9 égető kérdés a divat jövőjéről, a túl sovány modellektől a szőrmékig

Egy lázongó iparág, melyben a változás kódolva van: bemutatók, tervezők és stratégiák követik egymást. Mik most a legfőbb kérdések a divatban, amikre nemcsak a szakma, hanem a laikusok is szeretnék tudni a választ?

9 égető kérdés a divat jövőjéről, a túl sovány modellektől a szőrmékig
2019.03.07. 19:24

1. Miért olyan vékonyak még mindig a modellek?

Már azt hittük, a csontsovány topmodellek ideje lejárt, mégis, a legutóbbi divathetek alkalmával sorban láthattunk olyan lányokat felvonulni, akik alulról súrolták a 32-es méretet. 2017 szeptemberében a luxusóriások (az LVMH és a Kering) anyalapunkkal, a francia Elle-lel együtt aláírtak egy alapokmányt, amely kizárja a 34-esnél kisebb méretű modelleket. Akkor mégis mi történhetett? Néhány divatház egyszerűen nem tartotta tiszteletben a megállapodást. „Nem tilthatjuk meg a tervezőnek, hogy maga válassza ki a modelljeit – magyarázza egy divatszakember. – Egyesek még mindig ragaszkodnak az ultravékony modellekhez, akik szerintük illenek a tervezői stílusukhoz. Ezért aztán ilyen típusú lányokat válogatnak, és senkinek sincs ereje szembeszállni a kreatív szabadsággal.” Így még mindig csak a legfelvilágosultabb tervezőkre lehet számítani abban, hogy átlagos méretekkel rendelkező modelleket öltöztessenek – mint Michael Kors New Yorkban vagy a Dolce & Gabbana Milánóban, akik Ashley Grahamet is kifutóra küldték –, és örökre száműzzék a betegesen sovány modelleket.

Galliano, 2019 tavasz-nyár

2. A ruhák újrahasznosítása a jövő?

Bort iszik, vizet prédikál – mondhatnánk rosszallóan az Y generációra. Ők látszólag megértették, hogy a bolygó erőforrásai végesek, ugyanakkor továbbra is rengeteget járnak a fast fashion üzletekbe, ahol a megvásárolt és eldobott ruhák aránya még mindig nagyon magas. Persze sokan közülük megtalálták a jó megoldást a vintage feléledésének köszönhetően. A termelési folyamatok felelőssége ugyanakkor mindig és mindenekelőtt a divatmárkákat terheli. Egyesek beismerik, hogy még hosszú az út a környezettudatossá váláshoz, viszont már megtették az első lépéseket (például az Öko-Tex tanúsítványt használják, mely garantálja, hogy a ruha nem tartalmaz az emberi szervezetre és a környezetre káros anyagokat). A legnagyobb, végrehajtásra váró feladat azonban az anyagok valódi újrahasznosítása lenne. A H&M ötlete: 15%-os kedvezményt adó kupont kapnak azok a vásárlók, akik visszahozzák megunt, kidobásra szánt ruháikat, melyek anyagaiból új ruhák készülnek majd. A fiatal tervezők sem maradnak ki abból, hogy megpróbálják megváltoztatni a világot, mint például Marine Serre, aki minden kollekciójához újrahasznosít. „Már tinédzser koromban volt egy szekrényre való, használt cuccokból készült ruhám” – magyarázza. Ez is azt bizonyítja, hogy a kreativitás és az ökológiai szempontok nagyon is összeegyeztethetők.

3. Nem zavarja a márkákat, hogy mindennek Kaia Gerber az arca?

2019 tavasz

Chanel, Yves Saint Laurent Beauté, Versace, Sacai, Moschino, Valentino, Omega: Kaia a legkülönbözőbb dizájnerruhákban tűnik fel. Annyira ott van mindenhol, hogy már azt sem tudjuk, hova tartozik igazán. Vajon probléma ez? Úgy tűnik, a divatházak nem kérnek kizárólagosságot. Számukra Kaia jelenléte biztosíték, a divat múltjának felidézése pedig csak ráadás, hiszen ő Cindy Crawford lánya. A Launchmetrics, a luxusipar vezető marketingstratégiai cége megerősíti: ilyen kaliberű influencernek „inkább az a kihívás, hogy a hitelességéhez ragaszkodjon, mint a kizárólagossághoz”. A divatmárkákolyan személyiségeket keresnek, akik képesek meghódítani az imázsukkal összhangban álló közönséget. Mindazonáltal „Kaia Gerbernek még nincs kiforrott személyisége – hangsúlyozza az erre szakosodott cég. – Elengedhetetlen, hogy lassan körülhatárolja.” Kaia még csak 17 éves, van rá ideje!

4. Hordunk-e még miniszoknyát a #MeToo után?

info@imaxtree.com

Mit gondolna Mary Quant, ha tudná, hogy találmánya, a miniszoknya, megjelenése után hatvan évvel még mindig vitákat gerjeszt? Miután Hedi Slimane bemutatta első Céline-kollekcióját, heves vita robbant ki, és a kérdés őrületbe kergeti az egész divatszakmát (Slimane-t azzal támadták, hogy férfiként drasztikusan megváltoztatta a márka arculatát, amely eddig a női erő heves képviselője volt, és túl szexisre vette a figurát, míg mások úgy vélik, a nők is akarhatják a szexis megjelenést, úgyhogy ez nem bűn). Vajon provokáció-e a kivágott miniruha egy olyan időszakban, amikor bárhol kirobbanhat egy újabb #MeToo botrány? A légitársaságok mindenesetre fontolóra veszik, hogy megfelelő-e a női alkalmazottak szoknyájának hossza. A márciusi Genfi Autószalonon meghosszabbították a hoszteszek ruháját, nehogy a szoknyahossz olaj legyen a tűzre. Elnézve a miniszoknyákat, dekoltázsokat és átlátszó anyagokat a legutóbbi divatbemutatókon, a tervezők szemmel láthatóan nem követik ezt az erkölcsi vonalat. „Nem kellene megbélyegezni egy ruhadarabot csak azért, mert a férfiak nem tudnak viselkedni – csillapítja a kedélyeket Roland Mouret tervező. – Az, hogy egy lány miniszoknyát hord, nem azt jelenti, hogy könnyebb táncba vinni. Tisztelni kell azt a nőt, aki szívesen mutatja meg a lábát.” A legfrappánsabb választ talán Miuccia Prada adta meg, aki júniusban bemutatta férfiaknak szánt mini-sortjait. Ha már, akkor járjon mindenki miniben!

5. Vajon tényleg leáldozott a szőrmének?

Givenchy, fotó: ImaxTree

Hosszú azoknak a divatmárkáknak a listája, amelyek már nem használnak valódi szőrmét: Gucci, Versace, Giorgio Armani, Ralph Lauren, Tommy Hilfiger, Hugo Boss, Michael Kors, Coach… Az Egyesült Államokban, a mindenben élen járó San Franciscóban 2019. január 1-jétől betiltották az új szőrme adásvételét. Ez hatalmas győzelem az állatvédelemért folyó harcban aktívan részt vevő Y generációnak. A műszőrme mint alternatív megoldás azonban problémás: a gyártása a mai napig nem alkalmazkodik a felelős divat kívánalmaihoz. A divatmárkák dolgoznak rajta, hogy ez ne így legyen, és találjanak végre egy valóban környezetbarát műszőrmét (mint például Chloé Mendel New York-i márkája, a Maison Atia). A prémkereskedők azonban mintha nem éreznék a válságot: Yves Salomon most nyitott egy üzletet Londonban, és télen fog egy másikat Courchevelben. „A luxust kereső nők még mindig többre tartják a természetes anyagokat a szintetikusoknál” – magyarázza a divatház. Még mindig? Az Y generáció talán épp most gondolja újra a luxus fogalmát. Hogy megmutassák ezt az újfajta gondolkodást, egyesek igazi, de vintage szőrmét vásárolnak.

6. A divatban utazók mind YouTuberek lesznek?

Derek Blasberg (középen), a YouTube VIP tagja

A divatinfluencerek szemmel láthatóan nem kedvelik a YouTube-ot, sokkal többre tartják az Instagramot és az oda készülő hosszú videókat, ám ez is változóban van. Június végén a YouTube az amerikai újságírót, a hírességek jó barátjaként is ismert Derek Blasberget nevezte ki divat- és szépségipari partnerségért létrehozott részlegének vezetőjévé. Hogy mi Blasberg küldetése? Arra buzdítani a divatipar nagyágyúit, hogy népszerűségük növeléséhez használják a csatornát. Egyelőre a YouTube vezeti a követőkért folyó versenyt 1,8 milliárd egyéni látogatóval havonta, szemben az Instagram 1 milliárd látogatójával. Ez az erő kitart például Karlie Kloss mellett: a topmodell három éve van jelen saját csatornával, és közel 730 000 követővel büszkélkedhet. Mi a céljuk ezeknek az új videóguruknak? Hogy profikká váljanak, és hogy közvetlenül a YouTube-on vagy a márkákon keresztül fizessenek nekik. De mielőtt bárki beleélné magát: vannak feltételek, amelyeknek teljesülni kell, hogy pénzhez jussunk. Legalább ezer követő és négyezer órányi megtekintés. Derek Blasbergnek van még bőven (digitális) tennivalója.

7. Miért vonulnak lányok és fiúk vegyesen a kifutókon?

Givenchy, 2019 tavasz-nyár,  fotó: ImaxTree

Gondolhatnánk, hogy ennek romantikus okai vannak, de a válasz ennél prózaibb: mindenekelőtt anyagi megfontolás áll a háttérben. Egy bemutató olcsóbb, mint két külön bemutató. Egyes divatházak számára ez jó lehetőség arra, hogy a gyengébbik nem kerüljön a reflektorfénybe. Amikor például Paul Smith 2016-ban Párizsban megrendezte az első uniszex divatbemutatóját, az volt az alapötlet, hogy erősítse a londoni székhelyű női vonalat, amely kevésbé ismert, mint az 1976 óta Párizsban bemutatott férfikollekció. A márkát tekintve érthető az összefüggés, mivel a női divatot a férfidivatból meríti. A Givenchynál ellenkező a folyamat: miután három szezonban a női bemutató hetében vegyes bemutatót tartottak, Clare Waight Keller, a divatház művészeti igazgatója úgy döntött, hogy a férfiakat a párizsi divathét műsorába helyezi át. De a páros vonulás ötletét nem vetették el, és láthatunk még férfiakat a Givenchy női bemutatóján. Egy dolog biztos: mivel egyre több az uniszex jellegű ruha, könnyen lehet, hogy a megkülönböztetés lassan eltűnik. A divat nyugodtan járhatna a társadalom előtt a nemek közötti egyenlőség tekintetében.

8. Miért nem dobják piacra a sztártervezők saját márkáikat?

Ahol nagyobb a keletje a couture divatnak, mint Magyarországon, egy-egy tervezőnek lelkes rajongótábora van akkor is, ha az illető egy már meglévő, nagyobb divatház falain belül éli ki kreatív energiáit. A vásárlók gyakran gyakorolnak nyomást ezekre a tervezőkre, hogy a kézjegyüket rajta hagyják a divatcikkeken. De azért ez nem ilyen egyszerű. A már felépített márka erőfölénye tagadhatatlan: a forgalmazás, a logisztika, a webshop, a gyártás, a közösségimédia-kampányok, de még a stratégiai irány is mind bizonyított már egy nagy divatháznál. Hedi Slimane a szeptemberi Céline-bemutató előtt a következőképpen döntötte el a kérdést: „Minden, amit teszek, én magam vagyok.” Megfontolandó.

9. Mi a helyzet a „See now, buy now” gyakorlattal?

Instagramon kínált Burberry póló

Két éve, hogy felrázta a divatot a „See now, buy now” (Vedd meg, amint megpillantottad) gondolat. Néhány márka, például a Tom Ford, a Burberry vagy a Moschino, úgy döntött, nem várakoztatják meg ügyfeleiket, és a kifutón bemutatott ruhák azonnal elérhetőek lesznek az üzletekben. Teljes zűrzavar támadt a forgalmazási csatornákban. Ma azt mondhatjuk, hogy kevés márka követte, még ha egyesek finomítottak is az elképzelésen. A Moncler például azt a döntést hozta, hogy kifutók helyett egy előadás keretében mutatja be a kollekcióját művészekkel és dizájnerekkel együttműködve. A márka minden hónapban újabb kapszulakollekciót küld az üzletekbe. Riccardo Tisci, az e téren avantgárdnak számító Burberry új művészeti igazgatója, továbbra is bemutatja kollekcióit, de megőrzi a fiatalok körében népszerű  „See now, buy now” szemléletet, és mintegy csepegtetve kínálja minden hónapban az exkluzív darabokat megvételre az Instagramon, az interneten és legnagyobb üzletében, a londoni Regent Streeten. Ez az elgondolás alkalmazkodik a digitális világhoz, ugyanakkor a klasszikus modellhez is hű marad, amely szerint a kifutón látott ruhát öt hónap múlva látjuk viszont az üzletekben.

A cikk eredetileg az ELLE magazin 2019. január-februári számában jelent meg

divat jövő szőrme tervezők Újrahasznosítás vékony

Még több
Divat