A szürke ötven japán árnyalata

Állítólag, ha meg akarjuk tudni, mi vár ránk néhány évtized múlva, érdemes megnézni, hogyan élnek a japánok. Cikkünk szerzője körülnézett Tokióban, és találkozott szex nélkül élő házaspárokkal, kevés fiatallal, még kevesebb gyerekkel és nagyon sok idős emberrel.

A szürke ötven japán árnyalata
2017.09.14. 16:30

Japánban sétálva különös érzése támad az embernek. Valami furcsa, mintha valami „nem helyén való” lenne, valami, ami az emberekkel, nem a környezettel és nem a kultúrával kapcsolatos. Hogy mi az, arra csak napok múlva jön rá az éber szemlélődő – ennyi idő szükséges ahhoz, hogy megérjenek a kezdeti behatások és összeálljon a kép. Történhet ez villámcsapásszerűen is, mint történt velem az éjszaka közepén, egy hosszabbra nyúlt randevú után taxiba szállva. Bal oldali közlekedés, lassú, figyelmes menet, hosszadalmas udvariassági formulák – mind megszoktam. A furcsaság maga a taxis, nyilall belém a felismerés, a beszélgetés során minden angoltudását bevető kedves öregúr, aki óvatos becslésem szerint is hetven év felett jár már, hajnal háromkor mégis az utcát rója az autójával. Ekkor jön a felfedezés, mi volt végig furcsa: visszagondolva a járókelőkre, vendéglősökre, eladókra, a futókra,
az összes emberre, akivel eddig itt találkoztam, rendkívül kevés fiatal az utcán és az idősebb generáció egyértelmű túlsúlya.

Sokan vannak, sokáig élnek

A japán társadalom egészen különleges trendek találkozópontját képviseli korunkban, trendekét, melyeknek mély történelmi, kulturális gyökere hosszú időkre nyúlik vissza, melyek hatása komoly mértékben meghatározza majd az ország jövőjét, orientációját. Ezek formálásával a kormány is aktívan próbálkozik, rengeteg pénzt költve és célzott politikát kidolgozva erre. A legnagyobb problémát kétségkívül az elöregedő társadalom jelenti. A 2015-ös népszámlálás adatai szerint a 65 éves és annál idősebb népesség aránya a 27 százalékot közelíti, vagyis a 127 milliós népességből 34 milliónál is több ember számít idősnek. A lakosság öregedése számos fejlődő országban, így a legtöbb európai uniós országban is jellemző trend, ugyanakkor átlagban az uniós lakosság csupán 19 százaléka 65 év feletti, ami jóval alacsonyabb a japán adatnál. Ráadásul a világon itt a legmagasabb, 83,4 év a születéskor várható élettartam, vagyis a japán lakosok minden korábbinál hosszabb életre is számíthatnak. Az elöregedő társadalom trendje pedig a közeljövőben sem változik majd: a legalább 65 évesek aránya 2060-ra a 40 százalékot is eléri majd, miközben a 19 évesek aránya a teljes lakosságon belül mindössze körülbelül 13 százalékot fog kitenni – olvasható a japán kormány előrejelzésében.
Hogy ezek a demográfiai változások pontosan mekkora terhet jelentenek majd az ország számára, azt nehéz megjósolni, ám a társadalmin túl várhatóan komoly gazdasági hatásai is lesznek. Az idős lakosságnak ugyanis társadalombiztosításra, nyugdíjra, orvosi kezelésre, egészségügyi szolgáltatásokra, sok esetben speciális kezelésre, felügyeletre van szüksége. Az idősotthonokban lakók száma csak az elmúlt négy évben negyven százalékkal nőtt, az ellátásukat végzőkből ugyanakkor már ma is komoly hiány mutatkozik. A közgazdászok és szociológusok az úgynevezett időskorú függőségi ráta mutatóját használják, mely az aktív munkaképes korú lakosságra jutó idősek arányát mutatja.
Ez az érték a század közepére Japánban a becslések szerint ijesztően magas, 72 lesz, vagyis minden száz 14 és 65 év közötti lakosra 72 idősebb korú ellátása jut majd.
Japán fiatalokból ugyanakkor egyhamar minden jel szerint nem lesz több, a családalapítási kedv ugyanis finoman szólva is lanyhatagnak nevezhető. A 15 évesek és annál idősebbek 32 százaléka sosem házasodott, és nem azért, mert „nem számít a papír nekik”, a házasság formális köteléke nélkül együtt élő párok aránya mindössze 1,6 százalék.
A jelenséget részben a többi fejlett országban is jellemző trendek magyarázzák, így az, hogy a fiatalok mind hosszabb ideig járnak iskolába, a nők anyagilag önállóbbak. És ehhez társulnak a japán fiatalok az elrétő kultúrából fakadó családalapítási szokásai.

(…)

szöveg: Szerencsi Ágnes

A tejles cikket az ELLE magazin 2017. októberi számában olvashatjátok.

japán társadalom

Még több
Társadalom