Miért vagyok még mindig egyedül?

E. Jean Carroll, az amerikai Elle tanácsadó rovatának idén 75 éves „bölcs nagy­nénije” 1993 óta válaszol az olvasók legkülönbözőbb magánéleti kérdéseire a maga utánozhatatlanul szellemes és karakán módján. Stílusa olyan magával ragadó, hogy a megoldások, amiket kínál, szinte kézenfekvőnek tűnnek. Sorozatunkban legjobb levelezéseit adjuk közre.

Miért vagyok még mindig egyedül?
2019.02.18. 11:51

Kedves E. Jean! Hadd kezdjem azzal, hogy nincsenek hatalmas igényeim. De nagyon rossz érzéssel tölt el, hogy lassan már azt hiszem, sosem találok magam mellé férfit, akivel boldog lehetek. Mostanában szexuális jellegű viszonyokról tudok csak beszámolni. Pedig nem arról van szó, hogy hercegnősködnék. Sőt, nem vagyok neurotikus pióca sem, aki rávetíti a vágyait az első szembejövő férfira. Mit csináljak?

Az utolsó kapcsolatom két éve ért véget, és a szívem összetört. De emelt fővel viseltem a csapást és nem foglalkozom a múlttal. Nem akarok önteltnek tűnni, de szerintem igaz, hogy kedves vagyok, nagylelkű, nem nagyzoló és jószívű. A munkámban nagyon jól teljesítek és csinosnak mondanak, szóval nem értem. Ha megismerkedem valakivel, elhív vacsorázni – aztán semmi. Eltűnnek, mint szürke szamár a ködben (nem szoktam velük azonnal lefeküdni. Ez nem a szokásos „miért nem hív, mikor olyan közel kerültünk egymáshoz” szituáció. De egyre kevesebb akad ezekből a randikból is. Az utóbbi hét hónapban csak egy volt! – Hová tűntek a férfiak?

Kedves Hová tűntek! Tartozom egy vallomással: a dolgok olyan rosszul állnak, hogy még én magam is keresem a párom. (Hogy milyen régóta? Az „alkalomra” tartogatott fehérneműmet lassan megeszik a molyok). Úgyhogy amikor azt olvasom leveledben, hogy „emelt fővel” viselted a szakítást (remélem, nem TÚLSÁGOSAN emelt fővel, mert úgy könnyen beleszalad az ember abba a hibába, hogy a jólelkű férfiakat is kizárja a rosszakkal együtt) és „nem a múltban élsz”, már egy bölcsebb én nevetett fel. Hát PERSZE, hogy nem a foglalkozol a múlttal! Hisz arra semmi szükség. A múlt oda van ragasztva a homlokodra, és tönkreteszi a jövődet – például azzal, hogy miatta belecsúszol ezekbe a szexuális jellegű viszonyokba.

Nem mintha nem lenne izgalmas néha-néha szexuális kalandokba keveredni. A világ legnagyszerűbb női, mint Kleopátra, Nagy Katalin cárnő vagy Coco Chanel, állandóan ilyen kéjes élményekkel kényesztették magukat. Ám te „férfit keresel magad mellé, akivel boldog lehetsz”, igaz? Az, hogy vágyakozol egy férfi után, akit szeretsz, miközben egy olyan férfivel fekszel le, akit épp most szedtél fel… ez nem épp a legjobb út a célod felé.

Na és itt jön képbe a kedvenc randitanácsom, amit az elmúlt húsz évben felfedeztem: sose menj vacsorázni az első randin! Menj akárhova máshova – szoborkertbe, blues kocsmába, biliárdszalonba – de, kérlek, maradj távol az éttermektől! Te magad vagy az élő példa, hogy nem jó ötlet! Még a barátságos, közeli kávézó is a különböző remények, a hiúság, a csalódás és a stressz csatatere. Menjetek inkább paint ballozni! A csillagvizsgálóba! Vagy a kutyaszépségversenyre! A váratlan ingerek ki fogják hozni a csáberődet!  

egyedül párkapcsolat pártalálás szerelem tanács

Még több
Kultúra