A dupla X gazdasága – Mi történne, ha a GDP a nők kezében lenne?

2020.11.17. 09:07

Ha a nők mindennapi gondoskodását pénzben fejeznénk ki, évi kb. 11 ezer milliárd dollárt érne – ez a világ high-tech szektorának több mint a triplája. A világ gazdaságának még mindig bőven van elszámolnivalója a nőkkel szemben.

 

(…) Van egy teljes mértékben női gazdaság: ezt Linda Scott, az oxfordi egyetem professor emeritája dupla X gazdaságnak nevezi. Ha ez felszínre kerülne, akkor rengeteg pozitívumot hozna magával, először is a GDP világszintű növekedését: csak az Egyesült Államokban annyit érne, mint egy akkora nemzet GDP-je, amelyik csatlakozhatna a G7-hez. De Scott szerint a férfiuralom és a patriarchális gondolkodás megnehezíti a dolgot. „Sokféleképpen károsítják meg a világgazdaságot. A férfiuralom arra kényszeríti a világot, hogy jelentős forrásokat áldozzon csak arra, hogy fenntartsa a nemi alapú megkülönböztetést például azzal, hogy otthon tartja a nőket, ahelyett, hogy kifejezésre tudnák juttatni a bennük rejlő potenciált. Ez a pazarlás milliárdos GDP-veszteségeket okoz az országoknak. A férfiaknak a tőke fölött gyakorolt monopóliumából csakúgy, mint a gazdasági rendszerek fölötti totális kontrolljából szűklátókörűség, piaci lufik és nagyobb kockázat következik. A vállalatok férfiak által uralt vezető testületei jobban ki vannak téve a korrupció és a rossz döntések veszélyének, kevésbé hajlamosak beszámolni a részvényeseknek és kevésbé transzparensek a nyilvánosság előtt is.”

De nem csak erről van szó: a férfiuralom szorosan kapcsolódik a konfliktusokhoz és az erőszakhoz, amelyek szintén kárt okoznak a gazdaságnak. „A nemi alapú erőszak átlagban a GDP 5 százalékába kerül az országoknak, harmincszor annyiba, mint amennyit a világ a nemzetközi segélyprogramokra költ. Ha kiegyenlítenénk a nők és a férfiak részvételét a gazdaságban, az csökkentené a pazarlást, és serkentené a növekedést.” A növekedést, amelynek a női dolgozók a legmegbízhatóbb forrásai. Hogy ezt megértsük, elég, ha a fogyasztás költségeire gondolunk: ez majdnem mindenhol a nők kezében van (Nyugat-Európában és Észak-Amerikában 75 százalékban), ennek ellenére ez a gazdaságnak még mindig olyan szektora, amelyet a közgazdászok alulbecsülnek. Ennek hátterében az a tipikusan férfimegközelítés áll, amely szerint fontosabb az áruk megtermelése, mint a megvásárlása. Pedig amikor a nők keresni tudnak, és el tudják dönteni, hogy mit vegyenek meg, akkor az mindig a közösség javára válik – ezt Linda Scott egy ugandai projektben közvetlenül megtapasztalta. A nők ugyanis inkább költenek orvosi kezelésre, élelmezésre, oktatásra, és a vásárlásaiknál szem előtt tartják a többi nő érdekeit és a társadalmi szempontokat is. Minél gazdagabb egy ország, a nők annál aktívabb szerepet vállalnak a fogyasztásban. „Az egész világon ott magas a GDP, ahol a nők dolgoznak, és megfizetik őket, és ott alacsony, ahol a férfiak otthon tartják a nőket, hogy csak a családdal foglalkozzanak. A nyugati országok sok pénzt fektetnek a nők oktatásába, de utána nem segítik őket a munkában. Ez pazarlás, és közvetlenül a nemzeti versenyképesség ellen hat, ami pedig a növekedés előfeltétele lenne.”

A gazdaság világa mégis változatlanul olyan, mint egy klub, ahol alapvetően csak férfiak lehetnek tagok a nyilvánosságban és a magánéletben egyaránt. „A vezető pozícióban lévő férfiak, elsősorban a gazdasági világban, gyakran azt hiszik, hogy magától értetődően magasabbrendűek a nőknél. Úgy gondolják, hogy ha a nők megjelennének, akkor a státuszuk veszélybe kerülne, és ha még a döntési folyamatokban is részt vehetnének, az ártana az eredményességnek – ami teljességgel hamis állítás” – magyarázza Linda Scott. Sőt: a nemek egyensúlya inkább jót tesz az üzletnek. Azok az igazgatótanácsok, amelyeknek legalább a 30 százaléka nő, jobban teljesítenek, és a női vezetők hozzáadott értéke garantálja a stabilitást. (…)

Francesca Bussi

 

A teljes cikket az ELLE 2020. decemberi számában olvashatják.

ELLE 2020/12

GDP nők világgazdaság

Még több
Aktuális