Muszbek Katalin: “Magyarországon nagyon erősen élnek a tabuk”

A Magyar Hospice Alapítvány igazgatója immár három évtizede dolgozik azon, hogy megváltozzon a halálhoz való viszonyunk.

2020.02.17. 12:41

Tudjuk, hogy a magyar társadalom nem foglalkozik a halállal, de miért van ez így?

Magyarországon nagyon erősen élnek a tabuk, aminek az is része, hogy a beteg emberekkel hajlamosak vagyunk nem foglalkozni. A hospice ellátórendszerrel tudtunk némileg lazítani ezen a tabusításon, de továbbra is meghatározó. A halál elutasításának kultúrája magukra a haldoklókra is jellemző, amit jól mutat, hogy még akiknek nincs rokona, az sem gondolkodik el azon, hogy végrendeletet írjon és abban valakire hagyja kisebb-nagyobb vagyonát. 

Megválaszthatjuk-e ma Magyarországon, hogyan távozunk ebből a világból?

Egyre inkább igen. Bár hozzánk többnyire a családon keresztül kerül be egy-egy beteg, de az az ő döntésük, hogy közeli hozzátartozójuk ne a klasszikus kórházi körülmények között töltse el utolsó heteit, megadva ezzel a méltóságot a távozásának. Létezik továbbá az élő végrendelet, amiben egy beteg rendelkezhet arról, hogy élete végén milyen beavatkozásokat enged és nem enged. Kijelentheti például, hogy nem kér újraélesztést, vagy hogy természetes módon szeretné befejezni az életét.

Létezik-e szabadság az életünk legvégén?

A hospice megadja azt a szabadságot a betegeknek, hogy otthon, vagy intézményi körülmények között szeretne távozni az élők sorából. Nálunk az orvosok és nővérek mellett pszichológus segítségét is igénybe lehet venni, hiszen az élet végének közeledtével nagyon sok pszichés tünet is felszínre tör. Mindenesetre még ekkor is vannak igazi sikersztorik: az egyik régóta fekvő idősebb betegünk például annyira jól lett, hogy elmehetett az unokája jégkorongmeccsére. Gondoljunk csak bele, micsoda szabadsága volt ez neki!

Mikor forduljon valaki a hospice felé?

A hospice ellátást a gyógyító kezelés lezártával lehetne és kellene igénybe venni, sokszor ez mégis csak késve történik meg. A legtöbben csak az utolsó hetekben jelentkeznek, mivel az ő fejükben az van, hogy ha hospice ellátást kérnek, azzal lemondanak az életről, pedig épp ellenkezőleg. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ellátásnak köszönhetően – hacsak néhány héttel is, de –meghosszabbodik az élet, ami egyúttal minőségibb is lesz. A hospice rendszerében 80-100 betegünk van otthonápolásban, a Hospice Házban pedig összesen tíz ágy van, ami ezen betegek háttérintézménye arra az esetre, ha szükség van rá.

Mennyire nehéz beadni egy hozzátartozónkat hospice rendszerbe?

A hozzátartozókban többnyire hatalmas lelkiismeret-furdalás van, amikor kéri a hospice ellátást. A közeli rokonok sokszor csak az utolsó pillanatban, napokkal a beteg halála előtt adják be őt, amikor már mi magunk sem tudunk rajta sokat segíteni. Az utóbbi években egyre gyakrabban találkozunk azzal, hogy a betegek gyerekei már nincsenek Magyarországon. Napi szinten tárgyalunk külföldön élő hozzátartozókkal, akik onnan próbálják megszervezni jellemzően szüleik ellátását.

elle interjú muszbek katalin

Még több
Kultúra