Pénz – A nők forradalma

A szüfrazsettmozgalom óta nem volt ennyi arca, üzenete, támogatója és kirobbanó forradalmi energiája a nők jogaiért, egyenlőségéért és függetlenségéért folyó harcnak, mint ma, a MeToo-mozgalom vagy a Pussy Riot korában. A harc az egyenjogúságért újabb és újabb területeken folytatódik, szembenézve a patriarchális hagyományok és sztereotípiák kihívásaival. Az egyik ilyen a nők és a pénz kapcsolata.

Pénz – A nők forradalma
2019.12.12. 12:38

Foglalkoztatási kvóták, női vezetők aránya és a nemek közötti bérszakadék… Eltérő az egyes országokban az egyenlőségért folytatott harc állása. A legjobban e téren talán Izlandon állnak, ahol ma már törvény tiltja a bérek egyenlőtlenségét.
A nők és a pénz viszonyának korszerűsítése csak most kerül a mozgalmak fókuszába: Mi történik a nők egyenlő munkával keresett egyenlő fizetésével? Hogyan kommunikálunk a pénzről? Hogyan lehetnek a nők a patriarchizmusból ébredező társadalmakban anyagilag függetlenek? Eljött a változás ideje a nők és a pénz közös narratívájában.

A nők költenek, a férfiak befektetnek?

Talán hiányoztam az óráról, amin a férfiak pénzügyi magabiztosságot tanulhattak? Nem, a férfiak e téren mutatott bizonyosságukat nem az iskolában, hanem a pénzhez kötődő nemi sztereotípiák elsajátítása során öltik magukra. Suze Orman, a pincérnőből lett Wall Street-i bróker, majd a CNBC Emmy-díjas pénzügyi műsorvezetője, egy interjú keretében emlékezett vissza arra, ahogy brókerként egy házaspárnak adott befektetési tanácsot, amikor rájött, hogy a férfi ugyan egy szót sem értett az ajánlat lényegéből, viszont magabiztosan elfogadta azt. „A férfiak is csak pénzügyi szélhámosok” – szűrte le a tanulságot.

Erős, hősies, hatalommal bíró vagy önfeláldozó nők, amazonok, macskanők – az elmúlt évtizedek meghatározó fiktív és valós női karakterei egyre szélesebb spektrumban és árnyaltabban jelenítenek meg nőiséget. Azonban kevés női főhőst látunk, ha a pénzügyi tudatosság a mérce. Gondoljunk csak Bridget Jonesra, aki csak piára és cigire költi a pénzét, vagy Madonnára, aki egyenesen az anyagi függést isteníti a Material Girl című slágerében. A Szex és New York írói is négy évadot váratták a közönséget arra, hogy Carrie végre szembenézzen kaotikus pénzügyeivel, és az anyagi függetlenség kérdése végre bekússzon az akkor provokatívnak számító sorozatba. Egyes hollywoodi alkotások, mint például az Egy boltkóros naplója pedig egyenesen inkompetensnek állítják be a nőket. A narratíva megváltoztatásában nemcsak közvetlen környezetünk és a popkultúra segíthetnek: az oktatás és a média nyelvezetének is változnia kell.

A Refinery29 magazin a Starling Bank tanulmányát dolgozta fel, mely kimutatta, hogy a női vagy férfi célközönségnek szóló médiumok teljesen más nyelvezetet használnak a pénzről beszélve. Az elemzett 300 cikk 65%-ában a nők „túlzó költekezőként” jelennek meg, a nőknek adott tanácsok többsége pedig a „shoppingolás” elkerülésére koncentrál. A cikkek 71%-a adott a nőknek spórolási javaslatokat, kuponok és kedvezmények ajánlgatásával. Ezzel szemben a férfiaknak szóló cikkek többsége a pénzügyi sikeresség és a „férfiasság” között húzott párhuzamot, a hatalom és erő nyelvezetét használva befektetési és költekezési tippekre koncentrált.

Sipos Anna közgazdász-pszichológus szerint több kutatás utal arra, hogy a nők közül jóval többen élnek meg a pénzzel kapcsolatosan negatív érzelmet, míg a férfiak körében az izgalom és öröm érzése gyakoribb, mint a nőknél. Ezt az ellentétet pont az oktatás és a média hidalhatná át.

Sallie Krawcheck, a Bank of America befektetési üzletágának korábbi vezetője és az Ellevest női befektetési hálózat alapítója számos beszédében felhívja a figyelmet arra, hogy a nők hátránya nem abban rejlik, hogy rosszabb lenne a pénzügyi ítélőképességük, vagy kockázatkerülőbbek lennének, hanem abban, hogy a tanácsadás és befektetés rendszere is a férfiakra van optimalizálva. Amerikában nem csupán a pénzügyi tanácsadók 86%-a férfi, de a nagyobb befektetési portfóliókat alakító algoritmusok is csak férfiak tipikus élethelyzeteit veszik figyelembe.

Pénz, szex, hatalom

A pénz világában a női példaképek története és üzenetei sokszor fonódnak össze a hatalom kérdésével, a női egyenjogúságért és szexuális szabadságért folytatott harccal. Sikeres cégek alapítói vagy más erős női vezetők, mint a médiamogul Arianna Huffington vagy a milliárddolláros Spanx alsóneműmárka alapítója, Sara Blakely; a tech világ nagyasszonya, Sheryl Sandberg; Alexandria Ocasio-Cortez vagy Michelle Obama – ezek a nők nem kevés időt és pénzt áldoznak arra, hogy más nőket inspiráljanak és oktassanak a vezetés, befektetés és vállalatalapítás terén.

A legendás énekesnő, Cher, az 1996-ban az NBC csatornának adott interjújában egy édesanyjával való beszélgetést idéz. „Drágám, egy napon majd találj egy gazdag embert, akivel megállapodhatsz” – idézi édesanyját, mire Cher azt válaszolta: „Anya, én is gazdag ember vagyok. És a tapasztalataim a férfiakkal nagyon jók: én azért választhatok valakit, mert tetszik nekem, és nem azért, mert szükségem van rá.” A pénz, a hatalom és szexuális szabadság összefüggései révén Biró Gabriella tanácsadó és „inspirátor” szerint egy nő anyagi függetlensége provokatív lehet férfiak és más nők szemében, így a pénzzel kapcsolatos tabukat is először pszichológiai téren kell megértenünk.

A pénz pszichológiája

„Sokan, még a pszichológusok között is, a pénzt rideg, racionális, az elszámoláshoz tartozó fogalomnak tartják, és a közgazdászok hatáskörébe utalják. Néha túl közönségesként máskor pedig egyszerűen tabuként kezeljük” – mondja Sipos Anna közgazdász-pszichológus, aki szerint a pénz nem pusztán egy praktikus, széleskörűen használt, racionális eszköz, hanem mély érzelmi jelentéssel is bír. Ezt az érzelmi jelentést nagyrészt a szüleinktől, korai élményeinkből tanuljuk, és legtöbbször nem tudatosul bennünk. Éppen ez az érzelmi jelentés az, ami miatt a pénz eltérő módon hat az emberekre úgy ösztönzőként, mint vásárláskor és a kapcsolatainkban.

„A modern ember ma már szinte szemrebbenés nélkül képes beszélni a szexuális életéről, de nagyobb elszánás kell ahhoz, hogy pénzügyeiről, ezzel kapcsolatos családon belüli vagy saját emberi gondjairól őszintén beszéljen” – folytatta Anna. Ezért a modern pszichológiában a pénzhez való viszony „terápiája” ott ragadja meg a problémát, ahol az a felszínen jelentkezik, például családi konfliktusok vagy egyéni pénzügyi problémák kirobbanásakor, és pszichoterápiás eszközökkel segíti megérteni az egyén pénzhez való viszonyát.

Anna szerint a pénzhez való viszony felismerése – akár gyerekkori tapasztalatokból vagy traumákból ered – nagyon jó eszköze az önismeret fejlesztésének: „Pénzhez való viszonyunk elemzésével könnyen megpillanthatjuk azt a valakit, aki ténylegesen vagyunk – és elkezdhetünk dolgozni azon, hogy olyanná váljunk, amilyenek szeretnénk lenni.”

Pénzügyi tabuk feloldása

Biró Gabriella tanácsadó szerint a lélek ápolása és a pénzzel, a testtel, az anyagi javakkal való törődés egyaránt elengedhetetlenül fontos a szabad, boldog és kiteljesedett élethez. Gabriella – aki korábban egy nagy bank főkönyvelője és könyvvizsgáló is volt – szerint a nők és a pénz viszonyának megértésében a felszíni problémák és a meglévő sztereotípiák értékelése mellett érdemes a pénzzel való kapcsolat gyökeréhez visszanyúlni. Szerinte „a legtöbb pénzügyi probléma mögött sokszor pszichés vagy lelki elakadás van. Sokan valamit a pénzzel való kapcsolaton keresztül kompenzálnak, vagy akár újraélnek egy-egy traumát”.

Gabriella módszertanát követve első lépésként meg kell különböztetnünk a viselkedésünket az identitásunktól, hogy megértsük, milyen emlékek vagy traumák alakították ki az anyagi felfogásunkat. „A pénz eszköz, ami magában nem tesz boldoggá, de olyan hatalmad ad, amivel az életünket szabadabban tudjuk élni.” A hatalmat jelenti például a családi, párkapcsolati vagy munkáltatótól való (anyagi, érzelmi, fizikai) függetlenség, azonban ennél mélyebben rejlő kérdésekről is szó lehet. „Sokszor tapasztalom, hogy az az ember, aki elszórja a pénzét, valamilyen oknál fogva nem akarja felvállalni a saját élete feletti hatalmat. A sok pénz nagyobb hatalom, a nagyobb hatalom pedig nagyobb felelősség és nagyobb szabadság: vajon kihez hű az az ember, aki a pénzét elszórva kiszolgáltatott marad, akár egy gyerek?” – veti fel Gabriella.

A megértés azonban nem hoz automatikusan megváltozott cselekvést. Így második lépésként érdemes segítséget kérni az érzelmi zárványok feloldásához: átélni a nehézséget, terhet, tehetetlenséget vagy fájdalmat, és felszabadítani magunkat pénzhez, felelősséghez és hatalomhoz kötődő berögzüléseinktől és az ehhez kapcsolódó érzelmi gátak alól.

Harmadik lépésként fontos a régi rutinok elengedése és cselekvési terv készítése. Gabriella szerint a pénz kezelése és megtartása is egy „edzhető izom”, de fontosak a személyre szabott célkitűzések, hogy megőrizzük a lelki és fizikai egészségünket.

A pénzmese vége

A pénzhez való viszonyunk érzelmi feltérképezése elengedhetetlen, azonban a pénz körüli tabuk megnehezítik a felelőssé és függetlenné válást. „Egy cunami vagy árvíz után senki nem a vizet hibáztatja” – világít rá Biró Gabriella. Ezzel ellentétben a pénzügyi krízisek kommunikációjakor, kihasználva
a pénz ambivalens jellegét, sokszor előszeretettel használjuk a „gonosz pénz” retorikáját. Az elmúlt tíz év és a kétezres évek gazdasági válsága nyomán a világsajtó szalagcímeit a „piszkos anyagiak” és a pénz mint érthetetlen erő narratívája uralta.
A közelmúltban végre számtalan szakmai és kulturális alkotás ad reálisabb képet a válság komplex okairól. Ilyen például a Big Short című film, mely bemutatta a pénzvilág szereplőinek felelőtlenségét, a szabályozási környezet hanyagságát és az emberek pénzzel való ignoráns viselkedésének összefüggéseit.

A 2008-as pénzügyi cunami majdnem elsodorta hazánkat. Magyarországon a devizahitelezés által kiváltott társadalmi válság és a túlzott eladósodás traumája különösen éles megfogalmazásokhoz vezetett a pénz és a bankok témájában.
A krízis magyar társadalmi lenyomatáról Király Júlia közgazdászprofesszort kérdeztem, aki a válság éveiben a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért felelős alelnökeként tagja volt a Monetáris Tanácsnak, és A tornádó oldalszele című könyvében szubjektív válságtörténetet mesél el.

Király Júlia rávilágított, hogy a válság utáni hangulat és a magyar lakosság pénzzel kapcsolatosan átélt traumája nem csupán bankellenes retorikát, hanem a pénzkezelés körüli bizalom kérdését is felhozta. Azonban az elmúlt években a bizalom és a pénzvilág körüli diskurzus is egészségesebb irányt vett. Ez pedig nemcsak a média és a közbeszéd nyelvezetében látszik, hanem az MNB forgalmi és stabilitási jelentései is alátámasztják: a betétek és a fogyasztási hitelezés növekedésén már nem érződik a válság lenyomata, és
a bankkártya-szolgáltatások népszerűsége is töretlen.

Ugyan a pénzintézetekbe vetett bizalom javult, hazánkban regionális és generációs különbségek is befolyásolják modern pénzügyi termékek, mint például a fintech szolgáltatások elfogadottságát. A fintech szó az angol „financial technology”, azaz pénzügyi technológia kifejezésből származik, és olyan új pénzügyi termékeket és szolgáltatókat takar, amik a tradicionális bankrendszer mellett vagy annak kihívójaként jelentek meg.

Nők és új pénzügyi rendszerek

Suze Orman számos sikerkönyvében hívja fel a figyelmet arra, hogy a Wall Street sokáig abból élt, hogy a pénzt bonyolultnak tüntette fel. A klasszikus pénzintézetekbe vetett bizalom megingása és az elmúlt évtizedek technológiai demokratizálódása teret nyitott a fintech szereplőknek, és egyben átalakította a pénzügyi gondolkodást. A bankok ugyan 50 évvel előbb kezdték a digitalizációt, viszont a fintech átértelmezte a klasszikus pénzügyi szolgáltatásokat: más csatornán, általában olcsóbban, gyorsabban és az ügyfelek nyelvén kínál pénzügyi szolgáltatásokat, azaz ott, akkor és úgy, ahogyan mi szeretnénk.

A fintech szolgáltatások egyszerűvé teszik a pénzkezelést: költségvetés tervezéséhez például ott az Akoin, pénzküldésre a Transferwise, megtakarításra a Funsave, bankolni pedig tudunk a Revolut vagy az N26 segítségével. A fizetés modern eszközei (például az Apple Pay, a Simple vagy a Buxa), a közösségi finanszírozás és hitelezés különböző formái, az új biztosítási lehetőségek és a kriptovaluták lényege, hogy megközelíthetővé, könnyen érthetővé és használhatóvá teszik a pénzügyek minden formáját.

Viszont hiába emelkedik a nők fizetése, és válik a pénz világa demokratikusabbá, ha továbbra is generációkkal ezelőttről származó gondolkodás alakítja a nők pénzképét, akkor nem tudják kihasználni az új rendszerek és szabályok előnyeit. Suze Orman szerint a legnagyobb veszély, ha a nők csupán a család pénztárosai maradnak, és a gondoskodás, önfeláldozás vagy „nőiségük” védelmének nevében nem teszik saját pénzügyi céljaikat és biztonságukat a középpontba. Megoldásként dr. Kate Levinson amerikai pszichológus az Emotional Currency című könyvében a pénz megértését, a pénzzel kapcsolatos érzelmek feltárását ajánlja. A szakértők és megannyi sikeres nő példájából az is látszik, hogy a változás csak egyéni szinten kezdődhet: először saját hozzáállásunkat kell rendeznünk ahhoz, hogy másoknak segíteni tudjunk és nők generációit inspiráljuk.                

Szelecki Dóra

nők pénz tudatosság

Még több
Társadalom