A jövő kommunikációja ebben az új világban

Amit mondunk, és ahogy mondjuk, jobban számít, mint valaha

2020.08.24. 18:49

Az egyik legtisztább emlékem a mindennapokból mielőtt beütött a járvány az a normalitás egyik utolsó legfinomabb pillanata. A barátaimmal sorban álltunk fagyiért Torontó egyik népszerű helyén majd elsétáltunk néhány háztömbnyit egy parkba és élveztük az év első tavaszias napját. Nem tudtam, hogy alig egy hét múlva minden megváltozik és a városban vészhelyzetet hirdetnek ki. Egy hónappal később, amikor először mentem ki az utcára a karantén alatt, feszülten manővereztem keresztül az élelmiszerbolton, amilyen gyorsan csak tudtam és aggodalmasan vettem a levegőt a halványkék eldobható maszkom alatt. Ahogy körbenéztem a többi maszkos arcra, eltávolodva éreztem magam – elzárva egy klinikai akadállyal az arcomon, ami eltompítja a hangomat és elrejti minden kísérletemet egy bátorító mosolyra – és csüggedten rájöttem, hogy mostantól ilyen lesz az élet.

A maszk már nem csak választható része az életünknek, figyelmeztet Dr. Melissa Yuan-Innes ontarioi sürgősségi orvos, aki napi 10 órán keresztül viseli a maszkot műszak közben. „A maszk viselete kötelező lett és az oltás ígérete nélkül nézünk a közeledő második hullám elé. Még ha az oltás át is megy a kísérleteken, még ott van a gyártás és a terjesztés is. Ez még nagyon hosszú idő” mondja a doktornő. Ahogy a mindennapi beszélgetéseinket megpróbáljuk másfél méterről, maszkon keresztül, plasztik védőmaszk mögül megtartani (nem lehet állandóan online megbeszélni), hogyan tartjuk fent a társasági kapcsolatokat, melyek létfontosságúak, hogy ellenállóak maradjunk ezekben a bizonytalan időkben?

Kutatások szerint a szemkontaktus az, ami valójában kulcsfontosságú egy jelentőségteljes beszélgetésnél. „Nagyon pontosan meg lehet becsülni a másik ember érzelmét, ha a szemébe nézünk” mondja Susan Holtzman, a British Columbia Egyetem pszichológia professzora. „Ha úgy gondolunk a kommunikációra, miközben a maszkot viseljük, mint a paint-by-number képekre – ahol minden színnek meg van a megfelelő száma, jelentése, a szemkontaktustól és a testtartástól, a hanglejtésig – egy üres terület marad, ahol a mosolynak kellene lennie, de még így is marad elég szín, hogy értelmezni tudjuk az egészet.”

Viszont van egy olyan terület, amivel csak nehézkesen foglalkoznak, ismételten, hogy a marginalizált, hátrányos helyzetű közösségeket érinti a legrosszabbul ez a helyzet. A különböző etnikumú emberek extra stressz helyzettel kerülnek szembe a maszk viselésekor, még sebezhetőbbé teszik őket a rasszizmussal szemben.  „A maszk eltérő jelentéssel bír, attól függően, hogy ki viseli. A jelentése hozzád kapcsolódik, de te nem kontrollálod azt” mondja Jasmin Zine, a Wilfrid Laurier Egyetem szociológiai professzora. A maszkot a régóta fennálló rasszista sztereotípiákhoz kötik, hogy az ázsiaiak a betegségek hordozói, illetve a feketék valós félelmei, hogy maszkviselés további zaklatást eredményezhet.

Bizonyos emberek, például akik hallókészüléket viselnek, vagy akik nehezen értelmezik a társadalmi jeleket, szintén nagyobb kihívásokkal állnak szembe, ha kommunikálni akarnak maszkon keresztül. Innovatív megoldások – mint az átlátszó panel a maszk szájrészénél, a szájról olvasás miatt, vagy LED világítás, mely jeleket, üzeneteket mutat – segíthetnek áthidalni a nehézségeket.

Ha úgy tekintünk a maszkra, mint a cselekvés szimbólumára a kollektív jóért – nem pedig úgy, mint egy megosztó politikai nyilatkozatra vagy kényelmetlenségre – akkor az elkerülhetetlen új jövő elfogadása nem lesz annyira nehéz, mint ahogy elképzeljük.  Sőt, lehet, hogy lehetőséget teremt számunkra, hogy jobb, és befogadóbb beszélgetőpartnerek legyünk. „Talán megtanulunk lelassítani vagy felemelni a hangunkat” mondja Yuan-Innes. Aztán, amikor ennek vége lesz, amikor végre letehetjük a maszkot, hogy kisétáljunk a napfényre, talán nagyobb együttérzéssel és türelemmel tesszük meg.

covid-19 jövő maszk oltás új norma új világ

Még több
Aktuális