A csábítás fegyvere – Szinyei-Merse múzsáitól Pataki Ági igéző szeméig

Kiállítás és kötet a hazai divat és képzőművészet kapcsolódásairól

A csábítás fegyvere – Szinyei-Merse múzsáitól Pataki Ági igéző szeméig
2018.11.05. 11:48

November 5-én 19.00 órakor nyílik a Kieselbach Galériában az a különleges kiállítás, mely kiemelkedő festők alkotásain keresztül mutatja be a divat, az öltözködés és a képzőművészet kapcsolatát. A nagy klasszikusok sorából többek között Szinyei Merse Pál, Benczúr Gyula, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Csók István, Fényes Adolf és László Fülöp remekművei kerülnek a közönség elé, de múzeumi rangú alkotások képviselik a szecesszió és az art deco legjelentősebb magyar festőit is. Sőt! Megjelennek a kommunista éra és szocializmus éveinek ideáljai, a ’70-80-as évek kikacsintásaival a nyugati divatvilágra, így kerül elő Pataki Ági igéző szempárja a jól ismert Fabulon mozaikból. A rendezők megosztottak velünk néhányat a mintegy száz, ott látható kép közül és hozzájuk a legfontosabb mondatokat a könyvből!

Karlovszky Bertalan : Kalapos nő vörös fotelben, 1890-es évek
Karlovszky  bravúros ügyességű portréfestő hírében állott, így a polgári és főúri hírességek, gazdag gyárosok és nagyhatalmú politikusok élete végéig elhalmozták megrendelésekkel. Majdnem egy évtizeden át élt Párizsban, a “nőimádás e nagy templomában.”
Karlovszky Bertalan: Levelet olvasó lány, 1900 körül
A fűző, mint a kor láthatatlan szimbóluma a XV. század óta része a divatnak. Kemény harc folyt ellene, volt, hogy betiltották, de a hölgyek a derekukat már az ókorban összeszorították. A 19. század utolsó harmadában (is) a női szépségideál legfontosabb védjegye vitathatatlanul a darázsderék volt.
A fotón: Bánky Vilma színésznő, 1930 körül.
Ő volt a lány, aki a Práter utcából indult, és filmcsillag lett – a némafilmek egyik legnagyobb magyar sztárja. Az ’50-es években sikeresen szerepelt golfbajnokságokon is, Magyarországon és Németországban forgatott leginkább, Amerikában telepedett le és halt meg.
Mezőkövesd és Honi pettyes fantázianevű ruhák, 1939 körül 
„A népművészet az a balzsam, amelytől meggyógyulhat ez a felemás,  se magyar, se nyugat-európai, gyökértelen mai kultúránk.”  Az Operaház jelmeztervezője, Tüdős Klára 1937-ben lépett vállalkozásával a nagy közönség elé. Budapest belvárosában, a Kristóf téren megnyitotta Pántlika Szalon nevű boltját. 1939-ben a Nógrád megyei Nagylócon kézi szövő telepet alapított, a falu asszonyainak munkát s megélhetést biztosítva.
Czene Béla: Divatlapot néző nő pöttyös felsőben, 1966-67
Czene Béla – aki a kánonon kívül maradt.  Czene Bélát  már fiatal festőként is élénken foglalkoztatta az emberi test, képein végigtekintve jól látható, hogy 1945 után egyetlen magyar festő sem fordult olyan nagy kedvvel a női szépség és a divat felé, mint Czene Béla.
A kiállítással egyidőben bemutatják az azonos című könyvet is, melynek szerzői szerzői 400 oldalon, több mint 620 színes és fekete-fehér kép segítségével mesélnek a magyar festészet és a divat kapcsolatáról, a 19. és a 20. század változó nőideáljairól, a magyar származású szépség- és divatikonokról, a leghíresebb divattervezőkről, a tengerészegyenruhában vagy éppen díszmagyarban feszítő politikusokról, a szocialista divat kétszínű világáról, de leginkább azokról a festőkről és fotósokról, akiknek a pályáján különösen fontos volt saját koruk öltözködési kultúrájának megidézése. A kötet ötletgazdája, szerkesztője és egyik írója, Molnos Péter kitűnő szerzőtársakkal működött együtt. Simonovics Ildikó, Nyáry Krisztián, Ablonczy Balázs, Turbucz Dávid, Ungváry Krisztián, Kincses Károly, Katona Edit, Czene Márta és Pozsgainé Szabó Éva munkája révén új szemléletű, a nagyközönség számára is rendkívül szórakoztató kötet született, amely nem csupán rengeteg izgalmas történettel, de számos, most először publikált műalkotással is megörvendezteti olvasóit.

A kiállítás november 24-ig látható, helyszín: Kieselbach Galéria, 1055, Budapest, Szent István krt. 5.

csábítás divat képzőművészet Kieselbach Pataki Ági

Még több
Kultúra