Ökobarát kozmetika

Kozmetikumainkkal naponta átlag 126 különböző hatóanyagot viszünk be a bőrünkbe, melyek egy része nemcsak felesleges, de akár káros is lehet. A természet ennél kevesebbel is beéri.

Ökobarát kozmetika
2015.06.10. 11:00

Mielőtt letesszük voksunkat a bio, natúr vagy klasszikus bőrápolók mellett, mindenképp érdemes mérlegelnünk, hogy milyen mértékű változás az, amire vágyunk és mindezt mennyi idő alatt szeretnénk elérni. A természetnek időre, így ha őt választjuk, nekünk türelemre van szükségünk. Ám ha a türelem nem a legfőbb erényünk, vagy jobban bízunk a laboratóriumi összetevők hatékonyságában, akkor sem kell lemondanunk teljesen a természet ajándékairól, mert bőségesen találunk a bőrünket közvetlenül nem veszélyeztető megoldásokat, csupán körültekintőbben kell választanunk.

Névmágia

A környezettudatosság korában elengedhetetlen, hogy bolygónkra is tekintettel legyünk, ugyanakkor testünk ápolása, egészségünk megőrzése is sokunknak legalább olyan fontos. Ezt bizonyítják az egyre növekvő számban megjelenő növényi összetevőkkel készült, „a természet inspirálta”, „100% természetes” és egyéb szlogenekkel párosított bőr- , hajápolási kozmetikumok és sminktermékek is. Azonban a hangzatos feliratok és „zöld” csomagolás korántsem jelenti azt, hogy natúr-, vagy biokozmetikummal van dolgunk. Érdemes megkülönböztetnünk a bio és természetes hatóanyagokkal kiegészített, a natúr- és bio- (vagy organikus) kozmetikumokat.

A natúr vagy természetes kozmetikumok összetétele túlnyomó részt növényi vagy a természetben előforduló ásványi eredetű összetevőkből áll, míg a bio vagy organikus készítmények esetében ezek az összetevők vegyszermentes biotermesztésből is származnak. Az összetételre vonatkozóan biztos támpontot a termék csomagolásán feltüntetett elismert tanúsítványok adnak. Az ECOCERT, a BDIH, Cosmebio, USDA, Icea vagy Soil Association jelölések garantálják, hogy a kozmetikum összetételének legalább 95%-a természetes növényi alapanyag, és a felhasznált növények minimum 10 %-a ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származik. Ezek a kozmetikumok nem tartalmaznak mesterséges színezéket, illatanyagot és tartósítószert (például parabéneket), továbbá kőolajszármazékot (paraffinok), génmódosított összetevőket és szilikont. Fontos még, hogy a terméktesztek során nem végeznek állatkísérleteket.

Káros ötös

Egyre több a tudatos felhasználó, aki vásárlás előtt nem csak a szépen csengő ígéreteket, hanem az összetevők listáját is alaposan szemügyre veszi. De talán annál, hogy egy krémben mi legyen benne, még fontosabb, hogy mi ne – például parabének vagy felesleges kémiai adalékok, színezőanyagok, melyek az enyhének számító bőrirritációtól kezdve akár olyan súlyosabb tüneteket is okozhat, mint az endokrin rendszer megbetegedése.

1. Parabének

Kozmetikumokban gyakran előforduló tartósítószer. Sok parabénféle képes leutánozni az ösztrogén hormon működését, amiből az a következtetés vonható le, hogy befolyásolhatja az endokrin rendszer működését. Bár közvetlenül még nem nyert bizonyítást, de egyes kutatások szerint ez férfiak esetében a spermiumok számában okozhat csökkenést, nőknél pedig fenn állhat a mellrák veszélye. Mivel az eredmények magas koncentrációban alkalmazott parabének esetében bizonyítottak és a legtöbb kozmetikumban mennyiségük minimálisnak mondható, egyelőre az FDA szerint a parabének alkalmazása biztonságos.

2. Mesterséges színezők

A leginkább szabályozott összetevők. Nagy részüket a karcinogén (rákkeltő) hatás vizsgálatánál az FDA már 1938-ban betiltotta, a maradékot pedig szabályozta – pl. a szemkörnyékápolókban kizárólag élelmiszer minőségű festékek használhatók. Egyetlen kivétel a kőszén-kátrány színezők – pl. 4-methoxy-m-phenylenediamine (4-MMPD) – , melyeket sötétebb hajfestékeknél alkalmaznak, és bőr érzékenységet okozhatnak és tilos szempilla – vagy szemöldökfestéshez használni őket, mert vakságot okozhatnak.

3. Petrokemikáliák

Fosszilis üzemanyagokból nyert kémiai vegyületek hatalmas csoportja, beleértve a benzint, szént, kátrányt és a kozmetikumokban előszeretettel alkalmazott petrolatumot (vazelin). Olcsó és hatásos adalékanyag, amely bent tartja a nedvességet, az irritációra hajlamos bőrtípus is jól tolerálja, a bőrszárazság problémájára pedig a bőrgyógyászok előszeretettel alkalmazzák. A vazelin nyomokban tartalmazhat olyan szennyeződéseket, mint a feltehetően karcinogén polycyclic aromatic hydrocarbon (PAH), melyet a gyártók egy kémiai eljárás következtében ki tudnak vonni belőle. Bár a kozmetikumokban használt vazelint szigorú tisztítási folyamatoknak vetik alá, egészen kis mennyiségben egyes vazelingyártó márkák termékeiben fellelhető PAH. Az esetleges veszélyt elkerülhetjük, ha olyan kozmetikumokat választunk, melyek összetételében nem szerepel a petrolatum, paraffinum, vazelin vagy ásványi olaj megnevezés.

4. Ftalátok

Ezeket a többszörös hatású kemikáliákat használják körömlakkokban, mert csökkenti a lepattogzódást, parfümökben, mert tartósítja az illatot. A két legismertebb a DBP (di-n-butyl phthalate) és a DEHP (di [2-ethylhexyl] phthalate).

5. Szintetikus illatanyagok

A szintetikus és természetes illatkompozíciók szigorúan őrzött titkos receptúrák alapján készülnek, legyen az a kedvenc hidratálónk illata vagy a parfümünké. A gyártók nem kötelesek feltüntetni az illatanyag összetevőit, így az alkotóelemek listájában csak a „fragrance” (illatanyag) megnevezéssel találkozunk. Így azt sem tudhatjuk, vajon a szépítőszerünk tartalmaz e ftalátokat, ahogy azt sem, hogy az illatanyagban van e galaxolid vagy tonalid (szintetikus mósusz), melyek a tapasztalatok szerint felborítják az endokrin rendszer működését. Ha tehát biztosra akarunk menni, netán érzékeny a bőrünk, és allergiára hajlamosak vagyunk, válasszunk illatanyagmentes szépségápolókat.

A cikk folytatását az ELLE aktuális, júniusi számában olvashatják!

bio bőrápolás ftalát káros kozmetika kozmetikum natúr natúrkozmetikum öko parabén parfüm szépségápolás szintetikus természetes

Még több
Szépség