Jón Kalman Stefánsson: Izlandon nincs karácsony könyvek nélkül

Jón Kalmas Stefánsson, a Man Booker-díjra jelölt izlandi író a Margó Irodalmi Fesztiválra érkezett Budapestre, hogy bemutassa Menny és Pokol trilógiáját. A több, mint ezer oldalas regény az év egyik legfontosabb olvasmánya.

Jón Kalman Stefánsson: Izlandon nincs karácsony könyvek nélkül
2019.12.18. 11:41

A Menny és pokol trilógia olvasását leginkább egy hosszú és mély meditációhoz tudnám hasonlítani. Az írás folyamata ezzel szemben milyen volt?

Nagyon nehéz és hosszú munka volt, ami közben tele voltam kétségekkel. Nem volt pontos kép a fejemben írás előtt, a folyamat alatt formálódott szinte az egész történet. A kép, amivel a könyv kezdődik, ahogy a halászok kihajóznak a tengerre, azt gondoltam, 2-3 oldal lesz és a fiút csak egy mellékszereplőnek szántam. Amikor nekiláttam a munkának száz oldal lett ez a leírás és szinte az egész történetet megváltoztatta. Írás közben elkapott egy örvény és nem eresztett, egyáltalán nem tudtam kontrollálni. Nem láttam, merre haladok, folyamatosan újabb nem várt karakterek jelentek meg a szemem előtt. Ez jól hangzik, minden leírt szó reményt adott, aztán egy hét múlva visszaolvasva rájöttem, hogy szinte a fele szemét. Az egyik legfontosabb dolog munka közben a folyamatos kételkedés, hogy folyton kérdőjelezd meg magad. Folyamatosan egyensúlyozni kell aközött, hogy higgy magadban miközben kétségeid vannak magaddal szemben. A folyamatos kételkedés a legjobb barátja minden művésznek. Amint eltűnnek a kérdőjelek magad és a munkáddal kapcsolatban, lehúzhatod a redőnyt. 

Az irodalomnak fontos szerepe van a könyvben. Önnek magánemberként mit jelent az irodalom?

Mindig olvasó voltam, gyerekként a legjobb búvóhelyem az olvasás volt. Idővel rájöttem, hogy a könyvek egy sokkal érdekesebb hellyé varázsolják a világot, hiszen rengeteg emberi sorsot, érzést és gondolatot lehet megismerni általuk. Kitágítja a világunkat. Nem is tudom különválasztani az életet az irodalomtól, hiszen az egyik a másiktól függ és folyamatosan hatással vannak egymásra. Utálom, amikor az emberek az irodalmat és a művészeteket egy sznob allűrként kezelik. Nem értem, hogy miért beszélnek valami különleges módon a művészetekről és miért viselkednek másképp, ha művészetről van szó. Nem kell ünneplőt húznod, ha színházba mész, a farmer is rendben van. Az egyetlen dolog, amit a színházból kijövet meg kell figyelned, hogy mit kaptál az előadástól. 

Olvasás közben minden érzékszervemet megdolgozta a történet és benne leginkább természet jelenléte és fontossága. Milyen kapcsolatot ápol a természettel?

Pár száz éve a lélegzetünk még a természet lélegzete volt, de mára teljesen elfelejtettük, hogy mi is a természet része vagyunk. A stressz a legjelentősebb eredménye ennek a szakításnak. A szervezetünk még nem készült fel erre a modern életre, a testünk még mindig leginkább az állatokéhoz hasonlít. Például egy jó formában lévő ember többet tud futni, mint egy ló. Ha elveszítjük a kapcsolatot a természettel, akkor a saját magunkkal való kapcsolatot is elveszítjük egy kicsit, ezért érezzük magunkat ennyire siralmasan mostanában. A természet nem valami fennkölt spirituális dolog, egészen egyszerűen egy fontos részünk, amire figyelnünk kell. A civilizáció az univerzum egyik legnagyobb csodája, de az egyik sötét oldala, hogy magunk mögött hagytuk a természetet és ezzel magunkból is ott hagytunk valamit. Van egy kutyám, aki ha fáradt, csak ledől aludni, ha szomjas, iszik, ezek a mi számunkra már mind bonyolult dolgok, amik helyett inkább elmegyünk jógázni vagy gyógyszerrel tömjük magunkat. 

Az izlandi karácsonyt mesebelinek képzelem. Igazam van?

Számomra az egyik legvarázslatosabb időszak a novembertől januárig tartó sötétség. Olyan, mint egy barlang, ahol biztonságban érzem magam. A karácsony örömöt hoz a gyerekeknek, a felnőtteknek pedig a stresszt, ez Izlandon sincs másképp. A második világháború alatt megszűnt mindenféle import az országban, ekkor alakult ki a szokás, hogy könyveket ajándékozunk egymásnak. Szinte egyetlen izlandi sem tudja elképzelni a karácsonyt könyvek nélkül, ilyenkor általában ötezer ember ugyanazt a könyvet olvassa az ünnepek alatt. 

elle Jón Kalmas Stefánsson menny és pokol societe

Még több
Kultúra