A legjobb filmek, amik Jézus életéről szólnak

2020.04.12. 09:51

Joaquin Phoenix – Mária Magdolna

Sokáig hezitált, egyáltalán vállalja-e a szerepet, mégis csak Isten fiáról van szó. Aztán emlékeztette magát, hogy „Jézus is csak egy ember volt, akihez csak meg kell találni a személyes kapcsolódásokat”. Pedig Joaquin Phoenix maga is egy Isten gyermekei nevű szektában töltötte gyerekkorát, meglehetősen puritán körülmények között, bár ennek semmi köze nem volt Garth Davis rendező választásához.

Két éve, húsvétkor került a mozikba a Mária Magdolna, amely a kereszténység valószínűleg legtöbbféleképpen (félre)értelmezett alakját állította a középpontba, Rooney Marával a címszerepben. Hiszen Mária Magdolna volt már kurtizán, Krisztus szeretője és csodatevő szent is, Davis pedig filmjében azt a fiatal nőt akarta megmutatni, aki nem csak egy volt az apostolok közül, de talán az egyetlen, aki igazán értette Jézust.

A Mária Magdolna finoman feminista színezete pedig egyáltalán nem volt Phoenix ellenére. „A Bibliában egy nő két dolog lehet: szűz vagy bűnös prostituált. És hihetetlen, hogy ez a kettősség ma is létezik” – fogalmazott a bemutató után a Jézust alakító Phoenix, majd eltűnt, és kisvártatva Joker alakjában tért vissza.

Jim CaviezelA Passió

Szadisztikusan véres jelenetei és sajátos evangélium-értelmezése önmagában is elég lett volna egy jó kis botrányhoz, de rendezője nyilatkozatai után A Passió kapott még egy kis vajszínű árnyalatot. Mel Gibson harmadik filmjében ugyanis sokak szerint túlságosan direkten nevezte meg a zsidókat Jézus halálának felelőseként, majd személyesen is tett még néhány antiszemita megállapítást.

Gibson Krisztus életének utolsó tizenkét óráját mutatta be, nagyon látványos, naturalista stílusban, a főszerepet pedig a mélyen vallásos, éppen 33. életévét taposó Jim Caviezelre bízta. A színész persze megrendülve fogadta a felkérést, de nem veszítette el a humorát, amikor arról kérdezték, mégis hogyan készült a szerepre? „A hátsó kertben lévő úszómedencében próbálgattam a vízen járást”.

Caviezelt a forgatás alatt több megpróbáltatás is érte, a kereszt cipelése közben kificamította a vállát és egyszer a villám is belécsapott, de a gondviselés mindig mellette volt. Ő az egyetlen Jézus-színész, akit a People magazin az év legszexibb férfijának választott.

Willem Dafoe – Krisztus utolsó megkísértése

De nem Mel Gibson rendezése volt az első bibliai témájú botrányfilm. Martin Scorsese 1988-ban már elkészített egyet – a Krisztus utolsó megkísértését egyenesen keresztényellenességgel vádoltak. Scorsese egy merőben új nézőpontot keresett a Názáreti életének narratívájához, Nikos Kazantzakis azonos című regényét felhasználva a vágyaival és a megváltó-szereppel küzdő emberként mutatta be Jézust, aki, miután a Sátán még utoljára megkísérti, még a keresztfán is Mária Magdolnával közös életéről fantáziál. Az ekkor megelevenedő szexjelenet, mondjuk úgy, sokaknak már nem fért bele…

Pedig Willam Dafoe első ránézésre nagyon is hagyományos Krisztusnak tűnik, és jelmezek és a helyszín is megfelelően autentikusak volt. Dafoe szerint Scorsese filmjét nem is annyira a katolikus egyház, mint inkább a vallásos jobboldal kritizálta, mert végre lett egy ürügyük Hollywood támadására. A színész mindenesetre legalább szerzett egy kis edzettséget Lars von Trier Antikrisztusának botrányához.

Graham ChapmanBrian élete

És még mindig nem értünk a blaszfémia végére, hiszen már 1979-ben megszületett a filmtörténet első olyan alkotása, amely úgy volt eretnek, hogy közben iszonyúan vicces volt. És mivel Nagy-Britanniában ekkor még bűncselekményként kezelték az istenkáromlást, a csapat konkrétan a börtönt kockáztatta vele. A Brian élete azonban idővel az abszurd humorra vevő közönség igazi kultfilmje lett, mára a világ minden táján generációk fújják kívülről a sajtkészítőkről és a Fikusz Kukiszról szóló idézeteket.

Brian szerepéért kezdetben John Cleese is kampányolt, de a többiek ragaszkodtak Graham Chapmanhez, és a Monty Python Megváltóját már el sem tudnánk képzelni az ő bájosan esetlen figurája nélkül. Azért akadtak gondok is a forgatáson. Amikor például azt a jelenetet vették fel, amelyben Brian meztelenül intéz beszédet a tömeghez, Terry Jones finoman felhívta Chapman figyelmét arra, hogy most az is láthatóvá vált, hogy valójában nem zsidó. A problémát aztán egy gumiszalaggal orvosolták.

Robert Powell – A názáreti Jézus

A bibliai témájú mozik közül valószínűleg Franco Zeffirelli grandiózus munkája és Robert Powell Jézus-alakítása gyakorolta a legnagyobb hatást a világ nézőire. Már 1977-es bemutatásakor is nagy sikere volt, még az akkor regnáló VI. Pál pápa is kifejezte elismerését az alkotóknak, az elmúlt negyven év karácsonyi és húsvéti televíziós ismétléseit figyelembe véve pedig bele sem merünk gondolni a teljes nézőszámba.

Az olasz rendező Jézus szerepére kezdetben Dustin Hoffmanban és Al Pacinóban is gondolkodott, ám végül az addig Júdás figurájára kiválasztott, és alig ismert brit színész, Robert Powell kapta meg azt, köszönhetően elsősorban elbűvölően kék szemének. Zeffirelli ezután ikon-szerű, szinte mozdulatlan színészi játékot kért Powell-től, akinek sikerült a lehetetlen: a hat és fél órás film alatt állítólag egyetlen alkalommal pislog. Az átalakulása is kivételesen jól sikerült: amikor a Názáretiként kijött az öltözőjéből, a stábtagok azonnal abbahagyták a káromkodást.

A színész, elmondása szerint, a filmet megelőzően nem sok érdeklődést mutatott Jézus alakja iránt, a forgatás után viszont erősen hinni és kötődni kezdett hozzá. Robert Powell töviskoszoszorús portréja a 20. század egyik meghatározó Jézus-ábrázolása lett, számos katolikus kiadvány azóta is az ő arcképével illusztrálja Isten fiát.

Ted NeeleyJézus Krisztus szupersztár

Ted Neeley ma már inkább hasonlít egy Cohen-film lepukkant autótolvajára, az 1973-as filmmusicalben azonban még nagyon is hiteles Krisztus-figuraként tűnt fel. Tim Rice és Andrew Lloyd Webber rockoperájának filmváltozata Jézus életének utolsó napjait mutatta be amerikai hippik előadásában, színes jelmezekben és afro-amerikai Júdással. Neeley-nek ezt követően kevésbé a színészi, mint inkább a zenei karrierje indult be, énekesként többek között Meat Loaf és Tina Turner lemezein is közreműködött. A Megváltót viszont összesen húsz éven át, nagyjából 500 előadásban alakította a Jézus Krisztus szupersztár színpadi előadásaiban, és ha hozzávesszük a film világsikerét is, nem csoda, hogy azóta is ezzel a szereppel azonosítják. „Gyakran jönnek oda hozzám az emberek, és azt mondják: „te vagy az én Jézusom!”, mire én mindig azt válaszolom, hogy „én egy ordítva éneklő rock dobos vagyok Texasból, akinek szerencséje volt. Jézus, az biztosan nem vagyok. De köszi.”

Patakfalvi Dóra

film húsvét jézus jézusról szóló film passió

Még több
Kultúra