Ki akar itt abortuszturista lenni?

Amire évtizedek óta nem volt példa: a magyar nők újabban külföldre utaznak, ha gyors és bürokráciamentes abortuszt szeretnének. Bécsben néztünk utána, miért van ez így.

Ki akar itt abortuszturista lenni?
2013.06.25. 15:00

Ahogy a Westbahnhofnál jobbra fordulok a Mariahilfergürtelre, olyan vadul dobog a szívem, mintha valóban terhességmegszakítás előtt állnék. Körülöttem áramlik az errefelé mindig élénk bécsi forgalom, az európai városlakók egyenruhájának számító farmer-tornacipő-bőrdzseki összeállításomban feltűnés nélkül simulok bele az U-Bahn irányából érkező tömegbe, mégis úgy érzem, mindenki engem néz, és azt gondolja: aha, az a nő ott az abortuszklinikára megy! Pedig ha tudnák, hová igyekszem, az sem zavarna senkit. A bécsi buszmegállókban nem riogatják az utasokat kétségbeesetten az életükért könyörgő magzatok, a metróperonon a nem kívánt terhességre megoldást kínáló klinika óriásplakátja ugyanolyan természetes látvány, mint egy nyelviskola vagy bank hirdetése.

Az írek hajóra szállnak

A megvetően csak abortuszturizmus néven emlegetett jelenség azóta létezik, amióta az egyes országok eltérő módon szabályozzák a művi vetélés feltételeit. A bajba került francia nők például évekig Svájcba jártak át, így vált a francia nyelvben a „Svájcba utazott” kifejezés a terhességmegszakítás szinonimájává. Hasonló jelentésben használják az írek az „áthajózott Angliába” fordulatot, az abortusz ugyanis mind az Ír Köztársaságban, mind Észak-Írországban illegális, aki ilyesmiben segédkezik, az akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphat érte. A tilalom azonban nem azt eredményezi, hogy az ír nők szülnek ész nélkül (bár a termékenységi mutatóik még mindig az európai élvonalba tartoznak), hanem azt, hogy a becslések szerint hetente 200 nő rándul át az Egyesült Királyságba és fizet ki átlagosan ezer fontot az otthon nem engedélyezett műtétért. A lengyel nők a környező országok, főként Ukrajna, Litvánia, Oroszország kórházait keresik fel, míg a tehetősebbek német vagy osztrák klinikákon végeztetik el a beavatkozást. A politikusok tehát már régóta rájöhettek volna, hogy az abortusz betiltásától gyerekből nem lesz több, csak a nőknek jutó szenvedésből.

Az abortuszturizmus nálunk sokáig ismeretlen volt, hiszen Magyarországon utoljára a rossz emlékű Ratkó-korszakban számított illegálisnak a műtét. Sőt, a 60-70-es években, a szigorú osztrák szabályozás idején Ausztriából a budapesti kórházakba jártak át a nők megszakíttatni a terhességüket. A gyakorlatot az osztrák állam 1974-ben még megpróbálta megnehezíteni azzal, hogy az érintetteknek közeli magyar hozzátartozókat kellett igazolniuk, 1975-ben azonban a bécsi kormányzat is legalizálta a művi vetélést, és ezzel az egész hercehurca fölöslegessé vált. Az utóbbi időben aztán az osztrák nőgyógyászok legnagyobb megdöbbenésére az abortuszturizmus iránya megfordult: amióta itthon két alkalommal is tanácsadásra kell menni a beavatkozás előtt, a vetélést gyógyszeres úton előidéző tablettákhoz pedig nem lehet hivatalosan hozzájutni, a Lajtán túli klinikákon megszaporodtak a magyar páciensek.

A betiltott tabletta

“Egy-két éve tapasztaljuk, hogy mind több magyar nő érkezik hozzánk – mondja dr. Christian Fiala, a terhességmegszakítással és családtervezéssel foglalkozó bécsi Gynmed Ambulatorium szakmai vezetője. – Először csak néhányan jöttek, akik megtudták, hogy ilyen lehetőség létezik. Aztán született néhány újságcikk, az interneten is többen beszámoltak a tapasztalataikról, így újabban hetente 5-10 magyar pácienst fogadunk. Azért is fordíttattuk le a honlapunk szövegét magyarra,

mert látjuk, milyen nagy az igény az információra, sőt tervezzük, hogy felveszünk egy magyar tolmácsot is. Lengyel segítőnk már van, mert onnan is érkeznek páciensek, ahogyan Szlovákiából is. Egy pozsonyi egyetemi hallgató lány az abortuszturizmusról írta a diplomamunkáját, és az általa összeállított kérdőívet itt a rendelőben magyar nők is kitöltötték. A válaszaikból egyértelműen kiderült, egyrészt azért fordulnak hozzánk, mert a gyógyszeres módszer Magyarországon nem érhető el, másrészt mert a műtét előtt kötelező tanácsadásra kell menniük. Sokan panaszolták, hogy ez sérti a méltóságukat, a személyzet tiszteletlenül bánik velük. Azt is elmondják, Magyarországon a hivatalos térítésen túlmenően még hálapénzt is kell fizetniük. Egyszerűbb, ha idejönnek, ahol tisztelettel kezelik őket, és még a szolgáltatás magas színvonalában is biztosak lehetnek. A terhességmegszakítás nagyon fontos személyes döntés, de az érintettek ezt nem egy vadidegennel akarják megbeszélni, hanem olyan, hozzájuk közel álló valakivel, akiben megbíznak. Mire hozzánk fordulnak, már meghozták a döntést, tehát nem az életüket akarják megvitatni velünk, hanem orvosi szolgáltatást várnak tőlünk, gyorsan, magas színvonalon elvégezve, és minél kevesebb fájdalmat okozva.”

A riport folytatását az ELLE legújabb, júliusi lapszámában olvashatjátok.

abortusz abortusztabletta abortuszturizmus bécs egészségügy Magyarország nők önrendelkezés riport

Még több
Test-Lélek