Volt idő, amikor a lakás akkor tűnt igazán otthonosnak, ha nem minden tárgy illett tökéletesen a másikhoz. Csillogott valami az asztalon, előkerültek a színes üvegpoharak, a textileknek súlyuk és mintájuk volt, a dekoráció egy részén pedig látszott, hogy emberi kéz készítette. Aztán jött a visszafogottabb, gondosan stylingolt enteriőrök korszaka – most azonban mintha ismét hiányozna valami abból a kissé szertelenebb világból.
Olyannyira, hogy a tervezők szerint a 2000-es évek több jellegzetes dekorációs ötlete ismét utat talál az otthonokba.
A lakberendezési trendek ritkán térnek vissza pontosan ugyanabban a formában, ahogy egyszer eltűntek. A hetvenes, nyolcvanas és kilencvenes évek után most már a korai 2000-es évek is elég távolinak tűnnek ahhoz, hogy nosztalgiával nézzünk rájuk – miközben sokan még pontosan emlékszünk az akkori otthonokra.
A visszatérés egyik oka egyszerű: az emberek hiányolják azokat az otthonokat, amiknek valódi személyiségük van. Ugyanakkor nem azt javasolja, hogy építsük újra a 2003-as nappalinkat. Egy-két régi ötletet érdemes inkább azzal keverni, ami már most is megvan, hogy a szoba ne egyetlen trend szerint berendezettnek tűnjön, hanem évek alatt kialakultnak hasson.
És talán éppen ez a legérdekesebb ebben a nosztalgiában: nem egy komplett korszakot akarunk visszakapni. Inkább azt a szabadságot, amellyel eltérő színeket, anyagokat, régi és új tárgyakat mertünk egymás mellé tenni.
Ha a 2000-es évek elejére gondolunk, könnyű felidézni azokat a tárgyakat, amik szinte vonzották a fényt. Irizáló üveg, króm, szálcsiszolt ezüst és más tükröződő felületek kerültek az enteriőrökbe. Ezek a játékos, csillogó részletek ismét megjelennek – mai megoldásként például króm gyertyatartót vagy króm- és szálcsiszolt ezüsttálcát találunk az enteriőrökben.
A különbség elsősorban az adagolásban van. Nem kell egy egész szobát hideg fémekkel megtölteni: egy szoborszerű króm asztali lámpa, egy ezüstös tálca vagy néhány fényes kiegészítő már elég lehet ahhoz, hogy megtörje a sok matt, természetes felületet. Különösen frissnek hat azokban az enteriőrökben, ahol az elmúlt években a sárgaréz és más melegebb fémek domináltak.
A korai 2000-es évek egyik jellegzetes dekorációja volt a nagy, széles üvegedény, az úgynevezett hurricane váza. Ezeket akkoriban előszeretettel töltötték meg apró kavicsokkal, termésekkel és más dekorációkkal – ősszel akár cukorkával és makkal is. Maga az üvegedény megérdemli a visszatérést, a régi töltelékek viszont már kevésbé.
A tervezők inkább vintage üvegedényt keresnek, és szezonális gyümölccsel töltik meg: a gránátalma vagy a kisebb körte például egyszerre hat bőségesnek és szoborszerűnek. Egy karakteres régi üvegedény az étkezőasztal vagy egy komód közepén önmagában is látványos lehet, ráadásul úgy idézi meg a 2000-es éveket, hogy közben egyáltalán nem tűnik retró díszletnek.
A korai 2000-es évek enteriőrjei gyakran bátrabban bántak a telt színekkel, mint az elmúlt évek neutrális tereinek jelentős része. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ugyanazokat az árnyalatokat kell visszahoznunk. Az akkori égetett narancs–csokoládébarna őszi páros helyett jól működik az olívazöld és a mély bordó, úgynevezett oxblood árnyalat.
Ez jól mutatja, hogyan lehet egy régi lakberendezési trendet mai környezetben használni. Nem a pontos színkombinációt kell lemásolni, hanem azt a bátorságot érdemes visszahozni, amivel egymás mellé kerültek a karakteres tónusok. Egy olívazöld pléd és néhány mély bordó bársonypárna például már képes melegebbé és rétegzettebbé tenni a nappalit, ráadásul nem csak néhány őszi hétig működik.
A borostyánszínű üvegpohár igazi időutazás lehet annak, aki emlékszik a korai 2000-es évek terített asztalaira. Ezek a poharak újra visszatértek, de van egy fontos különbség: ma már nem feltétlenül egy tizenkét darabos, teljesen egyforma készlet a cél. Sokkal izgalmasabb lehet különböző formájú és színű vintage poharakat lassan összegyűjteni.
Régi színes kelyheket és poharakat bolhapiacokon, rantikvitásokban, online vintage lelőhelyeken, de akár a családi vitrin mélyén is találhatunk. Borostyán, füstös tónusok, zöld vagy rózsaszín üveg is kerülhet egymás mellé: itt már nem egy régi készlet rekonstruálása, hanem a különböző darabok személyes összeválogatása a lényeg. Gyertyafénnyel együtt különösen szépen működnek, mert a színezett üvegen átszűrődő fény önmagában dekorációvá válik.
Nem minden 2000-es évekbeli visszatérés egy konkrét színhez vagy anyaghoz kapcsolódik. A kézzel készült ünnepi dekorációk ismét népszerűek. A lényeg az, hogy újra értéket kaphat az, ami nem sorozatgyártott és nem tökéletesen egyforma. Egy saját készítésű szezonális dísz, egy régi családi hímzés vagy akár a gyerekekkel együtt elkészített dekoráció nem azért érdekes, mert hibátlan, hanem azért, mert személyes történet kapcsolódik hozzá. És éppen ez az, amit egyetlen készen megvásárolt trenddel sem lehet tökéletesen reprodukálni.
Talán ez a leginkább hangulati visszatérés. A korai 2000-es évek ünnepi enteriőrjeinek fontos része volt a vendégvárás köré épített, gazdagabb asztali dekoráció: hímzett részletek, súlyosabb textilek és olyan apróságok, amikből látszott, hogy valaki készült az alkalomra.
Egy mély színű terítő, textilszalaggal összefogott szalvéta, néhány különböző régi pohár, örökölt tál és gyertya. Nem a formalitás a fontos, hanem az érzés, hogy az asztal több egyszerű funkcionális felületnél. Egy vacsora előtt néhány perc alatt olyan hely lehet belőle, ami már önmagában azt üzeni a vendégeknek: vártunk benneteket.
A hat ötlet első pillantásra meglehetősen különböző. Mi köze egy króm gyertyatartónak a családdal készített dekorációhoz, vagy egy vintage pohárnak az olívazöld bársonypárnához? Talán éppen az, hogy nem kell mindennek ugyanahhoz a tökéletesen kidolgozott stílushoz tartoznia.
A 2000-es évek dekorációjának visszatérése mögött az áll, hogy az emberek hiányolják a személyiséggel rendelkező otthonokat. Ezért azt tanácsolja, hogy ne egyszerre próbáljuk meg visszahozni az összes nosztalgikus ötletet. Elég egy vagy kettő, amit azzal keverünk, ami már most is körülvesz bennünket – így a szoba nem egy korszak másolatának, hanem hosszú idő alatt kialakult otthonnak hat.
Ez a tanács különösen fontos, mert a 2000-es évek visszatérése könnyen átcsúszhat jelmezszerű nosztalgiába. Egy króm lámpa egy kortárs nappaliban, néhány régi színes pohár egy modern étkezőasztalon vagy egy örökölt hímzett textil egy letisztult enteriőrben azonban már egészen másról szól: nem egy régi trend lemásolásáról, hanem arról, hogy az otthon ne veszítse el a saját történetét.
Talán végül nem is a króm gyertyatartót, a színes poharakat vagy a hatalmas üvegvázákat sírjuk vissza leginkább a 2000-es évekből. Hanem azt az időszakot, amikor egy otthonnak nem kellett úgy kinéznie, mintha egyetlen délután alatt stylingolták volna tökéletesre. Ha ebből a szabadságból most visszakapunk valamennyit, akkor lehet, hogy a 2000-es évek lakberendezésében mégis volt valami, amit kár volt magunk mögött hagyni.
Via
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!