„A kelet-közép-európai márkák izgalmasak a világ divatközönsége számára”

Interjú a a Société Fashion Accelerator Program tervezőivel – 1. rész

„A kelet-közép-európai márkák izgalmasak a világ divatközönsége számára”
2017.11.07. 12:03

A Société Fashion Accelerator Program egy közép-európai divattervezőket segítő, business fókuszú mentorprogram, melyben idén hat márka – Bodymaps, Grandpa, Jiri Kalfar, Kata Szegedi, Laformela és Tomcsanyi – vehet részt a régióból. Közülük most a magyar tervezőkkel beszélgettünk.

GRANDPA

Mikor ébredtél rá, hogy designer szeretnél lenni?

Nem könnyű meghatározni az időpontot, inkább természetes folyamat volt. Először ugyan közgazdászként végeztem, és csak az után jelentkeztem a budapesti Mod’artba, majd a párizsi központban is eltöltöttem egy évet. Ennek már hét éve. De a kreatív munka és a tervezés gyerekkorom óta része az életemnek. Megvalósítani egy kollekciót rendkívül lelkesítő érzés. Mint egy örökké tartó mese, az alkotás végtelen lehetőségével.

Mik vagy kik a legfőbb inspirációs forrásaid?

Olyan férfiak között nőttem fel, akiknek ugyan különböző volt az ízlésük, de mindegyiküknek jó érzéke volt az öltözködéshez. Erős karaktereiket elnézve a stílusuk nyomot hagyott bennem. És meg kell említenem az édesapám garázsműhelyét is, mint inspirációs forrást. Ezt a szürreális világot, mely olyan mélyen képes kifejezni egy férfi energiáját a maga nyers részleteivel a zajokban, szagokban, színekben, formákban és szennyeződésekben. Mindent egyebvéve, az a célom, hogy ne csupán ruhákat, hanem egy olyan szférát tervezzek fivéreknek, apáknak, nagyapáknak, ami állandó marad időn és generációkon keresztül.

Mesélj a férfiről, akinek tervezel!

A fantasztikus GRANDPA férfi egy allűrmentes világban élő, előre gondolkodó, szabad, kortalan generáció tagja.

Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár ma kelet-közép-európai designernek lenni?

Egy részről egy itteni márka nagyon egzotikus lehet a nyugati divatvilág számára, különösen, ha képes megtartani valamit a régió hatásából. Más részről, mivel ezekben az országokban hiányzik a stabil divatkultúra, nyilván nehezebb nagy ismertséget szerezni akár itt, akár külföldön.

Mik a hosszú távú terveid a márkával?

Az egyik fő cél mindenképpen az, hogy a GRANDPA nemzetközileg ismert és elismert márka legyen.

Mit gondolsz, milyen módon jelenhet meg a kelet-közép-európai kulturális örökség, identitás egy mai divatmárkánál? Van-e erre szükség egyáltalán?

Mindenképpen! A kelet-közép európai országoknak megvannak a maguk apró jellegzetességei, amik érdekesek a világ divatértő közönsége számára.

KATA SZEGEDI

Mikor ébredtél rá, hogy designer szeretnél lenni? 

Egy nagyon korai időszakban, már hatévesen felfedeztem, hogy ez az, amit igazán szeretnék csinálni. Folyton ruhákat rajzoltam, és anyukám mondta, hogy divattervezőnek kéne lennem. Így kezdődött.

Mik vagy kik a legfőbb inspirációs forrásaid?

A kortárs művészet, az építészet, az utcai öltözékek, a városi élet a legfőbbek. Nem véletlen, hogy minden szezonban valamely képzőművész munkájához kapcsolódunk. A patrnerem, Dani és én egyaránt imádunk utazni és új helyszíneket felfedezni, ezek az élmények aztán hozzáadódnak a tervezési folyamathoz.

Mesélj a nőről, illetve férfiről, akinek tervezel!

Magabiztos, kíváncsi, nyitott gondolkodású, kortalan, szereti az ellentéteket és az őszinteséget.

Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár ma kelet-közép-európai designernek lenni?

Azt hiszem, ez még mindig nagyon vonzó és misztikus a külföldiek számára, akik szívesen fedeznek fel új márkákat ebből a régióból. Ezért is történhetett meg, hogy a 2018 tavasz-nyári kollekciónkat a Helsinki divathéten mutathattuk be, a szervezők a Vogue olasz kiadásában láttak meg minket, és úgy gondolták, pont mi kellünk nekik!

Mik a hosszú távú terveid a márkával? 

Szeretnénk bekerülni néhány vezető áruházba és online butikba világszerte.

Mit gondolsz, milyen módon jelenhet meg a kelet-közép-európai kulturális örökség, identitás egy mai divatmárkánál? Van-e erre szükség egyáltalán? 

Amíg nem túlságosan erőltetett, addig szerintem fontos, hogy egyes részletekben megjelenjen a kulturális örökségünk, másfelől viszont úgy gondolom, hogy egy divatmárka hosszú távon úgy tudja igazán érdekessé tenni magát, ha az inspirációk és történetek izgalmas elegyét hozza létre.

TOMCSANYI

Mikor ébredtél rá, hogy designer szeretnél lenni?

17 éves voltam, Amerikában jártam gimnáziumba, ahol nem volt kötelező minden tantárgyat felvenni, ezért az órarendem nagy részét festés, rajzolás és szobrászat töltötte ki. Nagyon élveztem, és akkor már tudtam, hogy szeretném, ha a mindennapjaimat kitöltené a művészet. Aztán amikor az egyetemre felvételiztem, még az volt bennem, hogy lakástextileket szeretnék tervezni, majd nem volt elég a síkban való gondolkodás, és inkább a ruhatervezés felé fordultam.
Mik vagy kik a legfőbb inspirációs forrásaid?

Fő inspirációm a kelet-európai poszt-szocialista időszak vizuális, öltözködési és tárgykultúrája, kollekcióimban mindig ennek az időszaknak valamely elemét értelmezem újra és helyezem a mai modern divat kontextusába.

Mesélj a nőről, illetve férfiről, akinek tervezel!

Elképzelt vásárlóm egy nagyvárosi nő, aki nyitott az újra, szeret utazni, érdekli a művészet, a gasztronómia, és a kulturális élet úgy általában. Fontos neki a karrierje, a saját céljai, de ugyanakkor a család is, és az élet feladatai között lazán és céltudatosan lavírozik. A fast fashion márkákkal szemben az őszintébb, fenntarthatóbb, egyedi designer darabokat keresi, van saját stílusa és nem a tömeggel halad.

Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár ma kelet-közép-európai designernek lenni?

Itthon könnyebb márkaismertséget elérni, mert kisebb a piac, viszont kevésbé fizetőképesek a vásárlók. Külföldön nagyon költséges és nehezebb márkaismertséget elérni, mert a piac nagyon telített és nap mint nap születnek új márkák, viszont a vásárlók kevésbé árérzékenyek.

Mik a hosszú távú terveid a márkával?

Hosszabb távú terveim közé tartozik egy magyar piacra tervezett kollekció és kiegészítők bevezetése, multibrand concept store-unk, a The Garden Studio kínálatának bővítése, a bolt felújítása, valamint fő külföldi piacainkon, Kínában és Japánban a márkaismertség növelése.

Mit gondolsz, milyen módon jelenhet meg a kelet-közép-európai kulturális örökség, identitás egy mai divatmárkánál? Van-e erre szükség egyáltalán?

Mivel az egész márkám erre az inspirációs forrásra épül, így azt kell mondanom, nagyon is lehetséges és életképes dolog a kelet-közép európai kulturális örökség megjelenítése egy kortárs divatmárkán keresztül. Itthon ugyanis egy kollektív emlékezetet frissít fel, mára a múlt megszépült és bájossá váltak azok a dolgok, amiket régen esetleg utáltunk. A külföldiek számára pedig ez egy nagyon érdekes, egzotikus világ, ami a mai divat konformálódásában üde színfoltot képvisel.

divat societe

Még több
Divat