt ugyanakkor a talajtípus, a gyep fajtája, fekvése és az időjárás együtt határozza meg.

Egy kissé kifakult augusztusi gyep tehát nem feltétlenül kertészeti kudarc. Sokszor egyszerűen a nyár nyoma.

5. Ne vágd le azonnal az összes sárguló lombot

A sárga levél láttán szinte automatikus reakció az ollóért nyúlni. Évelő növényeknél azonban a virágzás után természetesen sárguló lomb még részt vehet a növény következő szezonra való felkészülésében.

Amíg a levél nem száradt teljesen el, a növény még hasznosíthatja a benne lévő tápanyagokat. Ez különösen a hagymás és más évelő növényeknél fontos: a túl korán eltávolított, még működő lombozattal csökkenthetjük azt az időt, ami alatt a növény tartalékokat halmoz fel.

Más a helyzet, ha a levelek betegség miatt sárgulnak vagy foltosodnak. A fertőzött növényi részeket nem érdemes pusztán azért meghagyni, mert nyár vége van; ezek eltávolítása segíthet csökkenteni egyes betegségek továbbterjedésének vagy áttelelésének esélyét.

A természetesen öregedő és a beteg lomb között tehát fontos különbséget tenni. Az előbbit nem kell feltétlenül az első sárga folt megjelenésekor levágni.

Nyár végén már nem a tökéletes kert a cél

Augusztus második felében a kert fokozatos átalakulása teljesen természetes. Megjelennek az első magfejek, egyes évelők lombja veszít a frissességéből, a gyep fakóbb lehet, miközben más növények még teljes erővel virágoznak.

Éppen ezért ilyenkor egyre kevésbé működik az a gondolkodás, hogy mindent ugyanúgy kell metszeni, tápoldatozni és rendben tartani, mint a nyár elején. Ami júniusban segítette az intenzív növekedést, augusztus végén már nem feltétlenül ugyanazt a célt szolgálja.

A beteg növényi részeket továbbra is távolítsd el, szárazságban öntözz, és gondozd azokat a virágokat, amiknek még folytatódik a szezonjuk. Másutt viszont már érdemes elfogadni az évszakváltás első jeleit.

A jó nyár végi kertészkedés sokszor nem arról szól, hogy mit kell még megtenned, hanem arról, mit érdemes már békén hagynod.

Via