„Ez a viszony korántsem olyan beteges, mint amilyennek eleinte tűnik”

Interjú Zeruja Salev izraeli írónővel

„Ez a viszony korántsem olyan beteges, mint amilyennek eleinte tűnik”
2017.11.03. 13:21

Zeruja Salev első magyar nyelvű könyve, a Szerelmes élet bemutatójára érkezett Budapestre. Az izraeli írónő a Margó Fesztiválon a provokatív szerelmi történetet ért támadásokról és legújabb terveiről mesélt, de magyarázatot adott a főhőse viselkedésére is.

A családodban sok a művész: édesanyád festő, édesapád irodalomkritikus volt. Egyértelmű volt, hogy író leszel?

Senki nem lepődött meg rajta. Ez volt a legtermészetesebb, benne volt a génjeimben. A művészet olyan számomra, mint a lélegzés: sosem döntöttem el, hogy író akarok lenni, de egyszer csak azt vettem észre, hogy írok.

A Szerelmes élet az első könyved magyarul. Milyen érzés újra találkozni ezzel a provokatív történettel?

Nagyon jó érzés kézbe vennem ezt a kötetet. Ugyan nem ez a legújabb könyvem, de talán ez a legsikeresebb. Szorosan kötődöm hozzá, hiszen annak idején megváltoztatta az életemet. A megjelenésekor sokan magasztalták, de meg is osztotta az olvasókat – nagyon furcsa reakciókat kaptam. Egyesek dicsérték a szenvedélyességét és azonosulni tudtak a szereplőkkel, mások nem értették, hogy mi a baja ennek a fiatal nőnek, miért vonzódik ennyire ehhez az öregemberhez és miért nem marad a férjével. Az izraeliek nagyon szókimondóak, egy nő például azt mondta nekem az utcán, hogy beleolvasott a könyvbe, de kidobta a szemétbe. Voltak, akik rendszeresen eljöttek a felolvasásaimra csak azért, hogy ordítozhassanak velem. Úgy ítélkeztek a főszereplő felett, mintha ismernék. Ez kezdő íróként sokkoló volt. De a legvadabb reakciókat is bóknak vettem, hiszen azt jelentették, hogy hatott a könyv.

Ezek szerint nem is számítottál ezekre a reakciókra?

Egyáltalán nem! Szerintem az írás és a gondolkodás két teljesen különböző dolog. Amikor írok, csak az ösztöneimet követem, nem hozok döntéseket. A Szerelmes élet írása közben sem gondoltam az olvasói elvárásokra. Akkor tudatosult csak bennem, hogy mit tettem, amikor elkészült a könyv és adtam belőle a szüleimnek egy példányt. Hazamentem és rádöbbentem, hogy az apám, aki nagyon visszafogott ember, egy édeshármasról és még sok minden másról fog olvasni. Hirtelen azt sem tudtam, mit tegyek, végül felhívtam az anyámat, aki sokkal nyitottabb volt ezen a téren. Ő találta ki a megoldást: azt mondta, ő fogja először elolvasni a könyvet, és megjelöli az összes jelenetet, amit apámnak át kellene ugrania. Az apám néhány nappal később azt mondta, hogy nagyon sikeres lesz a könyvem. Azóta sem tudom, hogy az egészet elolvasta-e, vagy kihagyta a sikamlós részeket.

Muszáj nekem is megkérdeznem: szerinted van ésszerű magyarázat a főhősnő, Jáárá mindent elsöprő vonzalmára?

Szerintem van, a múltjában kell keresni. Sokszor előfordul, hogy amikor megismerünk valakit, máris azt érezzük, hogy szorosan kötődünk hozzá, de az okát nem tudjuk. Ez a terület nagyon rejtélyes, a kémiának is szerepe van benne. Jáárá lassanként érti csak meg, hogy Árié olyan kulcsokat rejteget a zsebében, amelyek megnyitják az ajtót a szülei múltja és a saját gyerekkora felé. Lassanként az olvasó is megérti, hogy ez a viszony korántsem olyan beteges, mint amilyennek eleinte tűnik. Önpusztításnak látszik, pedig ez a nő olyan válaszokat keres, amiket a szülei sosem adtak meg neki. Amikor megkapja a válaszokat, felszabadul – tehát ez a történet a felépülésről szól.

Tervezel új könyvet?

Igen. A Szerelmes élet után még öt regényt írtam, most dolgozom a hatodikon. Az írás folyamata azóta sem lett könnyebb, inkább csak nehezebb! A Szerelmes élet idején minden olyan friss volt, most viszont minden mondat után elgondolkozom, hogy nem írtam ezt már le valamikor? Ennek ellenére írni továbbra is nagy kaland, olyan, mint egy alternatív élet. Az új könyv történetéről még korai lenne beszélni, de két nő találkozásáról szól, és két különböző idősíkon játszódik.

Gyöngyösi Lilla

irodalom izrael zeruja salev

Még több
Kultúra