Hol a legjobb és a legrosszabb a világon nőnek lenni?

És hol áll hazánk a rangsorban?

Hol a legjobb és a legrosszabb a világon nőnek lenni?
2019.10.25. 14:41

Egy nőbarát ország, ahol a nemi egyenlőség és az inkluzivitás nem csupán üres szavak a politikusok beszédeiben. Ahol a családon belüli erőszakot a törvények féken tartják, ahol a nőgyilkosságot komolyan veszik, ahol a munka meritokratikus és az egyenlő bér garantált, ahol a biztonság adott, és a nőket a magas állásokban és a kormányban is komolyan veszik. Utópia? Talán, sőt, sajnos, valószínűleg, még mindig az, még akkor is, ha sok állam már megközelíti ezt az állapotot. Például Norvégia, Svájc és Finnosrzág. És aztán vannak olyanok, melyek fényévekre vannak tőlük ebben a tekintetben: ilyen Szíria, Afganisztán és Jemen.

A Women Peace and Security report (Nők, béke és biztonság jelentés), melyet a Georgetown Institute készített, éppen ezekről a viszonyokról ad számot, pontos számításokkal tudományos alapon. A listán, mely aszerint rangsorol, mennyire nőbarát egy ország, Magyarország a nem annyira előkelő 49. Helyet foglalja el. Az első Norvégia, a második Svájc, a harmadik Finnország, az utolsó helyezett Jemen, Németország a 17., az USA a 19., Csehország a 30., Románia az 53.

A Women Peace and Security index a nők státusát mutatja meg a világ különböző országaiban, és három különböző terület mérőszámaiból adódik össze, nevezetesen: a nők inkluzivitása a társadalomban, a biztonságérzetük és az igazságos bánásmód a törvény előtt. Ez a három makrorendszer több alkategóriára oszlik, mint a Parlamentben való részvételi arány, a mobiltelefonhoz való jutás, az, hogy mennyire diszponálhatnak a nők a saját pénzük felett, vagy annak a lehetősége, hogy bérért dolgozzanak. Minden kategóriához tartozik egy értékelés, amelyek aztán összeadódnak és így alakul ki a sorrend. Az Egyesült Államok például hiába teljesít jól majdnem minden alkategóriában, az eredményt lehúzza az a tény, hogy még mindig nagyon kevés a női képviselő a törvényhozásban.

A legjobban az észak-európai országok teljesítenek, a top tízben csupa európai ország található. A dobogósok után Dánia, Izland, Ausztria, Nagy-Britannia, Luxemburg, Svédország és Hollandia következnek.

Ez az osztályozási gyakorlat nagyon erős hatással bír, mert a nemzetek, csak úgy, mint az emberek, egymáshoz képest nézik magukat és így kénytelenek szembesülni a többiek eredményeivel” – nyilatkozta Judith Kelley a Duke egyetemről a National Geographicnak. „Az országokat érdekli a helyezésük, így az index pozitív motiváló erő lehet”. Ezen felül, az adatok megmutatják az egyértelmű összefüggést a nemi erőszak és a politikai illetve társdalmi stabilitás között. A női jogok megtagadása  és a nők elnyomása általában egyenes út az instabilitáshoz.

Egyelőre az országok 90%-ában érvényben van egy vagy több olyan törvény, mely diszkriminálja a nőket. 2018-ban nagyjából 379 millió nő szenvedett el bántalmazást a szüleitől, és egyetlen ország sem teljesített tökéletesen az inkluzivitás kategóriájában. Pakisztánban a férfiak 75%-a szerint elfogadhatatlan, hogy egy nőnek fizetett munkája legyen (ugyanez az arány több mint 50% Bangladesben, Jemenben, Irakban, Líbiában és Afganisztánban), Bahrainben pedig egy új rendelkezés szerint a nők nem hagyhatják el az otthonukat egyedül a férjük engedélye nélkül, a globális genderszakadék a foglalkoztatottak körében 30 százalékpont, néhány kivétellel, mint Ruanda, ahol a nők 93%-a dolgozik. Nagy út áll még előttünk a valós női emancipációig, ha eddig nem tudtuk volna, most itt van előttünk, számokban.

egyenlőség gender nőbarát nők ország

Még több
Társadalom