Ahány ország annyi szokás. Mutatunk hat különleges ünnepi hagyományt.
Karácsonykor minden családnak megvannak a maga megszokott rituáléi, de a világ különböző pontjain egészen más szokások teszik különlegessé az ünnepi időszakot. Összeállításunkban most megmutatjuk a legszokatlanabb hagyományokat, amikről talán még nem is hallottál.
Japánban a karácsony nem hivatalos nemzeti ünnep, ennek ellenére azért sokan megünneplik, ráadásul igencsak sajátos módon, ugyanis gyakran KFC-s csirke kerül náluk az asztalra. A hagyomány egészen a '70-es évekig vezethető vissza: az egyik japán KFC üzlet vezetője, Takeshi Okawara ugyanis észrevette, hogy a külföldiek pulyka helyett rántott csirkével ünnepelnek, ennek apropóján pedig 1974-ben elindította a Kurisumasu ni wa kentakkii!, azaz a Karácsonyra Kentucky-t! kampányt, ami hatalmas siker lett. A népszerűsége máig akkora, hogy már hetekkel korábban le kell adni a rendelést.
Olaszországban természetesen az ételek is fontos részei az ünnepnek, de van egy különösen kedves hagyomány, amely január elejéig kitolja a karácsonyi időszakot. La Befana egy boszorkányszerű idős asszony, aki a legenda szerint január 5-én éjszaka (vízkereszt éjjelén) seprűn repülve járja az eget, és ajándékokat hagy a gyerekeknek. A jók édességet és kisebb ajándékokat kapnak, a rosszaknak pedig hagyományosan szén jár.
Skóciában karácsony után még korántsem ér véget az ünneplés, hiszen hamarosan következik a Hogmanay, vagyis a skót szilveszter. Az egyik legismertebb ehhez kötődő szokás a „first-footing”, aminek lényege, hogy a hagyomány szerint az újév első vendége szerencsét hozhat a házra. Régen különösen szerencsésnek tartották, ha egy magas, sötét hajú férfi érkezett elsőként, ráadásul ajándékot is hozott, például whiskyt, omlós kekszet vagy akár egy darab szenet.
Miközben Európában a karácsonyhoz hideg és sötét délutánok társulnak, Ausztráliában éppen nyár van. Az ünnepi ebéd ezért gyakran tengeri ételekből, hidegen tálalt sült sonkából, salátákból és pavlovából (habcsók alapú desszert) áll. Evés után sok család krikettezik a kertben vagy a tengerparton, sőt a strandokon még Mikulással is lehet találkozni.
Ausztriában a Mikulás mellett egy jóval félelmetesebb figura is megjelenik december elején. A néphagyomány szerint a Krampusz egy szarvas, egy ijesztő lény, ami december 5-én, Krampusnacht éjszakáján Szent Miklóssal együtt járja az utcákat. Míg Szent Miklós édességet és ajándékokat ad a jó gyerekeknek, Krampusz feladata elvileg a rosszak megbüntetése.
A hagyomány ma leginkább a Krampuslauf felvonulásokban él tovább, amikor maszkos, szőrös jelmezbe öltözött emberek vonulnak végig az alpesi városok és falvak utcáin.
A német Schrottwichteln, vagyis a gagyikarácsony talán azok kedvence lehet, akiknek elegük van a tökéletes ajándékok kereséséből. A dolog lényege, hogy a résztvevők nem szép vagy hasznos ajándékokat adnak egymásnak, helyette olyan tárgyakkal „lepik” meg a másikat, amikre már senkinek nincs szüksége. Megunt porfogók, rémes mintájú bögrék, csúnya ruhák, pincében talált felesleges kacatok kerülnek a csomagolásba...minél furcsább, ízléstelenebb vagy használhatatlanabb az ajándék, annál jobb. A közös nevetés hidd el, egy ilyen ajándékozás során garantáltan nem marad el.
(via)
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!