Milyen jó is lenne, ha mindenki mellett ott állna egy vagány Inez

A Budapesti Operettszínház magyarországi ősbemutatója, Frank Wildhorn világhírű zeneszerző Carmen című musicalje kapcsán kérdeztük Szulák Andreát, aki Inez szerepét formálja meg a darabban. Az április 19-én, 20-án és 21-én hármas szereposztásban színre kerülő előadásban játszott karakteréről is mesélt, de szóba került a szív és a ráció kapcsolata, valamint az is, hogy milyen fontos az ember életében egy támogató személy, akire mindig számíthat.

Milyen a próbák hangulata, hogyan érzed magad? 

Az én hangulatom nagyon jó! Nagy öröm számomra, hogy a Homonnay Zsolt rám is gondolt Inez, Katarina nagynénje szerepében. Régóta kollégák vagyunk, kedveljük egymást magánemberként és a színpadon is jól működünk együtt. Csupa szerethető művész kapott helyet ebben a produkcióban, akikkel ismerjük egymás színházi nyelvezetét, tudjuk, hogy melyikünk hogyan működik. Amikor itt vagyok a próbákon, mindig vidám a hangulat, rengeteget nevetünk, amikor éppen nem a darab megfejtésén dolgozunk. Most még elkerül bennünket az izgalom, hiszen egy-egy jelenetnél megállunk, javítunk, pontosítunk. A jövő héten viszont sűrűsödnek az események, mert a szerepem koreográfiáit végleges formába öntjük.

Mi adja Inez különlegességét, varázsát? 

Az, hogy szerethető figura: szabad, önazonos, bátor, mai nő, aki kellőképpen asszertív, tehát képes kiállni magáért. Nem ijed meg a saját árnyékától, de közben csibész, kicsit kalandor és mély érzésű. Egyszóval: igazán rokonszenves figura.

Milyen az ő viszonya Katarinához és Carmenhez? 

Katarinával szemben pótanya, aki védelmezi, oltalmazza és ellátja jótanácsokkal a fiatal, ártatlan, tapasztalatlan lányt. A szerepből kiindulva a saját gyermekemre gondolok, akinek egy személyben vagyok edző, pszichológus, barátnő, de fegyőr is, ha kell. Carmenben pedig a fiatalkori önmagát látja, azt a zabolázhatatlan, szabad lelkű, vagány nőt, aki folyamatosan izgalomban tartja a környezetét.

Mi motiválja őt a darab során? 

Inezben semmiféle számító szándék nincs, őt pusztán az érzelmei és az ösztönei vezérlik, talán ebben egy kicsit hasonló Carmenhez. Nyilván a kor, az eltelt évtizedek sokat szelídítettek rajta, de még mindig ott lángol belül az izzó parázs, és ennek időnként tanújelét is adja a darab során. Inez elsősorban a szívére hallgat, ebből építkezik.

A perzselő szenvedély köré szerveződik az egész musical. Hogyan látod a nő és a férfi örökös „párharcát”? 

Ez így normális. Nem akarok közhelyekkel élni, de a nők a Vénuszból, a férfiak a Marsból inspirálódnak. Érdekes tapasztalat számomra, hogy manapság e tekintetben olykor a feje tetejére áll a világ, de remélem, hogy a természet úgyis elrendezi a maga módján. Visszatérve a kérdésedre, nem is igazán harc ez, hiszen ideális esetben a nő és a férfi is megtalálja a saját helyét, szerepét, feladatát és mondanivalóját és így megteremtjük a világegyetem számára is megfelelő egyensúlyt. Én legalábbis mindig erre törekszem.

Kitekintve kissé a szereped mögül, az általad említett természeti törvényszerűségek Carmen személyiségében is megjelennek?

Szinte minden megnyilvánulásában. Ő maga a tűz, az őserő, az abszolút érzelmi alapokon létező és égő fáklya, nem véletlenül íródott róla Wildhorn musicalje.  

Inezként hogyan viszonyulsz Carmen végletességéhez? 

Egyetlen jelenetünk szól ennek a kifejezéséről, amikor el is hangzik a mondat, hogy „a fiatalkori önmagamra emlékeztetsz”, de az én feladatom inkább Katarina védelmezése és mentorálása. Viszont azt is hozzátenném, hogy Inez élete nem egyenlő Katarináéval.  A szerepemből kiindulva ott tudok lenni mellette támaszként, háttérként, segítőként, de a döntéseit nem hozhatom meg helyette, csakis ő élheti át a saját drámáit, az örömeit, a kudarcait és a sikereit egyaránt. A nézők, ha valamit hazavihetnek majd az általam megszemélyesített karakterből, ami egyben a legfőbb jelentősége is, a vágy, hogy milyen jó is lenne, ha mindenki mellett ott állna egy ilyen vagány Inez. Sok embernek hasznára válna.

Miért érdemes megnézni az előadást?

A Budapesti Operettszínház művészeinek krémjével találkozhatnak a nézők és rendkívül látványosak lesznek a díszletek és a jelmezek is. Szívünket, lelkünket beleadjuk az új bemutatónkba és bízom benne, hogy a tőlünk már megszokott magas színvonalat még tovább építi a Carmen című produkciónk.