Egyre gyakoribb az internetes zaklatás Pakisztánban, ami rengeteg nő életébe kerül

A zaklató exek Pakisztánban megkeserítik a nők életét, sokszor öngyilkosságba hajszolva őket.

Egyre gyakoribb az internetes zaklatás Pakisztánban, ami rengeteg nő életébe kerül
2019.02.26. 08:00

Fatima 20 évesen hagyta el pakisztáni szülőfaluját, hogy orvosira járhasson. Nem sokkal lánykollégiumba költözése után az interneten megismerkedett a szintén pakisztáni származású Asad-al. Asad Szaúd-Arábiában élt, ezért telefonon tartották a kapcsolatot. Fatima hamar elkezdett mély érzéseket táplálni iránta és a közös jövőjüket tervezgette. Kapcsolatuk közel hét évig tartott, de csak egyetlen egyszer találkoztak személyesen, amikor Asad meglátogatta Fatimát Pakisztánban. Közös fotókat is készítettek, ahogyan a legtöbb fiatal. Fatima burkában volt, ami takarta testét, de a férfi kedvéért az arcát szabadon hagyta. Abból a régióból, ahonnan származik, a nőknek tilos úgy fotón szerepelniük, hogy nincsen eltakarva az arcuk. De Fatima megbízott Asad-ban.

Fatima az iPad-jét rábízta a férfire, aki megígérte, hogy megjavítja. Az egyetlen randi után állandó telefon kapcsolatban voltak, de Fatima tisztában volt azzal, csak akkor beszélhet családjának Asadról, ha az eljegyzi őt.
Charsadda,Pakisztán egyik városrésze, ahol a lány családja él elképesztően konzervatív régiónak számít. A nők nem dolgozhatnak a házon kívül sehol, valamint el kell takarniuk a szemük kivételével egész testüket, ha férfi kísérete nélkül lépnek utcára. A nőknek tilos szóba állniuk minden férfival, aki nem a családjukhoz tartozik, és a különböző események – az esküvőket is beleértve – mind gender szegregáltak.

Miután befejezte orvosi tanulmányait, Fatima visszaköltözött Charsadda-ba, mire a családja azonnal nekilátott férjet keresni neki. Annak ellenére, hogy Asad-hoz szeretett volna feleségül menni, nem szegült ellen a szülei döntésének sem, ezért nem sokkal később már meg is esküdött azzal a férfival, akit szülei választottak ki. Az esküvő után megszakított minden kapcsolatot Asad-al, törölte őt minden social média felületről.

Itt kezdődött el a rémálom…

Sokan szoktak bosszúból feltölteni a másikról kompromittáló képeket, vagy videókat egy durva különválás után, de Pakisztánban már egy olyan fotó is bicskanyitogatónak számít, amin a nő arca nincs eltakarva. 

Egy 2017-es kutatás szerint a pakisztáni nők 70%-a nem mer fotót megosztani saját magáról, mert attól félnek, hogy rossz kezekbe kerülnek a képek. 

A szakítás után Asad először Fatime húgán keresztül próbálta kényszeríteni a lányt, hogy folytassák a kapcsolatukat. Majd megfenyegette Fatimát, hogy posztolja azokat a képeket, amiket közösen készítettek. Nem hagyta abba a fenyegetőzést, a lány apjának és bátyjának is írt a Facebook-on.

Mivel nem érte el célját, Asad úgy döntött, hogy egy hamis profilt csinál Fatima nevében, majd a lány családjának összes tagjától kérvényezte, hogy ismerősök lehessenek. Asad közzétett egy albumot, amin Fatime és a család női rokonai láthatóak. A lány ekkor döbbent rá, hogy mikor a férfi megjavította az iPad-jét, ellopta a készüléken lévő fotókat. A nőknek alapvetően tilos fotókon szerepelni, de ha még online posztolnak magukról képet, az a hagyományaik szerint hatalmas tiszteletlenség.

„Bíztam benne. Sosem gondoltam volna, hogy képes lehet ilyesmire.“ Mondja Fatima.

A zsarolások és fenyegetések ideje alatt szülei és testvérei támogatták, de a család megalázva érezte magát. Fatima rettenetesen félt a távolabbi rokonai haragjától, ezért férjével másik városba költöztek. Az események miatt húgával együtt öngyilkossági kísérletet hajtottak végre. 

Elkeseredettségében Fatima a Digitális Egyenlőség Alapítványhoz fordult segítségért. A 2016-ban létrejött egyesület célja, hogy segítséget nyújtson az internetes zaklatások áldozatainak. Leggyakrabban nők kérnek segítséget zsarolások, fenyegetések és a személyi jogaik megsértése miatt.

A legtöbb bejelentés valamilyen szexuális tartalmú fotóhoz vagy videóhoz köthető, amit nem konszenzuális alapon posztoltak a nyilvánosság elé, ahogy Fatima esetében is egyértelműen történt. 

„Ha egy nő nem akarja híresztelni, hogy kapcsolatban áll valakivel, az olyan információ, amit könnyedén felhasználhatnak ellene.“ Mondja Shmyla Khan, a DEA igazgatója. 

Hasonló esetekben a legelső teendő, hogy az online cégnél teszünk feljelentést, kérvényezve, hogy távolítsák el a bizonyos tartalmat. Habár, ez a kérvény nem egyszerű, ha a tartalom nem szexuális töltetű. Nyugati szemlélettel megközelítve nehéz teljesen megérteni és átfogó képet kapni arról, hogy egy kép, amin Fatima arca látható – kifogástalan ruhában – miért hat fenyegetően az egész családjára. 

A nemi-alapú zaklatások rendkívül különbözőek a világ minden részén, arról nem is beszélve, hogy ez a problémakör nagyon nehezen kezelhető és megoldható a globális online cégek részéről.

Amikor bejelentés érkezik, a Facebook értékeli a tartalmat a közösségi irányelveknek megfelelően. A social média platformok általában tudják, hogy ami az egyik országban helyénvaló, az a másikban nem. „A közösségi oldalunk alapelveit úgy állítottuk össze, hogy minden kultúrát tiszteletben tartson, amik megjelennek az oldalon, valamint a szabályzatunk figyelembe veszi a közzétett tartalom mögötti szándékot is.“ Magyarázza a Facebook szóvivője. „A tartalmakat értékelő felhasználók a világ összes pontján lehetnek, több, mint 50 különböző nyelvet beszélnek, ezért bátorítjuk a közösségi oldalt használókat, hogy jelentsenek minden posztot, ami számukra sértő.“

A legnagyobb probléma, hogy egyes lokális tartalmak nincsenek megfelelően ellenőrizve. „Ez szerencsére folyamatosan javul, egyre több, különböző kultúrából származó felhasználó értékeli az oldalt, de a hiba még így is elkerülhetetlen.“ Mondja a szóvivő.

2015-ben – egy évvel azelőtt, hogy létrejött az alapítvány – Nighat Dad, a DEA kitalálója és létrehozója, kapcsolatba került egyetemi nők egy csoportjával, akiknek fotóit, telefonszámukat és nevüket- vagyis a személyiségüket – idegenek ellopták és különböző pornó oldalakon hirdették.

Night Dad, a Digitális Egyenlőség Alapítvány alapítója

Végül kitudódott, hogy két férfi zsarolta a diáklányokat pénzért, azzal fenyegetve őket, hogy photoshoppal meztelen képeket hoznak létre róluk, ha nem fizetnek. Habár, azok a fotók, amiket ténylegesen posztoltak a zsarolók a lányokról, nem voltak meztelenek, de a szöveg pastu-i nyelven íródott. Éppen ezért, mikor a lányok jelentették Facebook-on a problémát, az nem találta sértőnek a fotókat. Nighat Dad hosszas lobbizásának köszönhetően végül a Facebook eltávolította a tartalmakat. Az eset után a médiafelület elkezdett több etnikumú moderátort alkalmazni, hogy hatékonyabb legyen a szűrőrendszer. Ettől függetlenül azonban még így is nagy kihívással néz szembe a Facebook, hiszen egy ártalmatlannak tűnő fotó sokszor valójában a zsarolás eszközeként szolgál.

Khan elmagyarázta, ahhoz, hogy a Facebook letörölje a kívánt tartalmat két lehetőség közül egynek kell teljesülnie. Az egyik a közvetlen fenyegetés, a másik opció pedig a privát szféra megsértése. Utóbbi általában sikeresebb.

Ha fény derül egy titkos viszonyra, az egy pakisztáni nő számára halálos ítélet is lehet. Az online zaklatás miatt rengeteg öngyilkossági kísérletet hajtanak végre a nők, ugyanis rettegnek, hogy a családja rajtuk bosszulja meg az őket ért megaláztatást. A család megtorlása sokszor fenyegetőbb, mint az öngyilkosság.

Ha nem kell halállal fizetniük “tetteikért”, a következmények legtöbbször szinte láthatatlanok. „A legtöbb nőt egy ilyen incidens után szigorú korlátok közé zárják, ami azt jelenti hogy nem mehetnek iskolába, munkába, és egyetemre sem.“

A DEA javaslatára Fatima feljelentette Asad-ot. Hatalmas a probléma, mivel világszerte majdnem lehetetlen felderíteni az internetes bűntényeket. Fatima felfogta a tényt, hogy soha nem fogja visszakapni a képeit Asad-tól. A zaklatást sikerült megállítani, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a jövőben nem kezdődhet újra ez a tortúra a lány és családja számára. 

Az internetes bűncselekmény áldozatainak regisztrálniuk kell egy ügynökséghez, akik folyamatosan monitorozzák az ellenük felhasznált tartalmakat. A regisztrációnál nem csak a saját, de az édesapa személyi adatai is szükségesek, ami azért rettenetes, mert ha kiderül egy ilyen eset, az áldozatot gyakran örök életére házi őrizetbe veszi saját családja. De a probléma akkor is fennáll, ha a nők nem mehetnek férfi kíséret nélkül sehova, hiszen akkor képtelenek jelenteni az őket zaklatókat anélkül, hogy a férfi rokona tudomást szerezne róla.

Fatima története szempontjából a családja támogatása létfontosságú volt. „Ha egy másik lánnyal történne ugyan ez, akkor nagy eséllyel már nem lenne életben.“ Fejti ki lesulytó véleményét Fatima.

pakisztán women

Még több
Társadalom