Valóságok harca

Mi a tétje a novemberi amerikai elnökválasztásnak?

2020.10.20. 19:38

Mi a tétje a novemberi amerikai elnökválasztásnak? Sokan két alapjaiban különböző valóság eljövetelét látják benne, aszerint, hogy a jelenlegi republikánus elnök, Donald Trump újráz, vagy demokrata kihívója, Joe Biden nyeri el a mandátumok többségét. Elnökválasztás a globális klímaválság és egy világjárvány árnyékában.

Szeptember 18-án szinte megfagyott a levegő Ruth Bader Ginsburg liberális legfelsőbb bíró halálhírére országszerte. Az ezt követő napon rengeteg nagyvárosban tartottak gyertyás megemlékezést, krétarajzokkal, virágokkal és üzenetekkel díszítették fel a Legfelsőbb Bíróság előtti lépcsőrész és tér kopottas köveit, illetve más nagyvárosok utcáit. Azon a hétvégén a queensi albérletem közelében lévő sarki boltig menve többször figyeltem fel a bíró közismert portréjával tarkított pólókat viselő utcai gyalogosokra, de városszerte előkerültek az RBG-portréval és szlogenekkel tarkított jelvények és maszkok is. Az elmúlt években Ginsburg egyenesen popikonná vált a fiatalabb progresszív generációk körében. A jogászlegenda a jórészt az 1970-es évektől beinduló karrierjét szüntelenül a diszkrimináció elleni harcnak szentelte, legyen szó munkahelyi diszkriminációról vagy reproduktív jogokról. A szexuális kisebbségek egyenjogúságáért való küzdelmét nemcsak a bírói padon reprezentálta, hanem a közösségben is, ugyanis ő lett az első legfelsőbb bíró az országban, aki aktívan levezényelt egy melegházasságot.

Ginsburg halála a félelem és az elszántság újfajta egyvelegét hozta el az amerikai társadalom egy részében, hiszen még inkább világossá vált, hogy a november 3-ra kiírt elnökválasztás valóban mérföldkő lesz az amerikai demokrácia jövőjét illetően. A sokak által szeretett bíró halálát követő első két napon ugyanis mintegy 40 ezer új regisztrált választót jelentettek.

 

(…)

Joe Biden a progresszív agenda különböző elemeit érdemi módon építette be a programjába. Ez a hozzáállás pedig sokak szerint Biden és alelnökjelöltjének, Kamala Harrisnek a platformját sokkal progresszívebbé teszi a fősodratú demokrata táborban, mint akár azt korábban Barack Obama vagy Hillary Clinton kampányprogramjainál láthattuk.

Az indiai és jamaicai szülőktől származó Kamala Harris alelnökjelölti kinevezése reprezentációs szempontból is mérföldkőnek számít. Harris augusztus 19-én fogadta el hivatalosan a jelöltséget, egy nappal a 19. alkotmánymódosítás ratifikációjának 100 éves évfordulóját követően, ami először adott az Egyesült Államokban a nők tekintélyes részének általános szavazati jogot – bár jelentős rétegek kihagyásával. Fontos kiemelni, hogy a ratifikációkor a fekete nők nagyobb része a rabszolgatartó déli államokban rendszerszintű elnyomás alatt volt, és nem tudott élni a szavazati jogával 1965-ig, továbbá az őslakos és az ázsiai származású nők sem tudtak élni választójogukkal még jóval az 1920-as alkotmánymódosítást követően sem. Így Harris ilyen magas pozíciójú jelöltsége szimbolikus erővel is bír egy olyan végletekig megosztott társadalomban, ahol a rasszizmusban gyökerező intézményi múlttal való szembenézés sokak szerint a mai napig részleges és elégtelen.

Kamala Harris kapcsán pedig érdemes kitérnünk a női szavazókra is, akik ezúttal is meghatározóak lesznek a választás kimenetelében. Míg négy évvel ezelőtt a külvárosi szavazatok rengeteget dobtak a republikánus mandátumokon, Kamala Harris alelnöki jelöltésével kapcsolatban több elemzés is óvatosan arra enged következtetni, hogy most a külvárosi és főleg diplomás nők között a Biden–Harris-páros jóval nagyobb arányban vezethet, mint Trump és alelnöke, Mike Pence. Az eddigi tapasztalatok alapján az is biztos, hogy a demokrata párthoz eddig is hűséges fekete női szavazóknak fontos szerep jut majd a közösségük tagjainak mobilizálásában. Arra azonban több politikatudós is felhívta a figyelmet, hogy a fekete szavazói blokk igen megosztott a jelöltet támogató mérsékelt, jórészt diplomás női szavazók és azok között, akik Kamala Harrisben az elit pozíciót látják, ezért esetlegesen kevésbé tudnak vele azonosulni. A rendőri brutalitás árnyékában gyakran előjöttek vele kapcsolatban az olyan szlogenek, mint hogy „Kamala egy zsaru”. Az alelnökjelölt azonban számtalanszor kifejezte szolidaritását a feketék életéért tüntetőkkel, és a rendőri erőszak másik híres áldozata, Breonna Taylor halála kapcsán is elmarasztalta a bírósági eljárást, amely eddig minimális szinten ítélte el az elkövetőket.

A republikánusok jól látják, hogy nagy bajban vannak, ami a női szavazóikat illeti. Több friss felmérés alapján úgy tűnik tehát, hogy a 2016-ban Trumpra ikszelő külvárosi női szavazók körében a jelenlegi elnök nem áll jól. Ők rá­adásul átlagosan magasabb arányban szoktak elmenni szavazni, mint a férfiak, amit többen Trump sokadik szexuális zaklatásos ügyével és nyíltan rasszista megszólalásaival hoznak összefüggésbe. Ugyanakkor felmérések azt is mutatják, hogy a feketék és a nők helyzetének megítélésében ma nagyobb a szakadék a republikánusok és a demokraták között, mint négy évvel ezelőtt volt. A Biden-szavazók közel háromnegyede szerint ma sokkal nehezebb feketének lenni az Egyesült Államokban, mint fehérnek, míg jelenleg a Trump-szavazóknak csupán 9%-a álltja ezt. A nők helyzetét tekintve a Biden-szavazók 79%-a gondolja úgy, hogy a nők rendszerszintű nehézségekkel néznek szembe társadalmi előmenetelüket tekintve, míg ezzel szemben a Trump-szavazók 26%-a gondolja ezt, 5 százalékponttal kevesebben, mint 4 éve. Tehát Biden szavazói bázisa meglehetősen kritikus diagnózist alkot a mai amerikai valóságról, míg Trump szavazói mérsékelten megtartották véleményüket. A dolgok jelenlegi állása szerint azonban a tradicionálisan republikánus államok konzervatívabb irányba hajló női szavazói között is Biden vezet. A koronavírus közvetlen gazdasági következményeit a háztartási és gondoskodással kapcsolatos tevékenységeken keresztül pedig jórészt a nők érzik meg első körben, ami szintén hatással lehet a jelenlegi elnökkel kapcsolatos negatív véleményekre.

(…)

Lehotai Orsolya

 

 

A cikk teljes terjedelmében az Elle magazin 2020. novemberi számában olvasható.

ELLE 2020/11

donald trump elnökválasztás joe biden Kamala Harris usa

Még több
Aktuális