Bánk Bán – vissza a gyökerekhez

A Magyar Állami Operaház művészei az új évad első premierjén nem kevesebbre vállalkoznak, minthogy körüljárják a féltékenység, a csábítás és a hatalomvágy örök témáit.

Bánk Bán – vissza a gyökerekhez
2017.09.07. 13:16

A Nemzeti Színház jelenlegi igazgatója, az Opera egykori főrendezője tíz év után tér vissza alkotóként az intézménybe. „Öt éve nem rendeztem operát, és nagyon hiányzott ez a számomra igen kedves műfaj. Katona József drámája shakespeare-i szinten megírt mű, amely létünk lényegét érintő kérdésekről és nemzeti problémákról szól. Tisztán, szépen felépített történet, amely személyes konfliktusokon és egyéni sorsokon keresztül bontakozik ki. Erkel Ferenc zenéje önálló koncepcióval bír, és erőteljes részekkel tovább gazdagítja Katona elképzelését. Ez egy jó színdarab, jó opera” – mondta el Vidnyánszky Attila.

Erkel Ferenc 1861-ben bemutatott műve számos nívós átdolgozáson esett át. A mostani produkció azonban a zenedráma ős- és baritonverzióját véve alapul debütál majd Molnár Levente és Szegedi Csaba címszereplésével. Kocsár Balázs, az Opera főzeneigazgatója hangsúlyozta, hogy Erkel idejében bevett szokás volt a szerepeket és az áriákat transzponálni, így a zenei koncepciót nem elsősorban ez határozza meg. „A lényeg a törekvés, hogy Katona művét történelmi tablóállítás helyett élő, eleven szövetként, az eredeti erkeli szándékba csomagolva mutassuk meg Magyarország közönségének” – világított rá.

A mű díszletei az opera központi alaphelyzetére reflektálva, a kelet és nyugat találkozását jelenítik meg. A békétlenek helyenként vaskos, rozsdás világa áll szemben a meráni nemesek elegánsabb, áttetszőbb, hidegebb attitűdjével. Az előadás érdekessége, hogy a szereplők mintegy körbevéve a zenekari árkot, kilépnek a színpad kereteiből, ezzel még izgalmasabbá téve a két kultúra erővonalai által metszett teret.

A Bánk bán szeptember 9-től látható az Erkel Színházban.

Bánk Bán erkel

Még több
Kultúra