Nápoly az életforma

Szabó Kata véletlenül kötött ki a pizza őshazájában, az elmúlt nyolc évben pedig egyre gyakrabban „vezúvozta” össze az Instagramját. Nápoly-imádatának gyümölcse egy szubjektív, izgalmas és lehengerlő útikönyv, a Sempre Napoli lett.

A kezembe veszem ezt a kiadványt, csodálatos megfogni, jó az illata, kellemes élmény olvasni, ugyanakkor adódik a kérdés: miért nem blog lett ebből?

Sosem akartam utazós blogot. Azt vettem észre, hogy kezdenek visszatérni a kézzel fogható dolgok, gondoljunk csak a hanglemezekre. Értékesebbek, és nem csak nekünk, még a Z generációnak is. Megfoghatod, a tiéd. A Sempre Napoli hangulatában és arculatában is nagy hangsúlyt kapott a retró feeling, ezért is vannak benne javarészt analóg géppel készült fotók. Ebben a formátumban mindez összekapcsolódik.  

Naivan arra készültem, hogy kétnyelvű lesz, meglepett, hogy angol nyelven adtátok ki.

Az olaszok arra panaszkodtak, hogy miért nem olasz! Náluk nagyon erős a belföldi turizmus, ezért lenne ennek létjogosultsága. Szeretnek magukról a saját nyelvükön olvasni – és valljuk be, nem a legerősebb idegennyelv-tudással bíró nemzet. 

Mi sem vagyunk azok.

A hazai piacra egy Nápolyról szóló könyvet kiadni aligha lett volna világmegváltó ötlet. Az elejétől fogva nemzetközi projektben gondolkodtunk. Már ott a könyv Csehországban, Svédországban és persze Nápolyban, illetve Milánóban is levehető a polcokról. Nem rossz szűrő, hogy a weboldal, a webshop és minden, a könyvhöz kapcsolódó kommunikáció angolul történik. 

Ugyanakkor az utószóban azt olvasom, hogy édes anyanyelvünkön élménybeszámoltál. 

Tudok angolul, de nem irodalmi szinten, ezért az unokatesóm, Dóri fordította az eredeti szöveget. Egymás szerkesztői voltunk, és a végén Lili barátnőm még tényellenőrzött is, szóval az írás végigment a klasszikus kiadói munkafolyamaton. 

Elég sok helyen megfordultál már a világban. Hogyan jutottál el Újlipótvárosból pont Nápolyba? 

Amikor nyolc évvel ezelőtt először indult arrafelé fapados járat, az volt a nagy terv, hogy bejárjuk az Amalfi-partot, mert egyszer láttam a tévében, és teljesen rákattantam. Sorrentóig jutottam, de Nápoly annyira magával ragadott, hogy ezek után az Amalfi-part teljesen háttérbe szorult, magáért Nápolyért mentem vissza. 

A teljes interjút az ELLE legújabb lapszámában tudod elolvasni.