Mi igaz és mi nem a Fehér éjszakák című filmben a Midsommar ünnepről?

Két svéd újságíró válaszol kérdéseinkre

Mi igaz és mi nem a Fehér éjszakák című filmben a Midsommar ünnepről?
2019.07.04. 18:30

Az Örökség című film rendezője, Ari Aster legfrisebb horrorfilmjében Svédország erdeiben vezet végig minket. A Midsommar, vagyis Fehér Éjszakák című film cselekménye szerint Dani (Florence Pugh), a kibírhatatlan barátja, Christian (Jack Reynor) és haverjaik, Josh (William Jackson Harper) és Mark (Will Poulter) meghívást kapnak svéd ismerősüktől, Pelle-től (Vilhelm Blomgren), hogy látogassák meg azt a zártkörű kis közösséget, ahol felnőtt. Pelle szerint ez egy rendkívüli lehetőség, ami az életben csak egyszer adatik meg, és lehetőségük lesz megünnepelni a kommunával a midsommart, azaz a nyári napforulót. A közösség, és a lakhelyük eleinte mesébe illőnek tűnnek, a társaságot fehér ruhába öltözött, szökdécselő gyerekek köszöntik, az ünnepség allati rituálékban azonban van valami nagyon ijesztő.  

A Midsommar filmben látható tradicíók számos része hű a valósághoz: a feldíszített fa körültáncolása, virágkoszorú viselése. Néhány baljós rituálé azonban elég aggasztó, az emberen pedig akarva akaratlanul is átfut, hogy vajon mi ebből a kitaláció és mi a valódi tradíció. Az egyik jelenetben például, egy fiatal lány a saját fanszőrét rejti el abban a pitében, amit Christiannak ad (szerelmi mágia gyanánt).

Szóval, a Midsommar ijesztő rituáléi közül melyeket tartják a való életben Svédországban? Po Tidholm és Jonas Engholm svéd újságírók válaszoltak azokra az égető kérdésekre, amikre mindannyian kiváncsiak vagyunk. Szerencsére megnyugtattak, hogy nyugodtan ehetünk pitét Svédországban, száz százalék, hogy fanszőr mentes lesz.

Mennyire fontos a Midsommar ünnep a svéd kultúrában?

Jonas Engman: Nagyon fontos, ez az egyik legmonumentálisabb ünnep hazánkban. Midsommar (magyarul a nyári napforduló ünnepe) estjén mindenki elszabadul a városokból, hogy  vidéken, a természetben ünnepelhessen. Sokak számára a Midsommar egyben a nyári szünet kezdetét is jelenti.

Mik a legfontosabb hagyományai az ünnepnek?

JE: A Midsommar eredetileg Keresztelő Szent Jánost ünnepli. Ez egy keresztény ünnep, ami a 10.-11. században keletkezett Svédországban, ekkor váltunk keresztény országgá. 

Po Tidholm: Svédország ma már egy urbanizált, modern ország, de a Midsommar idején lehetőségük van az embereknek a természethez, a földhöz kapcsolódni.  

A közösség tagjai rúnákkal írnak. Van bárki, aki ezt az írásmódot még használja?

JE:  A svédek nagyjából a 19. század elejéig használtak a rúnákat, és fabotokkal vésték le őket, mintha csak egy varázslatos naplót írnának. Azt jegyezték le, mikor fog esni, mikor kell aratni – egyértelműen nem valamilyen isteneknek üzentek.

Forrás: Fehér éjszakák

Mi a jelentősége a feldíszített oszlopnak?

A svéd midsommarstång, eredetileg német, keresztény örökség. Ez a nap Keresztelő János tiszteletére jött létre, ma már a nyár eljövetelére fókuszálunk. Ez az ünnep még az iparosodott Svédország előtti időkböl maradt fenn. A falvak és a kisvárosok lakói közösen táncolját körbe a fát, heringet esznek, ami valójában minden ünnepi menülében megtalálható.

Forrás: Fehér éjszakák

Mi a jelentősége a Május Királynője titulusnak?

JE: Népi szokás volt, hogy minden évben egy helyi Május Királynőt választottak, aki végigvonult a városon, így köszöntve a tavaszt. Azt hiszem, ma már nincsen ilyen szokás. 

Miért borulnak virágba az emberek ilyenkor?

JE: A paraszti társadalomban (a 11-19. századig) az emberek – leginkább a lányok – virágokat gyűjtöttek és virágkoronát fontak, mert azt gondolták, a virágoknak mágikus ereje van, hogyha a koronát a házban felakasztják és megvárják, míg kiszárad. A fiatal lányok a virágokkal jóslásokat hajtottak végre, hogy lássák, jövő évben férjhez mennek-e. Hagyományosan hét virágot tettek a párnájuk alá Midsommar estéjén, és úgy tartották, hogy álmukban a lányok találkoznak majd jövendőbeli férjükkel. Ezek a szokások azt tükrözik a társadalomról, hogy a lányoknak mindenképpen férjhez kellett menniük, hiszen férj nélkül egy nő, egyedül nem élt túl. Nagyon nehéz volt a nőknek akkoriban.

PT: A mai napig a hagyomány része a virágszedés és koszorúfonás, régen ezzel a babonával várták a jobb termést a nyár végén. Mára elmúlt a hagyománynak ezen aspektusa, leginkább csak szokás miatt maradt fenn a virág, mint szimbólum. A gyerekek pedig eképesztően aranyosan néznek ki virágkoszorúban. 

Miért fontos része a tánc az ünnepnek?

PT: A táncolással tesszük élvezetessé az ünnepséget a gyerekek számára, de az enyém valamiért sosem élvezte igazán. A mai táncok és zenék elég bugyuták. A leghíresebbnek az a neve, hogy „Kis békák“ – a táncosok pedig békákat utánoznak mozdulataikkal.

A filmet hazánkban július 18-án mutatják be.

fehér éjszakák film midsommar svédország

Még több
Kultúra